A Michelin-csillagos séf, A Konyhafőnök zsűritagja celebségről, sikerről, az iskolázottság hiányáról és a nehéz kezdetekről adott interjút Tóth Olivérnek, ami az InStyle Men magazin őszi lapszámában jelent meg.
„Egy csepeli vendéglátóipari szakközépiskolából indultam neki a világnak. Nem volt szalagavató bálom, nem olvastam el azokat a kötelező olvasmányokat, amelyeket a kortársaim igen. Ám utazásaimnak, az ismeretlen kultúrákkal való találkozásoknak köszönhetően olyan dolgokat tanultam meg, amelyekre másnak nem volt lehetősége. A világ majdnem minden pontján dolgoztam, sok érdekes emberrel találkoztam. Évekig ingyen vagy minimális fizetésért cserébe vállaltam a különböző feladatokat, hogy minél több tapasztalatot szerezzek” – meséli Rácz Jenő az interjúban a pályája kezdetéről, illetve arról, érezte-e bármikor hátrányát annak, hogy szakmunkásként kezdte a pályáját.
Az őszi lapszámban olvasható interjúban mesélt a státuszszimbólumokhoz fűződő viszonyáról, a korszakról, amikor a világ legjobbjának kikiáltott étteremben dolgozva buszjegyre sem volt pénze, illetve a tévés munkákról.
Rácz Jenő szerint ma már átalakult a szakácsszakma, legalábbis ahhoz képest, amikor ő volt pályakezdő: „Valójában már a konyha sem az a kegyetlen hely, mint mondjuk, tíz évvel ezelőtt, amikor a séf azért is pofon vágott, ha megszólaltam, amikor csendben kellett volna maradnom. Vágtak hozzám kanalakat, követtek el velem szemben verbális abúzust. Volt, hogy azért küldtek haza, mert a papírlap, amellyel naponta ellenőrizték, mennyire voltam frissen borotválkozva, megakadt a borostámban. Ezzel együtt azt gondolom, ennek a poroszos iskolának is megvolt a maga előnye. Ma azt látom, hogy elkapatott tini srácok jönnek-mennek a konyhában, okoskodnak csipesszel a kezükben, és még csak alázat sincs sokukban, tisztelet a kivételnek.”
Fotó: InStyle Men Hungary
