Márkaépítés 2026: Embertelen szép? Embertelen jó? letölthető prezentációk

Néhány gondolat a napi program elé.

Van-e értelme a technológiát szabályozni? Vagy a jog maradjon a kaptafánál? Na de ismerjük-e a jogot? És ha szabályozzuk a technológiát, jobban fogjuk tudni? Számtalan elméleti kérdés, amely a napi üzletvitelre is kihat. Napjainkban a mesterséges intelligencia fejlesztésének, használatának jogi kérdései vannak ugyan előtérben, de a megoldások a régiek. A prezentáció törekszik arra, hogy a gyakorlatban is használható ötleteket, megoldásokat is felvillantson, miközben értelmezési keretet ad a mindennapi jogalkalmazáshoz.

Napjainban sok szó esik a technológia fejlődéséről. De megváltozik-e a márkaépítés lényege? Át tudja-e írni a technológia az emberi gondolkodást?

Az AI ma már hirdetést ír, ügyfelet szolgál ki, történeteket kreál, de vajon tud-e valódi (emberi) kapcsolatot is építeni? Az előadásban gyakorlati példákon át ismerjük meg, hogyan válik a személyesség stratégiai versenyelőnnyé az algoritmusok korszakában. Illetve azt is, hogy mitől lehet egy márka nem csak erős, hanem emberileg is hiteles az AI-vezérelt kommunikációban.

Milyen jövőre készüljünk? Ha a purpose-t és az ESG-t komolyan vesszük, akkor a márkák, illetve azok felelős “kezelői” rendszerszintű változásokhoz vezethetnek.

Nem kell a bankszakmában dolgoznunk ahhoz, hogy naponta tanuljunk új kifejezéseket. Fintech, innováció, digitalizáció, AI, digitális asszisztens, kiberbiztonság… Pénzügyei mindenkinek vannak. Milyen szerepe van ma a mesterséges intelligenciának a pénz világában, és ez milyen kérdéseket vet fel humán oldalról, hogy jelenik meg a külső és a belső kommunikációban?

A kultúra és a minket körülvevő világ nem csupán változik, hanem alapjaiban alakul át. Ami tegnap még biztos stratégia volt, holnapra kevésnek bizonyulhat. De hogyan navigálhat egy márka ebben környezetben, ahol a technológia észrevétlenül mindent behálóz, a fogyasztó pedig már nem terméket, hanem transzformatív erőket és inspiráló élményeket keres? Az előadó a VML legfrissebb, The Future 100: 2026 jelentése alapján készült előadásában a jövő legfontosabb paradigmaváltásait veszi górcső alá. Megnézzük, miért válik a tökéletlenség és a „piszok” az őszinteség új szimbólumává, hogyan alakítja át az AI a vásárlási döntéshozatalt, és miért a közösségi alapú márkademokrácia a lojalitás új szintje. Globális adatok és konkrét piaci példák mutatják be azt a gondolatébresztő trend-gyűjtést, amely segít a márkáknak nemcsak túlélni, hanem irányítani a 2026-os metamorfózist.

AI a mindennapi gyakorlatban. Kerekasztal.

A mesterséges intelligencia megjelenése sokak szerint a kreatív szakmák végét jelenti, ám a történelem mást tanít. Ahogy a fotográfia sem szüntette meg a festészetet, hanem új irányokat szült, úgy az AI sem fogja eltörölni a márkatervezést, csupán átalakítja annak eszközeit és fókuszát. A márkák valódi értékét továbbra is az emberi intuíció, érzelem és kulturális érzékenység teremti meg – azok a képességek, amelyek algoritmusokkal nem pótolhatók. A gépek által gyártott tömegtermékek világában különös értéket nyernek majd az emberi kéz és gondolat alkotta márkák, tárgyak, vizuális gesztusok. Az AI tehát nem a kreativitás végét, hanem egy új, de ma még beláthatatlan korszak kezdetét jelenti.

