Minden válság új lehetőségeket is hoz. Megütötte a járványhelyzet a PR szakmát is, de a krízis-, a belső kommunikáció, a vállalati szerepvállalás fontossága meg is erősítette a szerepét – ezért van ok az optimizmusra.
Ez az év mindenki számára emlékezetes, hiszen egy nem várt kihívással kellett szembenézni. Az összesen 41 szervezet, 3000 ügynökség és 70 ország bevonásával készült World PR Reportból megtudhatjuk, hogy merre tart a PR szektor.
„2020 bebizonyította, hogy iparunk alapjai rugalmasak. Bebizonyosodott, hogy figyelemre méltó módon tudunk pályát váltani. Hiszen minden válság elhozza a friss lehetőségeket, csak át kell vészelni a vihart” – fogalmazta meg Francis Ingham, az ICCO ügyvezetője összefoglalójában.
Nyilvánvaló, hogy a Covid-19 világszerte sújtotta az ügynökségek jövedelmezőséget. A legnagyobb fájdalompontok között szerepeltek az elhalasztott vagy elvetett kampányok, a csökkenő bevételek, kevesebb megrendelés, és az elbocsátások. A kialakult helyzet azonban pozitív hatással volt például a krízis tanácsadásra és a digitális online kommunikációra.
Bár elmondható, hogy sok területen visszaesés történt, a PR szakemberek mégis optimisták a jövőt illetően, sőt a kutatás során a kelet-európai régió volt a második legpozitívabb régió. A digitális irányba történő elmozdulás látható a beruházási tervekben is és egyre nagyobb az elvárás a jobb minőségű tartalom / média tekintetében, különösen a social media community management, az influencer marketing és a multimédiás tartalomgyártás területén.
A kutatás eredményeire is reflektált Sir Martin Sorrell az ICCO Global Summiton: a kommunikációs holdingcégekben az elmúlt fél évben (a tech és healthcare specifikus cégek mellett természetesen) egyértelműen a PR teljesített a legjobban. Számítása szerint a PR ügynökségek tudták a leginkább megőrizni a bevételüket, mert ebben az időszakban olyan típusú kommunikációra volt szükség, amiben ők a jók. A jövőre nézve egyértelműen a kisebb, rugalmasabb, független ügynökségeknek áll a zászló, a nagy holdingcégek csak akkor tudnak versenyképesek maradni, ha ügyesen integrálják a különböző szolgáltatásaikat.
A jövőre nézve elmondható, hogy a vállalati hírnév és a stratégiai tanácsadás kerül fókuszba, valamint a média- és tartalomgyártás lesz az az üzleti terület, ahová leginkább befektetnek majd a vállalatok. A vállalati szerepvállalás (purpose) kérdése továbbra is központi téma marad. Így az olyan kérdésekben, mint a fenntarthatóság, klímaváltozás, diverzitás, befogadás egyre határozottabb és látványosabb állásfoglalások várhatók a vezetőktől. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a digitális fejlődés eredményeként egyre nagyobb hangsúly lesz a vállalati reputáció menedzselésén is. A technológiai fejlődés a PR tervezhetőségét és mérhetőségét is nagymértékben támogatja.
„A vállalati reputáció, a mentális egészség és a sokszínűség kérdése három olyan terület, amiről Kelet-Európában kevesebb szó esik, kevésbé része a napi gyakorlatnak, de a technológiai megoldásokban, a tartalomgyártási trendekben nem vagyunk lemaradva” – foglalta össze tapasztalatát a tanulmány és a konferencia alapján Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke, aki Magyarországot képviseli az ICCO vezetőségében. A konferencián egy, a PR ügynökségek etikus működéséről és felelősségéről tartott panelbeszélgetés résztvevője volt, ami alapján „egyértelműen látszik, hogy ez a szakmánk egyik legnagyobb dilemmája, hiszen a munkánkkal nagy hatást gyakorlunk a különböző felek közötti párbeszédre, sőt a közéletre is. Egészen más kihívásokkal küzdenek a nagyobb piacokon és inspiráló egymás problémáiról, megoldásairól eszmét cserélni. Különösen fontosnak tartom, hogy a Magyar PR Szövetségnek is van Etikai Bizottsága, az idei évben is több állásfoglalás fűződik hozzájuk és hamarosan új témát is dobunk a szakmai közéletbe” – tette hozzá a PR szakember.
A teljes riport erről a linkről tölthető le.
