Marketing- és PR-trendek 2017-re

Hírek

Decentralizált és agilis marketing, chatbotok, blockchain, atomizált fogyasztók, és ami marad a PR-ből… – Karvalics Attila jóslatai az idei évre.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője 2016 után az idei évre is összefoglalta, mire számíthatunk a kommunikáció területén. Az idén sem a legfelkapottabb, sokkal inkább a legszemléletformálóbb témákkal foglalkozik. Tudatosan nem a konferenciákon gyakran előkerülő buzzwordökről (programmatic, tartalommarketing, marketingautomatizáció stb.) ejt szót, inkább néhány nagyobb ívű és pár azonnal is érzékelhető trendet emel ki.

Látványos, hogy az új trendekben minden mindennel összefügg. A bitcoinban is alkalmazott blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át az üzleti viszonyrendszereket is, a média további fragmentálódása mellett az eszközök fragmentálódása befogadói atomizációt hoz magával, miközben az ezzel ellentétes trend, az ún. anonim, azaz reklámelkerülő fogyasztók erősödése is ugyanabba az irányba vezet: a totálisan perszonalizált márkaélmény kialakításának szükségessége felé. Ráadásul mindezt teljes marketing életciklusra és „totális felhasználói élményre” építve és optimalizálva, „nyílt” marketingstratégiával, továbbá a hétköznapok marketingjébe betörő mesterséges intelligencia és prediktív analitika használatával. Az agilis marketing és a chatbotok világa pedig 2017-ben dörömbölni fog az ajtónkon.

1. A decentralizált marketing szükségességét felerősíti a virtuális valóság is

A mai világban a márkaturpisságok (összetétel, valós tudás, hirdetett tulajdonságok, gyerekmunkaerő használata stb.) igen gyorsan kiderülnek. Noha lehet azt is mondani, hogy ha elég erős a márkám, akkor mindent túlél, de rögeszmém lett az amúgy teljesen jogos kérdés: ha ugyanazzal az erőfeszítéssel lehet jót és jól csinálni, akkor miért van szükség botrányokra? Legyen mindenben transzparens a márkám, vonja be a lehetséges és a meglévő fogyasztóit az életébe a tervezéstől a kommunikáción át a tartalom előállításáig, mert előbb-utóbb lesz egy versenytárs, aki túlnő rajta ezekben és általában is. Már nem elég közölni, megosztani, élményt adni, közösen kell csinálni mind több dolgot, így fogja magáénak érezni a közönségünk és közösségünk a márká(juka)t. Ebben a rendszerben minden érintett egyben termékfejlesztési, ügyfélszolgálati, márkaépítési és értékesítési munkatárssá válik.

A decentralizált marketing számos eleme már régóta működik (ld. a közösség által megválaszolt GYIK vagy más felhasználói tartalmak készítése), de mindez most kezd teljes szimbiózissá válni, ahol a virtuális valóság segítségével mindenki mindent tudhat, mindenbe beleláthat, valós időben részt vehet a márka életében. Persze csak ha a tulajdonosa akarja… A Microsoft HoloLens vagy az Oculus Rift és társaik a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valósággal olyan eszközöket adnak majd a márkák és fogyasztói kezébe, amelyek minden eddiginél drámaibban felerősíthetik ezt a szimbiózist.

A márkák mindehhez megteremtik a közvetlen kommunikációt is követőikkel, azaz a szükséges minimumra fogják szorítani külső platformok használatát, hiszen saját közösségimédia-hálójukon és adatbázisukon át szinte mindent elérhetnek. A programmatic rendszereken keresztül a fejlett világban gyakorlatilag a teljes lakosság minden egyes online életet is élő fogyasztójáról egyéni profil készül rengeteg adattal! Elképesztő és ijesztő. A Red Bull ma már sokkal inkább médiavállalat, amely nem mellesleg a médiavállalat nevét viselő terméket értékesíti. A közösségi média szerepe mellett lassan a közösségi keresők is felértékelődnek, és jól egészítik majd ki a márkák saját médiarendszerét.

