TV piac körkép 2021. III. negyedév

Kiemelt Piac

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 harmadik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 32 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők közel 4 óra 50 percet, míg a férfiak 38 perccel kevesebbet.
A műsorfogyasztásunk 40 százalékát TV fikciók (többségében sorozatok) és mozifilmek nézésére fordítottuk, és 21 százalék a reklámok és/vagy műsorajánlók részesedése. Naponta átlagosan 33 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 139 db reklámfilmnek felelt meg. A sportműsorok nézettségére jelentős hatással volt a Foci EB és az Olimpiai sportközvetítések iránti nézői érdeklődés.

 

A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 5 perccel nőtt 2020-hoz képest, és ugyanennyivel növelték tévénézési idejüket a 18-49 évesek is, akik így 3 óra 26 percet töltöttek a képernyők előtt. A 4-17 évesek pontosan annyit tévéztek egy átlagos napon, mint egy évvel korábban, míg az 50 felettieknél 1 perces növekedés történt. Összességében – az 50-59 évesek kivételével – valamennyi 18 feletti korcsoportnál megfigyelhető bizonyos mértékű növekedés a Covid előtti 2019-es szinthez képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor és iskolázottság szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2021. július – szeptember közötti időszakban ezúttal is a 15-29 éves korosztály tévézett a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 20 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak, akik naponta átlagosan 7 óra 4 percet töltöttek a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek a legkevesebbet – 3 óra 56 percet – amely egyébiránt 18 perccel több, mint egy évvel korábban, és 30 perccel haladja meg a 2019-es értéket. Nemek tekintetében ezúttal is a hölgyek tévéztek átlag felett: 4 óra 50 percet töltöttek a képernyők előtt, míg a férfiak ehhez képest 38 perccel kevesebbet, ugyanakkor növekvő tendencia volt jellemző mindkét nem esetében.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően továbbra is a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, míg az időeltolásos tévézés aránya évek óta stabilnak mondható. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 2%-át, átlagosan 5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására (sugárzástól számított 7 napon belül) 2021 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éveseknél volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 3%-ot tett hozzá, de a 18-49 éveseknél is hasonló arányt, 2,5%-ot, míg az 50 felettieknél 1,6%-ot képviselt a késleltetett, sugárzással nem egyidejű tévés tartalom fogyasztása.

2019 áprilisa óta a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. 2021 harmadik negyedévének adatai alapján a vendégek átlagosan 2 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében az átlagnál nagyobb arányú volt a vendégnézés: az ugyanilyen korú vendégek 8 perccel egészítették ki az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejét.

 

Tematikus csatornák közönsége a 4 évnél idősebb népesség körében

A tévére szánt időnk 37,8%-át fordítottuk a sokféle nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (24 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 119 csatornából[1]) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 4,67 millió nézőt ért el, és egy átlagos néző 3 óra 10 percet el is töltött ott[2]. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 50 percet szántak a nézésükre.

A filmcsatornák a napi tévénézési idő 10,5 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,5 millió nézőhöz jutottak el, és az egy nézőre jutó idő 1 óra 37 perc volt, ami nagyjából megfelel egy átlagos film hosszának.

A hírcsatornák együttesen 7,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak, ami megfelel a szokásos trendeknek. Napi átlagos elérésük közel 2,13 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 21 percet szántak a hírcsatornák műsorainak megtekintésére.

A gyerekcsatornák a tévénézési idő 5,1%-át tették ki, napi elérésük 1,25 millió fő volt, és az elért nézők naponta átlagosan 1 óra 37 percet fordítottak rájuk, ami 8 perces csökkenést jelent 2020 harmadik negyedéhez képest.

A sportcsatornák közönségaránya 5,4% volt az idei harmadik negyedévben, amely a tavaly mért értékhez képest 1,8 százalékponttal magasabb, naponta átlagosan több mint 1,5 millió nézőt értek el, negyedmillióval többet, mint 2020-ban, és egy átlagos néző 1 óra 17 percet szánt rájuk, ami 16 perces növekmény tavalyhoz képest. Mindez részben összefügg a nyári sporteseményekkel, hiszen a Labdarúgó EB időszaka érintette a harmadik negyedév elejét, és a tokiói Olimpia is ekkor került megrendezésre.

A DVD/videó/videójáték kategóriát, idegennyelvű csatornákat, illetve minden egyéb képernyőhasználatot magában foglaló „Egyéb” gyűjtőkategória a tévénézési idő 12,8%-át képviselte az idei harmadik negyedévben, ami 2,7%-os növekedést jelent tavalyhoz képest. Naponta átlagosan közel 4,5 millió fő töltött el legalább 1 percet ezen kategória tartalmával: ez félmillióval több nézőt jelent, mint egy évvel korábban, akik közül egy fő átlagosan 1 óra 7 percet fordított rá, ami 7 perccel több, mint 2020-ban.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az értékek, arányok az egyes korosztályok, illetve nemek tekintetében akár jelentős mértékben is eltérhetnek, eltolódhatnak. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

 

Műsorfogyasztás a 4 évnél idősebb népesség körében

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően, de a szokásos trendek szerint alakultak[3].

