A Globsec Forum 2022 panelbeszélgetésén mutatták be Depresszió Mutatószámrendszer tanulmányt (Depression Scorecard), mely tíz közép-kelet-európai, valamint balti országban vizsgálta meg a depresszió ellátás helyzetét, és fogalmaz meg javaslatokat a betegellátás javítása érdekében. A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány elkészítésében résztvevő betegszervezetek képviselői egy memorandumot nyújtottak át a régió politikai döntéshozóinak, amelyben a depresszió ellátással kapcsolatban a betegséggel élők aktív bevonását és az ellátás minőségének javítását kérték.
A „csendes pandémia”
A depresszió napjaink leggyakoribb mentális betegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint, ami az európai lakosság 4,3 százaléka.1 A COVID-19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt.2 Valószínűsíthető, hogy ez az érték még magasabb napjainkban. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, az orvosok és a tudósok világszerte „csendes pandémiának”3 nevezik.
Közép-, Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban.4
Bár önmagában már ez a szám is magas, a valóságban a depressziós esetek száma ennél jóval nagyobb, mivel a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés miatt, ami a társadalomban a még mindig kifejezetten jelen van. Helyi adatok szerint a depressziós esetek jelentős része kezeletlen marad még napjainkban is.5
„Világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, a felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra rúg, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a COVID-19 világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell leküzdenünk ezt az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémát is. Itt az ideje cselekedni” – mondta Jozef Šuvada, a WHO igazgatótanácsának tagja.
A Depresszió Mutatószámrendszer jelzi, hogy a betegellátás fejlesztése elengedhetetlen
Közép-Kelet-Európából, valamint a Baltikum országaiból tíz, szakemberekből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét országukban. A legfontosabb kutatási eredményeket, az egyes országokra vonatkozó Depresszió Mutatószámrendszer Tanulmányok alapján, a pozsonyi Globsec Forumon mutatták be.
A Depresszió Mutatószámrendszer módszertanát a Health Policy Partnership a GAMIAN, az EUFAMI és az Európai Pszichiátriai Társaság közösen dolgozták ki. A 10 ország jelentései egy szélesebb körű, depressziót vizsgáló Depresszió Mutatószámrendszer sorozat részét képezik, amely Belgium, Franciaország, Olaszország és Románia legfontosabb nemzeti szakpolitikai kereteit és a depresszióval élők számára nyújtott szolgáltatásokat értékeli.
„Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan szükség van a mentális betegségek ellátásának megerősítésére, a legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházásokat illetően. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell” – foglalta össze a kutatás legfőbb konklúzióját Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Mutatószámrendszer projektjének regionális koordinátora.
A megfelelő kezelés és ellátás biztosításához elengedhetetlen az integrált ellátás – egy olyan betegközpontú rendszer, amely a depresszióval élő embereket az egészségügyi rendszer különböző szintjein átívelve, egész életük során támogatja. A mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és szociális támogatási szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti a kezelési arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.
A betegszervezetek képviselői egy országokat átívelő Memorandumban hangsúlyozták a következtetéseiket. „Azt kérjük a politikai döntéshozóktól, hogy fejlesszék az integrált ellátórendszereket, az adatgyűjtést és -felhasználást, aktívan vonják be a betegeket a folyamatokba és az új technológiákat alkalmazzák az ellátásban” – mondta Bogdan Dobnik, az OZARA szlovéniai betegszervezet igazgatója.
„A depressziós betegek és családjaik megérdemlik, hogy hasonló stratégiai terv készüljön az ellátás fejlesztésére, mint például a daganatos betegségekre vonatkozóan ” – tette hozzá Andrej Vrsansky, a legnagyobb szlovákiai betegszervezet, a League for Mental Health igazgatója.
A politikai döntéshozók ígéretet tettek rá, hogy a depresszió a fókuszba kerül
Az évtizedekig alulfinanszírozott mentális betegségekkel foglalkozó egészségügyi ellátórendszerek és a reformokról folytatott hosszú viták után a régió kormányzati képviselői készen állnak arra, hogy a depresszió ellátás fejlesztését napirendjükre tűzzék. „Mivel idén Szlovákia veszi át a Visegrádi Négyek csoportjának soros elnökségét, szeretnénk a mentális betegségek egészségügyi ellátásának témáját prioritássá tenni. Együttműködésre és az egészségügyi rendszerek javítására fogjuk ösztönözni az országokat ” – mondta Róbert Babeľa, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára.
A Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban végzett Depresszió Mutatószámrendszer kutatás eredményeit a www.DepressionCare.eu honlapon tekintheti meg.
A Depresszió Mutatószámrendszer projektet a Janssen, a Johnson and Johnson gyógyszeripari vállalat kezdeményezte és finanszírozta.
1World Health Organization. https://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/mental-health/areas-of-work/depression
3https://www.kcl.ac.uk/the-silent-pandemic-covid-19-and-mental-health
4Estimation based on data from IHME. Global Health Data Exchange. http://ghdx.healthdata.org/gbd-results-tool
5Depression Scorecard reports, CE&B countries
Fotó: Anthony Tran, Unsplash
