Húsvéti sonka és csokinyuszi az ünnepi asztalon

Hírek Kiemelt

Egy hagyományos húsvéti csendélet alapkomponense a család és a gyermekzsivaj mellett a roskadozó ünnepi asztal, tormával, tojással és sonkával megrakva. No meg persze a locsolkodás, amiért csokoládétojás és -nyúl jár. A következőkben megmutatjuk, mégis mennyi az annyi, avagy mennyi húsvéti sonkát és édességet vásároltak a hazai fogyasztók az elmúlt szezon során.

 

Szerző: Séra Katalin | senior analyst | NielsenIQ

E-mail: katalin.sera@nielseniq.com

 

A főétel: főtt sertéssonka

Séra Katalin

A tavalyi teljes évben (2021. január–decemberben) a sonkaforgalom értékben mérve meghaladta a 61 milliárd forintot is. A NielsenIQ kiskereskedelmi indexe alapján ez azt jelenti, hogy 5 százalékkal költöttek többet a magyar fogyasztók sonkára tavaly, mint 2020-ban. A mennyiségi eladás 3 százalékkal növekedett egyik évről a másikra, 2021-ben 21 ezer tonna sonkát vittek haza a vásárlók.

Mindkét évben a forgalom 18 százaléka koncentrálódott a húsvéti szezonban, március–áprilisban. 2021-ben ez valamivel több, mint 11 milliárd forintos és 4 ezer tonnányi szezonbeli sonkaeladást jelentett. 2020 március–áprilisával összevetve tavaly ebben a két hónapban értékben 7, volumenben pedig 6 százalékkal nőtt meg a forgalom.

Az egyes kiskereskedelmi csatornák piaci részarányában egyik évről a másikra nem történt lényegi változás, valamint a szezonhónapokat az adott évhez hasonlítva is igen hasonló szeletarányokat látnánk az év és a szezon kördiagramján. Vizsgáljuk tehát meg a 2021. március–áprilisi periódust. A 401–2500 négyzetméteres boltok uralták a sonkapiacot, értékben mérve ugyanis a forgalom háromötödét adták. Az ennél nagyobb, 2500 négyzetmétert meghaladó alapterületű üzletek ettől jóval elmaradva, 20 százalékos részesedéssel állnak a második helyen. A legfeljebb 200 négyzetméteres kiskereskedelmi egységek 14, a 201–400 négyzetméteresek pedig 6 százalékos piacrészt tudhatnak magukénak.

 

1. ábra Az egyes kiskereskedelmi csatornák értékbeli részesedése a sonkaeladásból, 2021. márc.–ápr.

2500+ m220%
401–2500 m260%
201–400 m26%
Max. 200 m214%

Forrás: NielsenIQ

 

A gyártói és a saját márkák szezonbeli mérlege egyre kiegyenlítettebb: 2020 húsvéti hónapjaiban forintban mérve 52-48 százalék arányban osztoztak a piacon, tavaly március–áprilisban ez azonban 1-1 százalékponttal elmozdult, 51-49-re módosítva az állást. Ennek hátterében az áll, hogy míg a gyártói márkák értékben csupán 4, addig a saját márkák 11 százalékkal erősödtek. A mennyiségi eladásnak előbbiek 47, utóbbiak 53 százalékát adják.

Az összetevők szempontjából a sertéssonka dominál, a tavalyi szezonban az értékbeli forgalom kétharmadát e szegmens tette ki. Ez egyébként több mint 2 százalékpontos csökkenést jelent ezen termékek piacrészét tekintve. A forintban mért forgalom szerinti sorban második csirkesonka eladása azonban a 2020-as szezonhoz viszonyítva jelentősen, 35 százalékkal nőtt tavaly március–áprilisban, és immár a piac egyötödét adja ez a szegmens, 4 százalékponttal meghaladva korábbi eredményét. A top 3-ba beletartozó pulykasonka 2 százalékpontot vesztett részesedéséből, a tavalyi húsvéti szezonban a forintban mért forgalom 12 százalékát vitte.

 

2. ábra Az összetevő szerinti top 3 sonkatípus részesedése az értékbeli forgalomból, 2021. márc.–ápr.

Sertés66%
Csirke20%
Pulyka12%

Forrás: NielsenIQ

 

Túlnyomórészt önkiszolgáló pultról emelik le a megvásárolni kívánt sonkát a fogyasztók, tavaly március–áprilisban a sonkaértékesítés 67 százalékát ilyen termékek tették ki, a csemegepultos sonkák a forgalom 33 százalékát adták.

 

Desszertnek csokinyuszik és -tojások

Tudvalevő, hogy akárcsak a karácsonynak, a húsvétnak is megvannak a maga speciális ünnepi édességei – gondoljunk csak a közkedvelt csokoládétojásra vagy -nyúlra.

A tavalyi szezonra igencsak meglódult a húsvétiédesség-forgalom: míg 2020 március–áprilisában az értékben mért eladás nem érte el a 3,5 milliárd forintot, 2021 azonos időszakában már az 5 milliárd forintos határt közelítette meg. Ez azt jelenti, hogy egyik szezonról a másikra több mint kétötödével, 43 százalékkal emelkedett a húsvéti édességek értékbeli forgalma.