Az anonim, a reklámvilágtól elzárkózó, gyakran a reklámokat blokkoló fogyasztók száma azonban tovább nő, a 16–19 éves korosztályban már elérte az 50%-ot globálisan, az USA-ban pedig a közel 70%-ot! Ez fordulópont a márkák életében, amelyek azt gondolják, hogy mindenkit képesek elérni. A celebek kora is leáldozóban, a Z generációnak leginkább humor kell!

A blockchain technológia bevetése csak a hab lesz a tortán, ami mindezt betetőzi. A fogyasztó és az előállító közötti határok folyamatosan leomlanak (UBER, kistermelő–vásárlók közötti láncok, lakáséttermek stb.). Ez sokkal komolyabb változásokat idéz majd elő, mintsem azt manapság gondolnánk.

2. A „blockchain technológia és logika” átalakítja az üzlet és marketing világát

A blockchain a bitcoinról szóló tudósítások során hallott fogalom, ez a titkosított, biztonságos fizetési rendszer alapja. A blockchain, azaz blokklánc technológia azonban ennél sokkal több. Lehetővé teszi a különböző értékek egyszerű cseréjét az eladó és vevő közötti közvetlen fizetéssel, amely során egyetlen – minden résztvevő számítógépében elérhető, független – főkönyv rögzíti a tranzakciókat. Ezáltal feleslegessé válnak a bankfelügyeletek, a banki illetékek és díjak, valamint a bonyolult azonosító eljárások. A tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ez is biztonságossá teszi a rendszert, hiszen ha egy gépen meg is sérülnek az adatok, az összes többi gépen vissza lehet követni a tranzakció-történetet. A felek pedig így természetesen mindent közvetlenül végezhetnek gyorsabban és kisebb tranzakciós költségekkel.

A blockchain technológia azonban nem csupán a bankszektorban alkalmazható, hanem akár autók, házak és tulajdonképpen bármilyen eszköz eladásakor. Ez azt jelenti, hogy teljesen megváltozhat az értékesítés és a kereskedelem rendszere. A vevők a virtuális valóság segítségével akár Magyarországról is betérhetnek az amerikai Macy’s áruházba vagy egy kínai boltba, Barcelona-meccsre, majd megtalálván a megfelelő árucikket, szolgáltatást, ezt vagy fizikailag is megszerzik, vagy eljuttatják magukhoz, vagy 3D printerrel kiprintelik, kiprinteltetik, vagy egyszerűen hologramos élmény segítségével átélik, és minden esetben közvetlenül az eladónak fizethetik ki. Így nincs szükség bankokra, értéktelenebbé válnak a légitársaságok, a gyárak, a közjegyzők, a bevásárlóközpontok. Az ötletek, koncepciók, a jól megtervezett virtuális és valós értékesítési platformok viszont igen fontosak lesznek.

Az, hogy a márkák a következő évben, években milyen szintre jutnak el a blockchain gondolkodásban, és konkrétan a márkaértékesítés mely fázisába kapcsolják be a technológia valamely elemét, változó lesz. Az azonban biztos, hogy 10-15 év múlva teljesen más módon veszünk majd termékeket, mint manapság, és hogy erre már most el kell kezdeni felkészülni (nem véletlen, hogy a bankok és vezető technológiai cégek elsőként csaptak le a technológiára).

A blockchain technológia és gondolkodás víziója egy teljesen demokratizált társadalom, ahol semmi nem központosított, minden közvetlenül történik két fél között. Kérdés, hogy mindehhez mit szólnak majd a bankok, államok, tőketulajdonosok, amelyek és akik vélhetően kevésbé érdekeltek a saját sírjuk megásásában…

A technológia azonban soha nem látott erővel fogja szétzúzni a reklám és a média világát. Mivel titkosított és nem cookie-alapú, a blockchain logikája sokkal inkább a reklámelkerülést támogatja. A blockchain biztonságosabb is, mint a felhőben tárolni a hitelkártyaadatokat, ahol, ahogy a Transform Group vezérigazgatója, Michael Terpin mondja, „ha megszurkálod kicsit a felhőt, akkor minden kihullik…” Mivel bármilyen okostelefon használhatja a blockchain technológiát, főleg a fejlődő világban, ahol az embereknek nehezebb hozzáférni a fizikai bankokhoz, ez a megoldás még drámaibb módon segíti majd a tranzakciókat.

