A Releasd friss felmérése szerint a vezetők körében még mindig tisztázatlan a PR fogalma és funkciója egyaránt. A kutatásban 300 olyan, nem kommunikációs területen tevékenykedő vezető vett részt az Egyesült Királyságban, akik több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztató cégnél dolgoznak, C-level, director vagy senior-manager pozícióban. A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: 10-ből 2 vezető nem tudja, minek a rövidítése a PR és 40%-uk úgy gondolja, hogy a kommunikáció nem járul hozzá a cég üzleti céljainak eléréséhez.

Az alapok

A legmeglepőbb eredmény, hogy a megkérdezettek 20%-a nem tudja, hogy a PR minek a rövidítése. Bár magyarra sem szeretjük igazán lefordítani a public relationst, de a PR jóval több, mint a válaszokban említett „press relations” (sajtókapcsolatok), „press release” (sajtóközlemény) vagy „protecting reputation” (a jó hírnév védelme).

A legnagyobb arányban a gyártó, termelő funkcióban dolgozó vezetők nem tudták azonosítani a PR-t (30%-ban), míg a legtájékozottabbak a pénzügyi területen dolgozók voltak (csak 14% nem tudta, minek a rövidítése). Ennek oka lehet többek között, hogy a pénzügyi vezetésnek át kell látnia a cég teljes működését, ezért nagyobb általános tájékozottsággal rendelkeznek, míg a termelési területen dolgozók találkoznak legritkábban a PR osztállyal. Mégis, ezen pénzügyi területen dolgozók 43%-a nem érti, hogy mi a PR konkrét üzleti funkciója a cégen belül.

A PR szerepe az üzleti folyamatokban

A vezetők több mint egyharmada elismerte, nincs tisztában azzal, a PR mekkora mértékben támogatja az üzleti tevékenységüket, valamint 40% úgy gondolja, hogy a kommunikáció nem teremt értéket a cég számára. Megkérték őket, hogy nevezzék meg azt az üzleti tevékenységet, amit a legjobban értenek és átlátnak, és csak 15% említette a top 5-ben a kommunikációt. A felmérés azt is megmutatja, hogy érdekes módon minél nagyobb egy adott cég, annál alacsonyabb arányban értik a PR funkcióját. Ennek az lehet az oka, hogy a kisebb cégeknél nagyobb eséllyel van a vezetőknek közvetlen kapcsolata a kommunikációs osztályokkal, illetve térben sem válnak szét a kollégák (pl. más épületben dolgoznak).

Valami biztató

Hogy pozitívumok is említésre kerüljenek: kimutatható a közvetlen kapcsolat az értelmezés és az értékteremtés között, egyúttal bizakodásra ad okot, hogy azon vezetők 80%-a, akik értik a PR funkcióját, úgy gondolják, hogy értéket is hoz a PR az üzleti folyamataikba.

„A kommunikációs szakma gyakran szenved attól, hogy nem tudja a munkája értékét megfelelően demonstrálni. Ez a tanulmány arra világít rá, hogy a vezetők elég nagy hányada nem érti magának a kommunikációnak a szerepét – mondta Richard Benson, a Releasd vezetője. – Szerencsére azok, akik megértik a kommunikáció a fontosságát, azok értékelik is. Ez egy hatalmas lehetőség a PR csapatoknak, hogy még inkább fókuszáljalak az edukációra az eredmények értékelése mellett.” Majd a hazai szakmára is igaz általános igazságot fogalmazott meg: „Sokkal jobban kell PR-eznünk saját magunkat.”

„A PR osztályoknak sokkal többet kell foglalkozniuk azzal, hogy segítsék a vezetőket a munkájuk megértésében. Amellett, hogy mérhetővé kell tenni minél több kommunikációs célt, megfelelő módon kell ezeket az eredményeket bemutatni a szakmán kívüli, vezető pozíciókban ülők számára. El kell magyarázni, hogy milyen eredmény miért fontos a cég számára, például egy megjelenés vagy nyilatkozat miért érhet többet, mint a konkurencia három másik közleménye” – kommentálta Bende Máté, a Pro/Business Consulting vezetője.

A forrás és a teljes kutatás itt érhető el.