Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban letölthető prezentációk

Néhány szó a napi program elé.

Bevezető mondatok egy digitális marketingtanácsadótól, aki egyben a nap házigazdája lesz.

A Szentivánéji álom alapján született Lidércek, Shaxpeare, Delírium (LSD) című darab óriási sikerrel megy az Örkény Színházban. Az átirat szerzőjét, Závada Pétert kértük, beszéljen arról, miért és hogyan nyúlt hozzá Shakespeare klasszikusához, mit jelentett Shakespeare a kortársaknak és nekünk, vannak-e egyáltalán új történetek, vagy mindig ugyanazokat meséljük újra meg újra, és egyáltalán, mit keres Oberon és Titánia a rehabon?

Jung hatalmas örökséget hagyott ránk és mi széthordtuk, mint a piramisokat. Személyiségelméletének darabjai a társadalomtudományokra épülő szektorokban mind jelen vannak. A kommunikációs iparág is továbbvitte, amit hasznosnak talált belőle. Ilyenek az archetípusok, amelyek alkalmasak arra, hogy felöltöztessük a márkát, mikor a fogyasztók elé lép, de Jung teljes elmélete ennél további analógiákra is hív bennünket. A márka lénye, lényege ragadható meg, ha alkalmazzuk a teljes modelljét. Megkísérlem az átültetést.

A márkáknak meg kell tanulniuk mesélni. Mert a tolakodó reklámok helyett megkapó történetekkel könnyebben elnyerik a közönség figyelmét. Ehhez elég, ha valami értékeset tanítanak, élményt nyújtanak, és megmutatják a lényegüket.

Egy Telekom esettanulmány arról, hogy lehet a humort stratégiailag használni, és arról, hogy van-e különbség a branded content, a branded entertainment and brand entertainment között.

Azt mondom, Béres – azt mondod, csepp. A Béres ma már sokkal több, mint a közismert immunerősítő, de a gyógyszergyártól elválaszthatatlan az alapítás mítosza és a család elkötelezettsége.

Kommunikációs szakemberek a storytelling gyakorlati megközelítéséről.

Ebédszünet

Minden egy egyértelmű üzenet köré felépített, jól elmesélt történettel indult közel 500 évvel ezelőtt. Ez a történet roppant hatásosnak bizonyult, mert a mai napig meghatározza, hogy kiket tartunk a művészet legnagyobb géniuszainak, és mit tartunk remekműnek. Másfelől ugyanez a történet feledésre ítélt szinte mindent, aminek nincs köze a géniuszokhoz: sok értéket, szépséget, névtelen alkotót és végső soron a művészet igazi történetét is. Hiszen az bonyolult, nem követ sémákat, ezért nem is hatásos. Aki történetet mesél, annak felelőssége van, aki a művészet történetével foglalkozik, az nap, mint nap szembesül ezzel.

A népművészet nem halt ki korunkban és nem múzeumi, nem halott emlék. A népművészet él. Mindössze új helyre költözött át: a közöségi médiába. Vitalitását az is bizonyítja, hogy új műfajokkal is gazdagította magát.

A történetmesélés modalitásai sose voltak ilyen változatosak és kiterjedtek, mint ma, a social medián át a data-storytellingig egy széles paletta áll a rendelkezésünkre, és a technológiai változások, mint pl. AI vagy VR megjelenése, csak még jobban kiszélesítik ezt a palettát. Azonban a narratíva tartalmáról kevesebb szó esik, mint annak formájáról, pedig az igazi híd a fenntartható jövőbe egy olyan új narratíva, mely tartalom és forma is egyben, és mely képes tágabb értelembe vett kulturális és fogyasztói viselkedésbeli változásokat képes előidézni miközben inspiráló a fogyasztók számára.
Az új érték-vezérelt kommunikáció és a digitális eszközök házassága valódi hidat tud képezni a fenntartható jövőbe.

Egy átlagos, húsz éves Kis Irén árufeltöltő hogyan ismeri meg a világot – including reklám. Milyen médiumon keresztül (TV/rádió/munkahelyi beszélgetés/Facebook/szomszéd véleménye) és hogy ez ennyire fragmentált, lefedhetetlen, és milyen nehéz döntés, hogy a marketing befektetéseidet a fogyasztó befolyásolásában hova tedd. Miközben ezen gondolkodsz, felkészül a következő kérdés: ezek közül melyik csatornán térül meg a legjobban a pénzed?