3. Chatbotok – a régi-új interaktív kommunikációs forma új értelmet nyer

chatbotok önmagukban is új marketingforradalmat ígérnek. Miért is? És miért nem az appok? Először is, míg 10 évvel ezelőtt átlagosan 10 appot töltöttünk le a telefonunkra, addig 2016-ban ez már gyakorlatilag 0 felé közelített havi szinten. A chatrendszerek lassan gyakorlatilag egyfajta operációs rendszerré avanzsálnak, és a szolgáltatások igénybevételének új modelljét teremtik meg, ahol nem kell appot letölteni, hanem életszerűen, egy virtuális asszisztenssel kommunikálva, akár kapcsolódó webes felületeket látva, azonnali fizetéssel összekötve tájékozódhatunk, rendelhetünk szolgáltatást. A kínai WeChaten ételt lehet rendelni, orvosi időpontot foglalni, vagy akár adományozni. Gyakran már először a WeChatre vezetik be szolgáltatásukat a cégek, és csak utána készítenek appot, vagy más összetettebb felületet. A csetszolgáltatók számára a lényeg, hogy ne hagyjuk el a csetoldalt, hiszen oda van beágyazva minden információ.

A hagyományos chatbotokon túli folyamat: vagy beszkennelünk egy kódot, erre megjelenik egy bot egy nyitókérdéssel, majd pár lépés alatt megvesszük, elérjük, amit szeretnénk, vagy beírjuk a Messenger keresőjébe, hogy színházjegyvásárlás, majd találunk egy chatbotot, ami pár lépésben el is adja nekünk a jegyet. Sőt, akár az ismerőseink közé is felvehetjük az adott szolgáltatót. A felhasználási kör végtelen lehet, az éttermektől a jegyeken át a stadionokban történő vásárlásokig.

Facebooknak is az a víziója, hogy a felhasználók emberi kommunikációt folytatnak a cégekkel, és a technológia ezt kiválóan tudja támogatni. Kérdés, hogy a szöveges vagy a hang alapú navigáció lesz a népszerűbb, és hogy a mesterséges intelligencia mekkora szerepet fog játszani. Mivel mindent, ami a Messengeren szöveg alapon folyik, hang alapon is lehet működtetni, így a határok talán el is mosódnak majd a két megoldás között. A Google is kínál hangalapú keresőt és szövegeset is, az Apple és az Amazon pedig hangalapút. Az Amazon jelenleg piacvezetőnek tartott Alexája már 3000 feladat elvégzésére képes, és amellett, hogy önálló készülékként is működik, a robotoktól kezdve az okoshűtőkön át a tévékig már számos helyre be van építve. A Samsung Vivje pedig állítólag önprogramozó lesz az újabb és újabb kapott parancsok alapján.

Nem kizárt, hogy a botok egyfajta új keresők vagy az új keresők lesznek, sőt, esetenként akár új weboldalak is egyben (intenzívebb interakciót feltételező szolgáltatások esetén, mint jegyvásárlás, ételrendelés). Az sem kizárt, hogy a mobilba épített személyi asszisztensek lesznek a befutók, vagy hogy mindezek jól megélnek majd egymás mellett (de biztosan egyaránt hozzájárulnak a média világának fragmentálódásához). A Gartner elemzői szerint 2019-re a mobilon folytatott interakciók 20 százaléka hangvezérelt asszisztensen át történik majd.

De talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy másra, máskor és máshogy használják majd őket, és/vagy összeolvadnak egymással, és/vagy a nagy keresők felvásárolják a botszolgáltatókat? Ez még megjósolhatatlan.