A nagy médiaköltések kora véget ért. Ma már nem a büdzsé, hanem a kreativitás dönt – és ebben a kis márkák állnak nyerésre. Az előadás megmutatja, hogyan forgatja fel a digitális marketing és az AI a marketingkommunikáció eddigi szabályait, és miként teszi lehetővé, hogy egy maroknyi csapat, vagy akár egyetlen ember, a nagy márkákat megszégyenítő ötletekkel és eléréssel törjön előre. Az AI egy teljes kreatív csapatot ad a zsebünkbe, a TikTok pedig bebizonyítja: ma már 0 médiaköltéssel is lehet trendeket diktálni.

Az előadó megkérdezte egy nagyon kedves étteremtulajdonos hölgy ismerősét, hogy ha lennének megvásárolható humanoid droidok, akkor az éttermi alkalmazottai közül helyettesítene-e bárki velük. Egy kicsit gondolkodott, és utána igen határozottan igent mondott. Azt mondta, hogy nagyjából az éttermi dolgozók 25%-át azonnal elbocsátaná. Erre kell számítani – erről fogunk megtudni többet.

Az MI terjedésével kapcsolatban legalább olyan erősek a félelmek, mint a várakozások. Ugyanakkor azt tapasztalhatjuk, hogy az MI használata egyre intenzívebb a hétköznapokban, márkáink fogyasztói egyre inkább felismerik, hogyan hasznosíthatják a saját céljaikra. A Kantar Hoffmann által folyamatosan végzett TGI-net felmérés fontos adatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy különböző magyar fogyasztói szegmensek milyen intenzíven élnek az MI által nyújtott lehetőségekkel, milyen módon és milyen célra használják. Az előadásban kiemelt szerepet kap, hogy az MI-t intenzíven és sokoldalúan használók milyen attitűddel, érdeklődéssel, kommunikációs hálóval rendelkeznek és milyen platformokon lehet őket hatékonyan elérni.

Elkezdtük a mesterséges intelligenciát használni a márkaépítésben is, de gondoltunk-e arra, hogy a nagy nyelvi modellek még nem feltétlenül tudnak jogilag is megfelelő brand neveket javasolni, vagy szakszerűen védjegyet kutatni? Tapasztalatból beszélek…

A mesterséges intelligenciával előállított propagandaanyagok egy része, talán szándékoltan, silány minőségű, nem komolyan vehető. Más részük színvonalas és valóban megtévesztő hatású. Mi az egyik és mi a másik előnye? Vagy másképp: mi szükség a trashre, ha jól is meg lehet csinálni?

A Connected Identity egy olyan identitás alapú digitális technológia, amely egy egy embert nem egyetlen sütivel, hanem több forrásból egyszerre azonosít be a digitális térben, ezzel sokkal tisztább képet alkotva egyénekről. A technológia fontos eleme, hogy mindenzt a modern adatvédelmi szabályoknak megfelelően, anonimizáltan teszi. Ezeket az ID-kat hirdetők akár célzásra, akár elemzésre is tudják használni. Elemzések esetén előny a sokkal átfogóbb kép az egyénekről, és így egy sokkal tisztább kép a szokásokról, célzás esetén pedig egy tényleges cross channel konzisztencia a felhasználókkal, ami akár több eszközön és csatornán keresztül is tud konzisztens üzeneteket közölni.

Az előadás során bemutatásra kerül pár praktikus trükk, hogy hogyan tudunk kutatási eredményeket, összefoglalókat gyorsan, látványosan és egyszerűen létrehozni és prezentálni az AI segítségével.

Optimisták vagy pesszimisták legyünk a nap végén? Meddig örüljünk az AI-nak, és mikor kezdjünk félni az AI-tól? Mára olyan mértékben tudjuk automatizálni a marketinget a tervezéstől az elemzésig, hogy lassan mindent a gépek csinálnak. Hol van itt az embernek a helye? Maradt egyáltalán? Konkrét eszköz-demón keresztül megmutatom, hol tartunk most a történetben a marketing tervezés esetében.