A Hungary NEXT országmárkaműhely alapítója úgy fogalmazott, a szektor újraértelmezése azt jelenti, hogy a turizmus humán karakterisztikáját érdemes a jövőben, sőt már most kidomborítani a nyilvánvalóan gazdasági szemléleten túlmutatva, amely üzleti befektetési-fejlesztési területként tekint rá. Abból a meggondolásból is, hogy ne pusztán a GDP-részesedést igazoló mérőszámok és a vendég-statisztikaiindexek összehasonlító kimutatásait egyre felülmúlni igyekvő versenyről beszélhessünk, hanem arról az emberi megtapasztalásról, ami a turizmust a legvizuálisabb társadalmi és természeti, ugyanakkor felelős és fenntartható módon menedzselhető értékláncképző tevékenységként fogja fel.
Az elvi paradigmaváltás el is indult a hazai turizmusirányítás szintjein mintegy öt évvel ezelőtt azzal, hogy az állami turizmusmenedzsment jóval koncentráltabban, új stratégiai alapot adva nyúlt hozzá a fejlesztésekhez. A fogadóterületek fenntartható fejlesztésének alaphármasa, a kooperáció, vagyis a nyitott lokális és regionális menedzsmentszemlélet, az inkubáció, más szóval a képzésalapú felzárkóztatás, valamint az adaptáció, ami tulajdonképpen a folyamatos alkalmazkodási képességek erősítésében rejlik, egyelőre még a kihívások listáján szerepel. A teljes újratervezés és újrapozicionálás kézenfekvő megoldása abban a terepi szintű kapcsolódásipont-rendszerben valósítható meg a lehető leghatékonyabban, amit a szolgáltatástervezés, a service design ad a kezünkbe.
A turizmus gyakorlatában meglévő front- és backstage szférák vagy tevékenységi területek főbb kapcsolódási pontjai meghatározzák például a marketing és a menedzsment (back-back) elválaszthatatlan pozicionálási és stratégiai céljait, amelyek karakteres desztinációmegjelenítéssel vihetők sikerre. A turisztikai fogadóterület stakeholderei be is vonhatók a látogatói élményútvonal tervezésének folyamataiba (front-front) azzal, hogy a szolgáltatói csomagajánlatokat közösen dolgozzák ki, tesztelik le.
A turisztikai termékek azonosítása, illetve versenyképesség szempontjából történő válogatása, szűrése akkor eredményezi a látogatók által favorizált autentikus tapasztalásforrásokat, ha a látogatókon túl a helyi értékeket őrző, de azokat bemutatni vágyó helyi kulturális közösségeket és termelőket, vállalkozókat a termékfejlesztési folyamatban megszólítja a menedzsment (front-back). A marketingkutatás háttérszervezése a desztináció döntéshozói számára egyszerű és világos irányokat, még inkább narratívákat akkor képes kijelölni és körvonalazni, ha azok értékfókuszáltak és szenvedélyesek: a ma fogyasztója számára nem csupán fizikailag, de mentálisan is hozzáférhetők (back-front).
A kapcsolódási pontok felismerése, tudatos tervezése, újratervezése a szakma szemléletformálásán túl gyakorlati megújulással is jár. Megtanít bennünket az értékekből való tudatos merítésre, de ami még lényegesebb, az értékek professzionális interpretációjára. Amennyiben ez a narratívaalkotási folyamat úgy kerül megtervezésre és megvalósításra kapcsolódási pontokon, mint egy hálózat (interface) pontjain, akkor a turisztikai termékeket élménnyé, az élményeket pedig jelentésközösséggé képes formálni, ami nem más, mint a mozgással összekötött kikapcsolódás és felfedezés legmélyebb, ugyanakkor felelősségteljes megvalósulása. Egyszóval az újturizmus.