A marketingeseknek azonban fel kell készülniük arra, hogy a tartalmakat ehhez az új világhoz kell igazítani a keresőkben (a hangalapú keresés például más tartalomkészítési megközelítést is igényel, mint a szöveges). Az értékesítés során a chatbotok kiváló direkt eladásösztönző lehetőségeket rejtenek, és az online kommunikációt sokkal életszerűbbé lehet tenni a mégoly automatizált chatbotokkal is. A szkeptikusabb Forrester szerint is 2017-re már mintegy 50 000 chatbotot építenek majd csak a Messengerre és Kikre, az amerikaiak közel fele használja majd a hangalapú Sirit, a Cortanát vagy az Alexát. Az okostelefon, ami eddig a király volt, most trónkövetelőkkel kezd szembenézni. Jelenleg 14 milliárd internethez kötött eszköz van a világon, azaz fejenként kettő, 2020-ra 35 milliárd lesz, azaz az okoseszközök is tovább töredezik az eszközhasználatot. A fogyasztói figyelem már nemcsak töredezett lesz, hanem atomizált.

4. Omnichannel kommunikáció, felhasználói élmény „mobil először” stratégiával

Optimalizáljuk mobilra kommunikációnkat, de omnichannel kommunikációs stratégiák keretein belül. Oké, hallottuk már ezt konferenciákon – de miért és hogyan? ZenithOptimedia előrejelzése szerint a globális reklámköltések 4,5%-kal nőnek 2017-ben, a digitális reklámtorta pedig 14%-kal. Az online megelőzi a tévét, és ezen belül már 52% lesz a mobil aránya (2018-ra 60%). Így a digitális stratégiák során a mobilra fejlesztés lesz az alap, és minden más ezt követi fontosságban. DMNews szerint a fogyasztók 53%-a értékeli, ha a kiskereskedők felismerik őt minden csatornán, és 78% kész megengedni, hogy a boltbeli vásárlásai alapján is személyre szabottabb vásárlási élményt kapjon. Azaz ezen a ponton nincs nagy harc fogyasztó, médium és márka között, a fogyasztó érzi ennek az előnyeit. Sőt, a személyre szabás víziója már ott tart, hogy a legnagyobb FMCG cégek is végső soron minden egyes individuummal önállóan lesznek képesek kommunikálni, akár teljesen személyre és képernyőre szabott üzenetekkel, persze a technológiák és az automatizálás erejével, és persze azért még nem 2017-ben. Mi a marketinges teendője?

a. Végig kell gondolnod, hogy hol érintkezik a márkád a fogyasztókkal, és hogy ezeken a pontokon megfelelő és konzisztens-e a márkaélmény. Van-e egyáltalán márkaélmény. Ebbe a weboldalad és a közösségimédia-felületeid, kiskereskedelmi egységeid is beleszámítanak. Sőt, a munkatársaid is viszik a híredet, minél többen vannak, annál inkább.

b. Fel kell tenni a kérdést, miképp tudod minden évben jobban perszonalizálni a márkád vagy szolgáltatásod. Egy indiai bank például csak annyit tett, hogy a bankszámlaszám 12 jegyéből az ügyfél adhatott meg tízet, így az Indiában fontos szerencseszám, vagy más szempontok alapján személyre szabott bankszámlaszámuk is lehet (felár nélkül).

c. Miképpen és hol tudod alkalmazni az omnichannel adatokat, mit érdemes automatizálni a márka-fogyasztó kapcsolatból? Pepper, az első olyan robot megjelenésével, amely már érzelmekre is képes, és emberi viszonyt tud kialakítani, megváltozhat az eladóhelyi, ügyfélszolgálati és otthoni kommunikáció is.

