Az Intel nemrég sajtótájékoztató keretében mutatta be a magyar iskolákban is futó, tanárokat és diákokat egyaránt megcélzó oktatási programját. Ennek kapcsán írásban tettük fel kérdéseinket hosszú távú társadalmi beruházásokról, kormányzati kapcsolatokról és a cég sajátos helyzetéből fakadó márkaépítési kérdésekről Pavel Svobodának, az Intel Közép-Európai régiós PR managerének.
Az Intel felhasználói, fogyasztói körökben továbbra is erős márkanévnek számít. Melyek a lakossági, illetve üzleti célcsoportban a márkaépítés főbb eszközei?
Valóban, az Intelt a technológiai vállalatok legerősebb márkái között tartják számon. Márkaértéke a Best Global Brands felmérése alapján megközelítőleg 34 milliárd dollár. Ugyanakkor az Intel a világ legnagyobb „alkatrész” beszállítója is, hiszen termékeink többségét más gyártóknak adjuk el. Mivel ez egy meglehetősen bonyolult üzleti modell más vállalatokéhoz képest, marketingtevékenységünk is egy hangyányit különbözik azokétól. Hagyományosan erős partneri programot tartunk fenn: az Intel Inside egy népszerű, széles körben elismert program, amelyen keresztül támogatni tudjuk a termékek értékesítését. Az Intel az ’Intel Inside’ programon és az indirekt csatornákon túl a végfelhasználók felé is kommunikál: tévékampányokat ugyan csak a legnagyobb országokban folytatunk, de a legtöbb piacon más, hagyományosnak mondható megoldásokkal is élünk, így a PR-rel, a közösségi médiával, és intenzív B2B aktivitásokkal. Ezek közül néhánnyal közvetlenül a végfelhasználókhoz szólunk, míg másokkal üzleti partnereinken, a gyártókon keresztül közelítjük meg őket.
Milyen trendeket tapasztalnak az eszközök terén: milyen megoldások, csatornák erősödnek a kommunikációban, és melyek kevésbé fontosak már, mint voltak korábban?
A legfontosabb trend természetesen az internet és a közösségi média erősödése. Az olyan, kisebb piacokon, mint Magyarország, ez kifejezetten jó lehetőség. Míg drága TV kampányokra manapság egyre nehezebb pénzt keríteni, a közösségi oldalakon kivitelezhető megoldások hatékony alternatívát kínálnak.
Hogyan kommunikálható az egyes célcsoportok felé az olyan fókuszváltás, mint a chipgyártás mellett megjelenő felhőszolgáltatások, vagy épp a hordható technológiák felkarolása? Milyen tapasztalataik vannak ezzel, illetve hogyan mérik az Intelről a fogyasztók fejében élő képet?
Miközben folyamatosan költünk arra, hogy az Intel márka általában véve egyre népszerűbb legyen, specifikus témák esetén specifikus csatornákat is használunk. Például a legújabb Mica karkötő megjelenésekor teljesen más stílusban beszéltünk, mint amikor vállalatok informatikai igazgatói előtt ecseteljük a felhő, mint technológiai megoldás előnyeit. A karkötő bemutatásakor alapvetően vizuális elemeket használtunk, ezek fogják meg ugyanis a potenciális felhasználókat.
A Mica bemutatója
Ugyanakkor a kommunikáció bizonyos elemei mindig állandóak maradnak. Amikor szükségét érezzük, fókuszcsoportos kutatások segítségével mindig kikérjük felhasználóink véleményét. Érdemes megjegyezni, hogy az Intelnél egy egész csoport foglalkozik piackutatással.
A sajtótájékoztatón is bemutatott, hosszú távú programok eredményessége mérhető-e valamilyen módszerrel, vagy „a jövő Intel-felhasználóinak kinevelése” elsősorban a logikán, belátáson alapul?
Annak ellenére, hogy az Intel oktatási célú programjai, mint az Intel ISEF vagy az Intel Teach nem egyszerű marketing vagy kereskedelmi programok, mint minden vállalatnál, nálunk is elengedhetetlen egy projekt sikerességének mérése. Mivel azonban ezek sokkal közelebb állnak a vállalat társadalmi felelősségvállalási kötelezettségeihez, így a siker mérőszámai is többek a puszta eladás-növekedésnél.
A terveink nem kicsik – szeretnénk, ha a felhasználók számítógépekkel kapcsolatos ismeretei szerte a világon bővülnének, illetve ha a technológia, mint tudomány, vonzó lenne a diákok számára. Az oktatás egy fontos befektetés az Intel számára, éves szinten mintegy 100 millió amerikai dollárt fordítunk erre a célra világszerte.
Nagyon nehéz egyszerű megoldást mutatni a projektek sikerességének mérésére, de az Intel ISEF esetében például évről évre nő a résztvevő országok száma, amely örvendetes számunkra, de említhetném a program iránti fokozódó újságírói érdeklődést, s az egyre több és alaposabb cikket és beszámolót. Sikernek tekintjük azt is, hogy az Intel oktatási programjai nem csak a nagy piacokon, hanem az olyan kisebb országokban is, mint Magyarország, számos kisdiák fejlődését segítik elő.
Mitől függ a kormányzati kapcsolatok sikeressége? Az aktuális kabinet hozzáállásán túl az Intel részéről is történt változtatás ezen a területen, részben más megközelítést alkalmaznak, mint korábban?
Habár hosszú évek óta működünk együtt a magyar kormánnyal, az Intel kormányzati kapcsolatainak fejlődése alapvetően egyetlen tényezőnek köszönhető. Míg korábban nem volt olyan ember, akinek ez lett volna az elsődleges feladata, addig néhány éve csatlakozott hozzánk egy lengyel kolléga, aki mindent megtesz azért, hogy a kelet-közép-európai régió országaiban minél jobb legyen a kapcsolat a kormányzatok és az Intel között.
