A szellemi tulajdon a legjobb befektetés

Kiemelt Márkaépítők Közössége

A Márkamonitor 2013-ban indított Márkaépítés konferenciáinak utolsó három kiadását egy „neverending story” jegyében szerveztük meg: ez a véget nem érő változás. A konferencia előadásainak összefoglalói a Márkamonitor magazin 2024/1-2. (májusi) számában jelentek meg, ezeket most online is elérhetővé tesszük.

 

Miért fontos, hogy startupként már a legelején felmérjük a cégünk szellemi termékeit, levédessük márkanevünket, találmányunkat vagy akár a termékünk formáját, megjelenését? Dr. Kalmár Lilla és dr. Kováts Borbála, a Komor Hennel ügyvédi iroda szakemberei igaz történetek alapján mutatták be, milyen nagy hatással lehet a techstartupok életére (vagy halálára) a szellemitulajdon-védelem.

Jó példaként az előadók a Tresorito nevű, titkosítással működő, felhőalapú magyar fájlmegosztó szolgáltatást hozták fel, amely magas szintű biztonságot kínál partnereinek a fájlok kezelésére, tárolására, szinkronizálására és továbbítására. A márka már a kezdeti időszakban jó döntések sorozatát hozta meg, és szellemi tulajdonjogaikat kiemelt fontosságú témaként kezelték: már az alapításuk évében beadták az első szabadalmi bejelentésüket, majd ezt követően az első védjegyüket is, ami maga a Tresorit szó volt. Ezután összesen 15 védjegybejelentést és számos szabadalmi bejelentést tettek világszerte, és az IP-portfóliójukat folyamatosan aktualizálták, bővítették a cég terjeszkedését követve. Természetesen nem elég oltalmat szerezni, azzal utána is szükséges foglalkozni: a piacfigyelésnek, a megújításnak, az adatok frissítésének és a jogérvényesítésnek mind-mind a folyamatosan megoldandó feladatok közé kell tartoznia. Így lesz igazán értékes a márka, ami vonzza a befektetőket, és hozzájárulhat a sikeres exithez, ahogyan ez történt a Tresorit esetén is.

Természetesen vannak rossz példák is, az IP-stratégiák kialakításakor sok hibát követhetünk el. Rögtön az első ilyen, ha háttérbe szorítjuk az IP-jogokat, vagy éppen túl későn kérünk jogi szakértői segítséget. Rosszul járunk el akkor is, ha nem végzünk előzetes kutatásokat. Rossz hír, hogy a nem kellő mértékű odafigyelés költséges és hosszú perekhez, illetve végső esetben akár csődhöz is vezethet, illetve arculatváltásra is kényszerülhet az adott vállalkozás, amik mind akadályozhatják a befektetéseket és a felvásárlást, hiába sikeres egyébként a cég szakmailag vagy üzletileg.

A Tresorit példáján láttuk, hogy jó esetben hogyan alakul a startupok sorsa az IP-stratégia megfelelő kialakításával, de mi a helyzet összességében a startupokkal, mennyire általános ez a hozzáállás az EU-ban? Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal 2023 végi kutatása a startupok szellemi tulajdonjogai és az adott cég finanszírozása vagy az exit feltételei közötti kapcsolatot vizsgálta. Ebben kirajzolódik, hogy az uniós startupoknak csupán 29 százaléka nyújtott be valamilyen szellemi tulajdonjogi bejelentést, valamint az is, hogy az IP-tudatos ágazatokban működő startupok közül a biotechnológiai (65 százalék), a tudományos és műszaki szektorban tevékenykedő (47 százalék), az egészségügyi (46 százalék), valamint az energiával és fenntarthatósággal foglalkozó (43 százalék) vállalkozások adták be a legtöbb IP-bejelentést. A reklámipari szereplőknek mindössze 21 százaléka cselekedett így. A kutatásból kiderült, hogy a hazai startupok 21 százalékának van valamilyen IP-joga, ezzel Magyarország a középmezőnyben szerepel az EU-s tagállamok között. Azon startupok esetében, amelyek védjeggyel és szabadalommal is rendelkeznek, tízszer nagyobb a valószínűsége a kockázatitőke-befektetésnek, és háromszor nagyobb az esélye a sikeres exitnek.

Fontos tehát, hogy a startupok már a kezdeti időszaktól kezdve kiemelt figyelmet fordítsanak a szellemi tulajdonjogaik lekutatására, védelmére és „karbantartására”, mivel a jól átgondolt márkastratégia és IP-portfólió növeli a cégértéket, vonzza a befektetőket, és növeli a sikeres exit esélyét. Ez még egy induló cég esetén sem „luxus”, mivel számos hazai és EU-s pályázat és egyéb finanszírozási lehetőség áll a KKV-k rendelkezésére a szellemi tulajdonjogaik védelmére.

SOCIAL MEDIA