Ahogy említettük, a következő évek nagy harca a keresők, a mesterséges intelligenciára is építő személyes virtuális asszisztensek és a chatbotok között lesznek. A márkáknak itt (is) fel kell építeni azt a stratégiát, amely alapján meg tudják újítani és a fogyasztókra tudják szabni értékesítési folyamatukat. A marketingben új dimenziókat nyit, hogy az omnichannel stratégiák keretein belül a fogyasztói döntésekről és preferenciákról a márka-fogyasztó kapcsolat különböző szintjein már sokkal átfogóbb adatok jelennek meg. Egy márka akkor tud majd nagyot nyerni, ha azt is tudja, ügyfele mely versenytárs márkák, típusok iránt érdeklődik, hol böngészik, hol keres online és offline. Ezzel az információval fizikai áruházában és online is sokkal személyre szabottabb ajánlatokat lesz képes adni.

A kommunikáció során 2017-től már a tartalmi és vizuális világunkat kell először mobilra megalkotnunk, és ez alapján lehet építeni, kiterjeszteni a desktop vagy a tablet megjelenést. Nem elég reszponzív oldalt tervezni, tökéletes mobil megjelenést kell készítenünk, ez évről évre előnyt hoz majd, ha van mögötte megfelelő tartalom és erős márka. Márkától, szolgáltatástól, célcsoporttól függő lesz, hogy miképp fogyasztják majd a „valóságunkat”, ehhez kell igazítanunk a megjelenésünket.

A mobil tartalomfogyasztás más elérési stratégiákat is igényel, a hírlevél, statikus webes tartalom, tartalommarketing világa helyett az azonnali gegek, az azonnal ható vizualitás és az azonnali cselekvés világára kell felkészülni. Újabban a szoftverfejlesztésből vett agilis marketing fogalma kezd hódítani, ahol is egy adatokra épülő, gyorsan felállított ad hoc szervezet gyors reagálású marketinghadtestként, jól mérhető célok alapján, gyors, célzott marketing- és tartalommarketing-akciókat valósít meg. Persze a klasszikusabb csatornák is megmaradnak, azonban arányuk csökken, mivel a gyorsaságnak egyre fontosabb szerepe lesz minden fronton.

Mindemellett minden csatornát ki kellene használni az adatszerzésre. Még mindig számos olyan márka van (még az USA-ban is 70%), amelyiknek jelentős közösségimédia-követőtábora van, de semmit nem tud ennek tagjairól, nincsenek adatai. Pedig a mobil megjelenések is tökéletesen alkalmasak adatbázis-építésre, és a már többször említett chatbotok az elérés új és feltehetően drámaian erősödő elemei lesznek.

5. Ügyfélérték és ügyféléletciklus alapú marketing-, üzleti és lojalitásstratégia

Sok évvel a CLTV (Customer Lifetime Value) modell megszületése után tudjuk-e, mennyibe kerül egy ügyfél megszerzése, megtartása? Igen és nem. Korlátozott mértékben vannak már olyan bankok, telekommunikációs és egészségügyi szolgáltatók, amelyek létrehoztak ilyen modelleket. A vállalkozások széles köre azonban ’gut feeling’ alapján halad továbbra is, miközben már olyan kommunikációs és mérési arzenállal – igaz, még messze nem tökéletessel – rendelkezünk, amivel korábban sohasem. Sok kérdés felmerül a CLTV modell és a lojalitásstratégiák kapcsán:

a. Hogyan alakítsam át az ügyfélszolgálati és lojalitásstratégiámat?
A hagyományos lojalitásprogramok meglévő vagy passzív viselkedéseket jutalmaztak, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Az előnyök általában általánosak és nincsenek mérföldkövekhez, viselkedésekhez és vásárlási küszöbértékekhez kötve. Ha sikeres omnichannel stratégiát akarunk, akkor a marketingeseinknek a teljes szervezetet bevonva meg kell tudniuk határozni, hogy például mi a jellemző a nagy értékűnek tartott ügyfelek viselkedésére, és közösen kell megfogalmazni az üzleti célokat. A vásárlások ideje, gyakorisága, nagysága alapján is meg lehet határozni a legjobb vevőket, és klaszterekbe tenni őket egyéni ösztönzőkkel. A gyakori vásárlóknak például emelni a költési szintet, a nagy értékű vásárlók esetén növelni a gyakoriságot, a legfrissebb vásárlót pedig, a régi igazság szerint, minél előbb ismételt vásárlásra ösztönözni. Nemcsak az okostelefonosokra kell figyelni, hanem a sok csatornát egyaránt használó többségre. Ezek elemzése és megcélzása az egyik kulcs. Főleg, ha emlékszünk arra, hogy a „sok csatorna” csak még több lesz.

