Bódis Gábor, a Hungary Next országmárkaműhely alapítója a turizmust abból a szemszögből vizsgálta, hogy mi az, amiben változni, adaptálódni tudott az elmúlt időszakban, illetve mi szükséges ahhoz, hogy újturizmusról beszélhessünk. A szemléletváltás tulajdonképpen megtörtént itthon a turisztikai márkázásban, de ez már nem elég. A turizmusnak az eddigi gyakorlata fenntarthatatlan, és számos gondolkodó, fejlesztő műhely, így a Hungary NEXT is élére állva a folyamatnak azt mondja, a turizmusnak léptéket kell váltania.

A kérdés az, hogy visszatérünk-e ahhoz a sebezhető vagy hiányos megoldáshoz, amit a turizmus a pandémia előtt mutatott, vagy a fókuszt a helyre, a helyire irányítjuk.

A turizmust egyszerűen szólva „jobban építsük vissza”, idézte Jeremy Sampson szavait Bódis Gábor. Ez azt jelenti, hogy a turizmus szektorát, amely a GDP 10 százalékát állítja elő, értelmezzük más szemszögből is. A turisztikai márkázás szemléltetésére az előadó bemutatta a Hungary NEXT és Galambos Péter Európa-bajnok, világkupagyőztes váci evezős között három éve folyó együttműködés következő léptékét, amely abban áll, hogy a sportoló átül az egyes hajóból a négyesbe, vagyis az egyéni megmérettetés helyett az összefogást igazolja a 2024-es párizsi olimpiára készülve, hasonlóan a D4 dunakanyari négy város egységesebb megjelenésére és összehangolt promóciójára, programszervezésére.

A léptékváltásnak három szintje van: dimenzió, orientáció és reprezentáció.

Dimenzió – a turizmus mérete, kiterjedése, súlya, jelentősége, mélysége: legyen a globálisból lokális, és a turisztikai találkozás, a látogatás mélyebb bevonódást jelentsen. A turizmus létjogosultságát mérőszámokkal igazoljuk (GDP, vendégéjszakaszám stb.), el kell kezdeni ugyanakkor megérteni a látogatók viselkedését és elégedettségét, ajánljunk ennek megfelelő élmény-útvonalalternatívákat, és ne a top 10 vagy a bakancslista esetenként tömegturizmust okozó fogalmait és megoldásait alkalmazzuk. Erre jó példa a Transdanube Travel Stories program, amely hat útvonalat kínál fel a teljes Duna-szakasz mentén a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig.

Orientáció: a pontszerű és befektetésorientált megközelítés helyett a desztinációk kifelé történő nyitása a fenntarthatóság útja. Hazai jó gyakorlat a már említett D4 összefogás. Az új orientáció felelősségérzetet is jelent, megjelenik az úgynevezett visszavadítás a turisztikai termékek között, amely a természeti és a társadalmi környezetet a legeredetibb érintetlenségében és harmóniájában igyekszik láttatni, autentikussá és átélhetővé tenni, persze nem a tömegek számára. A Balaton betonnal történő körbevételét abba kell hagynunk, vissza kell fordítanunk.

Reprezentáció: a mindenkinek mindent mindenkor típusú ajánlatok nem márkák, és a felülről történő márkaőrzés sem hoz kívánatos eredményt. A lokális szintű versenyt nem jó elhomályosítani vagy elfedni valamiféle nemzeties és egységes, sokszor értelmezhetetlen és egynemű, izzadtságszagú márkaképekkel. Az illesztett megoldások a célravezetők, például az EuroVelo kerékpárút vagy Burgenland és Kismarton márkái. Az előadás egy léptékváltó márka, a Zarándok Akadémia turisztikai esemény bemutatásával zárult.