Zsédenyi Adrienn: „Női énekesként nagyon magasra lehet jutni, de óriásit is lehet zuhanni”

Rajta is vannak sebek, amelyeket ez a pálya karcolt rá, de éppen ezért fontos arra koncentrálnia, hogy mentálisan és fizikailag is jó állapotban legyen, megválogatni azokat a csatákat, amelyeket végül megvív.

„Egy előadóművésznek sok szempontból megterhelő az életmódja, a minket ért stresszbe bele lehet rokkanni. Ha csak a legnagyszerűbb énekesnőket nézem, azt látom, hogy Celine Dion gyógyíthatatlan neurológiai betegséggel küzd, Whitney Houston még ötvenéves sem volt, amikor meghalt… Női énekesként nagyon magasra lehet jutni, de óriásit is lehet zuhanni. Rajtam is vannak sebek, amelyeket ez a pálya karcolt rám, de éppen ezért fontos arra koncentrálni, hogy mentálisan és fizikailag is jó állapotban legyek, megválogatni azokat a csatákat, amelyeket végül megvívok. A közönség látott már kislányként, fiatal nőként, édesanyaként. A célom, hogy lássanak és értsenek középkorú előadóként, és majdan idős hölgyként is. Ha sikerül, akkor ezt valódi győzelemként fogom megélni” – mondja Zsédenyi Adrienn a Tóth Olivérnek adott interjújában, amely a Remind magazin oldalán jelent meg, és amelyben szóba került az a téma is, amely szerint ötvenéves kora körül sok nő válik láthatatlanná. Mintha a közönség a tökéletességet üldözné, és nem bocsátaná meg a változást.

„Nőként érzékenyen érint, amikor a közönség megítél. Biztos, hogy vannak, akik ugyanazt várják el tőlem, mint évekkel, évtizedekkel korábban, és igyekszem is mindent megtenni azért, hogy a lehető legjobb formámat nyújtsam, de azt tudomásul kell venni, hogy csak az nem öregszik, aki már nincs közöttünk! Aki ezt nem tudja elfogadni, az egy olyan árnnyal küzdve fogja leélni élete hátralévő részét, ami fölött soha nem győzedelmeskedhet. Szerencsére a közönség nagy része érzi az őszinteségemet, érti az üzeneteimet és értékeli a befektetett energiáimat is. Magyarországon a nőkkel kapcsolatos toposzaink a zsenge lányokról, a fiatal édesanyákról és a nagymamákról szólnak, miközben egy nővel harminc és hatvanéves kora között is sok minden történik. Sőt! Szerintem éppen ezek azok az évek, amikor a leginkább képesek vagyunk megtalálni önmagunkat. Mindig figyeltem azokat a nőket, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy szembe merjenek szállni az olyan sztereotípiákkal, mint az öregedés. Jane Fonda nem ijed meg a korától, sőt arra bátorítja a fiatalokat, hogy ne féljenek az öregségtől, mert a kor előrehaladtával sem kell lemondaniuk az élet élvezetéről, vagy arról, hogy azt csinálják, amit csak szeretnének. Pataki Ági a mai napig ragyog, és minden szempontból egyre érdekesebb és érvényesebb. Hálás vagyok nekik, amiért példát mutatnak nekünk.”

Mint az az interjúból kiderült, Zsédenyi Adrienn tizennégy éves volt, amikor elkezdett Sík Olgától, az egyik legjelentősebb magyar énekpedagógustól tanulni, aki számára női példakép is volt. „Az első pillanattól kezdve hitt bennem, és máig hihetetlen számomra, hogy mennyire támogató volt. Általa ismert meg a szakma. Talán furcsa lesz az, amit mondok, de Agatha Christie jellegzetes regényalakjáról, a David Suchet által megformált Hercule Poirot-ról mindig Olgi néni jut eszembe. Sok mondata cseng a fülemben az emberi értékekről, a morálról, a szenvedélyről… Emlékszem, amikor azt mondta nekem, hogy tudnom kell, az ember egész életében tanul, nincs olyan, hogy valaki kész van, vagy azt, hogy mindig küzdeni kell azért, amit el szeretnék érni… Felkészített arra is, hogy a zenei szakmával együtt jár az irigység is, amivel majd meg kell tudnom birkózni.”

Az interjúban szó esik még mélypontokról, célokról, amelyekért keményen meg kell dolgozni, a zene és a dalok erejéről, valamint a sikerről, ami nem minden esetben akkor érkezik, amikor jól esne neki, ha szárnyra kapná.