A délelőtt végén a fenntarthatóság és a greenwashing problematikájáról beszélgetett öt szakember, (betűrendben) Kanyó Roland, a dm Magyarország marketing és PR-menedzsere, Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője, Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke, Szabó Balázs, a Szentkirályi Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója és Zalay Buda, a Körber Hungária HR és kommunikációs szegmensvezetője. A beszélgetést Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója vezette.

Mi indította a cégeket arra, hogy a fenntarthatóság kérdésével stratégiai szinten foglalkozzanak? A GVH – bár nem cég, hanem hatóság – a versenyjog kapcsán két területen találkozik fenntarthatósági kérdésekkel: az egyik az antitröszt/kartell ügyekben felmerülő kimentési okok (amikor az érintett vállalatok a fenntarthatóság érdekében működnek együtt), a másik a fogyasztóvédelem (egyre gyakoribbak a greenwashing ügyek.) A dm nagyvállalatként úgy gondolja, köteles példát mutatni a társadalomnak, és alternatívát, választási lehetőséget nyújtani a vásárlóknak, akiknek a véleményét beépítik a kínálatukba. A SPAR évekkel ezelőtt kezdett fenntarthatósági auditba, azzal a céllal, hogy működését ésszerű irányba terelje. Az első jelentés kijelölte az utat, hogy merre kell elindulni: a cég az ENSZ SDG keretrendszere alapján határozta meg fenntarthatósági stratégiájának az öt pillérét. A Körber Hungária egy német gépgyártó magyarországi leányvállalata, nincs saját márkája, így a márkaépítés náluk a vállalati márka építését jelenti a meglévő és a jövendő munkavállalók számára. A fenntarthatóság kiemelten fontos területe az energiatakarékos működés, ráadásul a nemzetközi gépgyártásban alapvető kritérium a fenntarthatóság, akinek nincs meg az ISO minősítése, nem is adhat ajánlatot a tendereken. A Szentkirályi fő motivációja, hogy az ásványvizeit és üdítőit elsősorban PET-palackban forgalmazza, így állandó támadások kereszttüzében áll. Ők a kommunikációjukban azt hangsúlyozzák, hogy a hulladék nem szemét, a körforgásos gazdaság egyik fő szószólójává váltak.

Fazekas Ildikó felidézte a Márkamonitor 2019-ben rendezett Fenntartható márkák konferenciáját, ami akkor itthon úttörőnek számított. Az azóta eltelt három év tapasztalatai alapján hogyan értékelik a márkák erőfeszítéseit a fogyasztók?

Rigó Csaba Balázs úgy tartja, a magyar fogyasztó legalább annyira respektálja a „zöld” ügyeket, mint bármelyik másik uniós ország polgárai. Kanyó Roland szerint ez a fajta érdeklődés könnyen számszerűsíthető is, hiszen a dm-nek másfél miliós törzsvásárlói bázisa van, akiknek a fogyasztási szokásait elemezni tudják, és célcsoport-specifikus ajánlatokat tudnak kidolgozni. A dm polcain nincs olyan kategória, amelyikben ne lenne környezetbarát alternatíva, és ezeket a termékeket már tömegesen keresik a fogyasztók. Maczelka Márk a saját, rendszeresen megismételt reprezentatív kutatásaikat idézte fel, amelyekből kitűnik, hogy a fogyasztók elsősorban a környezeti aspektusokat azonosítják a fenntarthatósággal, és nagy jelentőséget tulajdonítanak a műanyagcsökkentésnek és az élelmiszerpazarlásnak. A vásárlói tudatosság „berobbanása” 2019 első felére tehető, de az is tény, hogy a végső döntést még mindig az ár határozza meg. Szabó Balázs szintén úgy gondolja, hogy a vásárlói határozottság mértéke akkor csökken, amikor kényelmetlenséget vagy magasabb árat kell vállalni a fenntarthatóság érdekében.

Az elvárás tehát megvan, de mikor lesz ebből nagyobb fizetési hajlandóság is? Vajon a márkaértéknek része-e már a cégnek a környezethez való viszonya, és mit tehetnénk azért, hogy a fogyasztók „utolérjék” a márkatulajdonosokat elkötelezettségben, áldozatvállalásban?

Rigó Csaba Balázs azt emelte ki: egy kampány legyen tiszta, világos és közérthető. A fogyasztónak meg kell értenie, miért bio, miért zöld, mitől környezetbarát egy termék. A GVH ennek érdekében komoly edukációs tevékenységet fejt ki. Kanyó Roland szerint a fenntarthatóság, a környezettudatosság már ma is a márkaérték része, a dm számol ezzel mind a beszerzési, mind a marketingkommunikációs stratégiájában. Az idei nyári nagy kampányuk az inspiráció jegyében folyik majd. Maczelka Márk úgy fogalmazott, a vásárló kezét fogni kell, mert nem ő van értünk, hanem mi vagyunk a vásárlóért. Ezért kiemelten fontos az edukáció, minden egyes új megoldás bevezetésekor világosan elmondják a vásárlóknak, mi a változás oka és célja. A másik kérdés a fenntarthatóság témájához köthető új termékek ára. Amíg valami új és kis volumenben állítják elő, addig az nyilván magasabb áron szerezhető be, de amint végbemegy az átállás és uralkodó lesz az új standard, az elhozza az ár csökkenését is. Látszik, hogy a fenntarthatóság nem csak egy trend marad, hanem megatrenddé fog válni. Zalay Buda azt idézte fel, amikor a cég CEO-ja bejelentette, hogy a Körber 2025-re karbonsemlegessé válik. Elsőre senki nem tudta, mit jelent ez és hogyan valósul meg, de a cégen belül egyfajta felhajtóerőt hozott létre. Szabó Balázs 2023. július 1-jét nevezte meg egy kardinális változás pillanataként: akkor indul az egy utas betétdíjas rendszer, azaz az üveg, az aludoboz és a PET-palack betétdíjas lesz, így ezek a csomagolások remélhetőleg már nem az utcán vagy a patakparton végzik. A Szentkirályi tulajdonosa évekkel ezelőtt kimondta, hogy a szelektív hulladékgyűjtés fontos, de önmagában nem elég.

Nem az a lényeg, hogy mit ígérsz, hanem az, hogy mit teszel – summázta Fazekas Ildikó. A beszélgetés résztvevői ezt meggyőzően demonstrálták.