b. Hogyan igazítsuk ehhez a marketing-, a kommunikációs- és a tartalommarketing-stratégiát?

Erre viszont a válasz hagyományos: honnan jön a nyereségem java, és hol várható a legnagyobb növekedés (termék, kommunikációs csatorna), miképpen tudom ezt a csatornát jobban elérni, növelni. Hol lehetséges megváltoztatni a jelenlegi üzleti logikát és újat építeni, ami a mi termékeinknek és szolgáltatásainknak kedvez. Azaz folyamatosan figyelni kell a fogyasztói trendeket, a technológiai lehetőségeket. Minden évben több ügyfélklasztert kell tudni képezni, és ezeket egyre inkább személyre szabottan kell kommunikálni, lojalitásstratégiát ráhúzni, amíg el nem jutunk addig, hogy már egyéni szinten is ismerjük minden vásárlónkat. A tartalommarketing is csak annyit ér, amennyit hoz image-ben vagy értékesítéstámogatásban, vagy a kettő keverékében (de erre már sokan rájöttek, mert ez nagyon idő- és pénzigényes műfaj).

prediktív analitika, a mesterséges intelligencia szerepe a kreatív és médiatervezésben új dimenziókat fog nyitni a marketingesek előtt. Érdemes mielőbb elmélyedni abban, hogy miképpen.

A marketingstratégiát azonban sok minden befolyásolja, sikerét több tényező alakítja. Egy 2017-es írott, elmélyültebb marketingstratégiából ezek a fogalmak, alcímek már nem nagyon maradhatnak ki:

  • általános célú gépi intelligencia támogatása
  • reklámblokkolás kezelése
  • ügyféladat-platformok használata
  • személyre szabott és azonnali marketingfejlesztések
  • Programmatic TV szerepvállalás
  • közvetlen kommunikációs lehetőségek használata, optimalizálása
  • eszközökön átnyúló fogyasztói azonosítás, adatgyűjtés, használat
  • virtuális személyi asszisztensekkel kapcsolatos stratégia

6. Első a célzott, „earned” (PR), a második ennek fizetett felerősítése, harmadik a natív, negyedik a tömeges médiaelérés

Mivel szűkülnek a hagyományos médiacsatornák, de azért még mindig ott állítják elő a jelentős tartalmak többségét, ezért felértékelődik a PR szerepe, azaz fontos bekerülni ezekbe a csatornákba. A PR is egyre személyre szabottabb lesz. Mit is jelent ez? A világban mindenhol nő a „contributorok”, külsős munkatársak szerepe. A hagyományos főállású újságírók aránya csökken, a „beszállítóké” pedig nő. Kérdés, hogy miképpen lehet őket megközelíteni, nekik értéket adni. Minél inkább kész anyagot tud letenni egy ügynökség, vagy minél jobban és hatékonyabban együtt tudnak működni egy-egy anyag előállításában, annál sikeresebb lesz a végeredmény. Ez olyan szinten zajlik majd, hogy a PR-ügynökségek akár ki is gyűjtik a kulcsmédiumok style guide-ját, és annak megfelelően készítik el anyagaikat, megkönnyítve az újságírók, munkatársak dolgát. A korábbi egy vagy kettő sajtóanyag helyett 4-5, vagy akár 10 különböző anyag is készülhet majd, többé-kevésbé átírva. Ezt egyébként a SEO szempontok is megkövetelik, a Google algoritmusa nem szereti, ha ugyanaz a tartalom több helyen is megjelenik. Így viszont drágább lesz a PR és kérdés, hogy ki fizeti meg ezt. Felértékelődik a niche és a szakosodott, iparági médiumok szerepe is, ami még inkább munkaigényessé teszi az előkészítést. A közösségi hírterjesztés pedig új képességeket és tartalom-előkészítést igényel, amivel nagyon sok ügynökség még mindig nem rendelkezik.