A mesterséges intelligencia térhódításával és az algoritmusok uralta világban felmerül a kérdés: mitől marad emberi a történetmesélés? Az előadás arra keresi a választ, hogy a storytelling hogyan őrizheti meg emberi lényegét egy olyan korban, amikor a gépek is mesélnek. Három kulcselem köré épül az előadás:
Személyesség: hogyan formálják a saját élményeink és érzéseink az igazán hatásos történeteket?
Kreativitás: mit tud az emberi elme, amit az algoritmusok nem?
Aktualitás: miért fontos, hogy a történetek rezonáljanak a jelen kihívásaival és lehetőségeivel?
Valódi példákon, kortárs trendeken és interaktív gondolatkísérleteken keresztül mutatom be, hogyan maradhat a storytelling hiteles, egyedi és élő – még a mesterséges intelligencia korában is. Ha érdekel, hogyan teheted történeteidet igazán emberivé és megkerülhetetlenné, tarts velem ezen az inspiráló utazáson!

Az emberek 70%-a naponta szembesül mérhető döntési stresszel, amely befolyásolja mindennapjaikat. Az Ask@Round egy innovatív, magyar fejlesztésű közösségi applikáció, amely lehetővé teszi, hogy a döntéseidbe bevond barátaidat és ismerőseidet, ezáltal gyorsabbá és egyszerűbbé téve a választásaidat. Legyen szó az esti outfited kiválasztásáról vagy akár nehezebb témákról, mint a továbbtanulás, az Ask@Round egy interaktív platform, ahol segítséget kérhetsz azoktól a barátaidtól, akiknek a véleményére valóban adsz. Így a döntéseid nemcsak megalapozottabbak lesznek, hanem a napi döntési stresszt is csökkentheted.
Ismerd meg, hogyan született meg az applikáció, milyen hirdetési megoldásokat kínál jövőbeni partnereinek, és légy részese a legújabb közösségi média felület történetének!

Adatpontok és adatra épített történetmesélés a politikai kommunikációban és a propagandában.

Évek óta erőteljes válságsorozat – polikrízis – határozza meg a mindennapjainkat, amely szerint minden irányból újabb fenyegető veszélyek és uralhatatlannak tűnő kihívások leselkednek ránk, pl. a klímaváltozás, az orosz–ukrán háború, a koronavírus, az energiaválság, az infláció, az elszabadult élelmiszerárak. Ebben a helyzetben a márkák szerepe és kommunikációja kiemelkedően fontos, a márkapreferenciát és a márkaértéket erőteljesen befolyásolja, hogy mekkora a szinergia a márka saját maga által életre keltett története és a fogyasztó márkapercepciója között, és ez a márkavilág mennyire támogatónak érzékelt, mennyire növeli a fogyasztó biztonságérzetét.
Mindehhez erőteljesen hozzájárul a megváltozott tartalomfogyasztás, az egyre szélesebb digitális platform-portfolió, és ezek a digitális platformok szinte mind úgy pozícionálják magukat, hogy a legfontosabb információk csak rajtuk keresztül érhetőek el. A márkáknak napjainkban kiemelten figyelniük kell arra, hogy az általuk használt platformok önmagukban képesek befolyásolni a márkapercepciót, a márkaértéket meghatározó tényezővé vállhat, hogy milyen platformon keresztül találkozik vele a potenciális célcsoportja.
Az előadás különböző példákon keresztül mutatja be a márkapercepciókra és a márkaértékre ható magyarországi digitális tartalomfogyasztási szokásokat, amelyeket különböző fogyasztói csoportok viselkedésén és attitűdjén keresztül mutatunk be.

A világ legikonikusabb márkái nem csupán termékeket árulnak – kultúrát teremtenek. De mitől válik egy brand valódi kulturális szereplővé, ami sokkal több, mint egy jól felépített marketingtörténet? Hogyan használják a prémium márkák a művészetet arra, hogy exkluzivitást, hitelességet és időtálló státuszt építsenek? Az előadásban bemutatjuk, miért lett a művészet a brand storytelling titkos fegyvere, és hogyan emeli ki a márkákat a tömegpiaci zajból egy magasabb kulturális dimenzióba.