A többségében sorozatokat magában foglaló, „nem zenés fikció”[4] kategóriájába sorolt műsorok a teljes műsorkínálat 28%-át képviselték, és a tévénézési időnkből is igen hasonló mértékben, 27,3%-ban részesedtek.

A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 9,3% volt, míg a szórakoztató műsoroké is lényegében ugyanennyi (9,2%) volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból a filmek ezúttal is magasabb arányt – 13,5%-ot képviseltek, míg a szórakoztató műsorok 8,8%-ot mondhattak magukénak. E három kategória együttesen a műsorfogyasztás felét fedte le a harmadik negyedévben.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika az általános trendeknek megfelelően 3,5%-ot tett ki a műsoridőből, míg a tévénézési időnkből jóval többet – 10,4%-ot – szántunk a hírműsorokra.

A sportműsorok a sugárzási időből 8%-ban részesedtek, míg a műsorfogyasztás 7%-át képviselték, ami a tavalyi részesedésük (4,1%) közel kétszerese. Ahogy azt a sportcsatornáknál is megjegyeztük, itt is fontos hozzátennünk, hogy ez a növekedés részben az idén megrendezett Labdarúgó EB és Olimpia közvetítéseinek is köszönhető, de egyéb sportműsorok is visszatérhettek a képernyőkre, melyeket 1 évvel korábban a Covid helyzet miatt nélkülöznünk kellett, vagy csak mérsékeltebb formában és mennyiségben kerültek adásba.

Az ismeretterjesztő műsorok sugárzási időből való részesedése 9,9% volt, ami nagyságrendileg megegyezik a TV-ben sugárzott mozifilmek arányával, fogyasztási arányuk azonban csak 4,7% volt.

A nagyrészt kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat tömörítő „Egyéb” kategória stabilan a műsoridő egynegyedét képviselte (24,7%), és a műsorfogyasztásunk minden ötödik percét ezen tartalmak megtekintésével töltöttük (21,1%), mely azt is jelenti, hogy a TV fikciók után ez a második legtöbbet fogyasztott műsorkategória, megelőzve minden más műfajt: mozifilmeket, hírműsorokat, szórakoztató műsorokat, ismeretterjesztőket, stb.

Természetesen – ahogy a tematikus csatornáknál is említettük – a különböző műsortípusok fogyasztásának megoszlásánál is jelentős eltérések, eltolódások lehetnek az egyes korcsoportok, illetve nemek tekintetében. További adatok a grafikus iPort riportunkban elérhetők.

 

Jelentősen nőtt a sugárzott reklámok száma

A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, és ez a trend az idei évben tovább folytatódott. 2021. július – szeptember között naponta átlagosan 44 076 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, amely mintegy 7 500 db reklámfilmmel több 2020 harmadik negyedévéhez képest, jelentősen meghaladva ezzel a Covid előtti 2019-es mennyiséget is.

A sugárzott reklámok számának növekedésével párhuzamosan a megtekintett reklámfilmek száma és a napi reklámnézési idő is túlszárnyalta a korábbi 2 évben mért értékeket. Egy fő naponta átlagosan 33 percnyi tévéreklámot látott 2021 harmadik negyedévében, ami napi 139 db reklámfilmnek felelt meg. Mindez 3 perccel és 17 db reklámfilmmel több, mint 2020 azonos időszakában, és 2019-hez képest is 2 perces növekedést és +11 megtekintett reklámfilmet jelentett.

A reklámfilmek által naponta elért nézők átlagos száma enyhén csökkenő trendet mutat: idén 5,510 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 167 ezerrel kevesebb, mint tavaly, és 206 ezerrel kevesebb, mint 2 évvel korábban. Ugyanakkor a teljes, össz-tévépiaci GRP értéke a tavalyi 720 ezerről 815 ezerre nőtt, és ez jelentős növekedés a Covid előtti, 2019-es szinthez (755 ezer) képest is.

A különböző termékosztályok nézettség (GRP) szerinti hirdetési rangsorának élén az élelmiszerkereskedelem, az egyéb gyógyhatású készítmények és a fájdalomcsillapítók/nyugtatók termékosztálya áll, őket követik az egyéb kereskedelem és a sör termékosztályának televíziós hirdetései a 2021 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.[5]

 

[1] Ide értve a DVD/video-t, a külföldi csatornákat, egyéb képernyőhasználatot tömörítő “Egyéb” kategóriát

[2] Az adott csatorna vagy csatorna-csoport által legalább 1 percig elért nézők átlagos nézett ideje (ATS – average time spent)

[3] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban műsorszinten mért csatornák körében

[4] A “nem zenés fikció” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovela; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma

[5] A Nielsen Közönségmérés Kft. által a vizsgált időszakban szpot szinten mért csatornák körében, az összes hirdetői szektor figyelembe vételével.

 

SOCIAL MEDIA