Végül pedig tedd fel magadnak a kérdést: te hogyan tudod támogatni az adott médiumot, amelyiktől együttműködést vársz, hogyan tudsz látogatottságot vinni az oldalára, illetve hogyan tudsz olyan tartalmat készíteni, ami tetszik az adott médium közösségi csatornáinak, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog tetszeni a szélesebb olvasóbázisnak is? Tudsz-e valamilyen saját közösségi média- vagy online csatornát felajánlani az adott partnernek? Akár egy contributorról van szó, akár médiumról, ez a kérdés egyre inkább megjelenik majd. Mindemellett tovább erősödik az a trend is, hogy a PR-es személyes márkája egyre fontosabb lesz. Miképp vásárlás során is az ismertebb márkákat részesítjük előnyben a rendelkezésünkre álló rövid döntési idő alatt, az újságírók is nagyobb eséllyel nyúlnak olyan anyagokhoz, amelyiknek jól ismerik a küldőjét, akitől nagyobb eséllyel kapnak minőségi tartalmat. A saját tartalmainkat okos hirdetési stratégiákkal hatékonyan támogathatjuk, ami jó a médiumnak, és jó nekünk is.

A natív hirdetések piaca az USA-ban 2017-ben eléri a közel 8 milliárd dollárt, 2018-ra pedig már 21 milliárdot vár a Business Insider. Érdekes és érdemes vizsgálni a fentiek hatékonyságát, ami témától, szektortól függően is változhat.

Ismét előkerül majd a mérés. Ahogy Gary Vaynerchuk mondta, az édeasanyád ROI-ját sem akarod és tudod mérni. Mégis sokan akarják majd pontosabban mérni a PR-t. És azért lehet is. Manapság érték például, miképp a tudományos publikációk esetében, hogy hányan vesznek át egy anyagot a bloggerek, véleményvezérek közül, mekkora a követőbázisuk, hány elsőrangú médium foglalkozott a témával a közepesebb presztízsű lapok, portálok mellett. Előtérbe kerül majd a sikerdíjas PR valamilyen formája. A USA-ban is csökkenőben lesz a hagyományos, magas retaineres megbízások száma, a díjakat egyre inkább valamilyen megjelenési értékhez fogják kötni.

7. Aha-élmény

BBMG és a GlobeScan tanácsadó cégek 21 000 fő körében elvégzett nemzetközi kutatása szerint a fogyasztók 40%-a előnyben részesíti az ún. „purposeful brandeket”, azaz olyan márkákat, amelyek a társadalmi érdekeket is felelősen szolgálják (igaz, 50%-uk nem tudott ilyet megnevezni). A korábbi buzzword, az „experiential branding” ettől még nem lett trónfosztott, csak az élményeken túl ösztönösen is azokhoz vonzódnak a fogyasztók, akik valamilyen értéket, felsőbb célt, mélyebb emóciót is át tudnak adni. Érdemes tehát feltenni a kérdést: a márkám mit adott hozzá a fogyasztók életéhez, azonkívül, hogy megvették, megették, milyen valódi kapcsolat jött létre a márka és a fogyasztó között, miképpen sikerült megérinteni a vásárlókat, sikerült-e meglepetést, aha-élményt elérnem? Ha a válasz „nem” vagy csak „kis részben”, akkor rossz úton járunk, és hacsak nem bírunk megdönthetetlen piaci erővel, bármikor jöhet egy versenytárs, aki lelök bennünket a trónról. Ha megdönthetetlennek tűnik, akkor is…

SOCIAL MEDIA