A mennyiségi eladás nem mutat ennyire drasztikus változást, de így is két számjegyű a növekedés: 11 százalékkal adtak el többet e kategória termeiből. Kijelenthetjük, hogy mindkét évben több száz tonna húsvéti édesség landolt a hazai fogyasztók kosarában. 2020 március–áprilisában 730, tavaly ugyanekkor pedig több mint 800 tonnás eladást regisztrált a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe.

A gyártói és a saját márkás termékek között a piac az értéket tekintve négyötöd-egyötöd, míg volumenben mérve kétharmad-egyharmad arányban oszlik meg; előbbiek uralják tehát a kategória piacát. Némi változás azonban történt egyik periódusról a másikra: 2 százalékpontot csökkent a gyártói márkák, s ezzel egy időben ugyanennyit nőtt a saját márkák értékbeli részesedése. Ez annak eredménye, hogy utóbbiak forgalma – a gyártói márkák +40 százalékával összevetve – dinamikusabban, 58 százalékkal bővült. Volumenben ennél nagyobb az eltérés: a gyártói márkák 2 százalékos forgalomnövekedésével szemben a kereskedelmi márkás ünnepi nyalánkságokból 34 százalékkal fogyott több.

A „legkelendőbb csokifigura” címet évek óta a csokoládényúl viszi el húsvétkor. A kategória forintban mért forgalmának 47 százalékát teszi ki az ilyen termékek eladása – ez egyébként 1 százalékpontos csökkenést jelent a csokinyuszi piacrészében, de továbbra is letaszíthatatlan a trónról. A mennyiséget tekintve a piac 44 százalékát adja, ami azt jelenti, hogy több mint 350 tonna csokinyulat emeltünk le tavaly március–áprilisban a boltok polcairól. A kategória értékbeli piaca további egyharmadát a csokoládétojások birtokolják. Volumenben ennél valamivel nagyobb szelet az övék, a forgalom 38 százalékát hasítja ki a több mint 300 tonna eladott tojásfigura.

A húsvéti édességek legfőbb összetevője, talán nem túl meglepő módon, a tejcsokoládé: a piac kilenctizedét, egész pontosan értékben 91 (ami +2 százalékpont 2020 szezonjához képest), volumenben pedig 89 százalékát a tejcsokik jelentik. Nemcsak pozíciójuk, növekedésük mértéke is szembetűnő: mennyiségi eladásuk 12 százalékkal, forintban mért forgalmuk pedig csaknem másfélszeresére nőtt, 46 százalékkal gyarapodott egyik szezonról a másikra. Az étcsokoládéból készült termékek az értékbeli forgalom 5 százalékát teszik ki, ami 1 százalékpontos csökkenést jelent piacrészüket tekintve. Forgalomváltozásuk is szerényebb trendet rajzol ki: forintban mérve 18 százalékkal emelkedett, volumenben ugyanakkor 4 százalékkal visszaesett az eladásuk.

 

3. ábra A húsvéti édességek összetevő szerinti típusainak részesedése az értékbeli forgalomból, 2021. márc.–ápr.

Tejcsokoládé91%
Étcsokoládé5%
Vegyes csokoládé2%
Fehér csokoládé1%
Csokoládémassza1%

Forrás: NielsenIQ

 

Hogy rejlik-e valami ezekben a csokikban? Nos, a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe szerint a hazai fogyasztók igen nagy arányban a töltetlen húsvéti csokoládékat választják. Számszerűsítve: minden négy, húsvéti édességre költött forintból hármat ilyen termékekre fordítottak tavaly a vásárlók; és a mennyiséget tekintve is megközelíti a 75 százalékos arányt a töltetlen édességek súlya. Értékben kifejezetten nagy mértékben nőtt a forgalmuk, 45 százalékkal volt nagyobb a 2021-es szezonban, mint a megelőzőben, míg mennyiségben 9 százalékkal gyarapodott a szegmens eladása. A sorban a krémmel töltött finomságok következnek, a forintban mért piac több mint egyötödét (22 százalékát) teszik ki az ilyen termékek. A krémmel töltött csokik a tavalyi szezonban értékben a 2020. március–áprilisi eladásuk kétötödével, volumenben pedig 13 százalékával nőttek.

Változatlanul az 56–110 grammos kiszerelés adja az értékbeli forgalom legnagyobb hányadát, 36 százalékát. 2 százalékpontos növekedéssel a kategóriapiac csaknem egynegyedét teszi ki a 111–200 grammos kiszerelés (ami mögött értékbeli forgalma több mint másfélszeres bővülése áll). Ezt több mint egyötödös részesedéssel a 21–55 grammos, majd a 0–20 grammos, végül a 200 grammnál nagyobb termékek követik.

Összességében tehát még mindig azt tükrözik a számok, hogy a sonka és a csokifigurák továbbra is elengedhetetlen húsvéti élelmiszereknek számítanak, amelyek március–áprilisban bizony sok bevásárlókosarat – és húsvéti asztalt – töltenek meg.

 

Fotó: Karo Kujanpaa, Unsplash

 

SOCIAL MEDIA