Tudnivalók a ©, ® és ™ jelzések jelentéséről és használatáról

Kiemelt Márkák

A fenti jelölésekkel gyakran találkozunk, és sokunkban felmerül a kérdés, hogy valójában mit is jelen­tenek, használatukkal kapcsolatban van-e valamilyen kialakult szabályrendszer, feltüntetésük vajon kötelező-e vagy csak megengedett, illetve mikor tilos és mikor indokolt.

 

A © jel egy műnek a szerzői jogról szóló törvényben (vagy külföldi mű esetében az adott országban érvényes szerzői jogi szabályozásban) meghatározott védelmét mutatja. A bekarikázott C betű az angol „copyright”, azaz „szerzői jog” kifejezés rövidítése. Feltüntetése már nem kötelező, főleg könyvek, kiadványok elején találkozunk vele, és mellette általában a szerzői jog jogosultja nevét és a mű keletkezési évét adják meg. A szerzői jogi törvény rendelkezései nem függnek a © jelzés használatától, a törvény mindenkire vonatkozik. Ha valaki egy mű felhasználásához engedélyt akar szerezni, a © jel alapján azonnal tudja, hogy a kérésével kit keressen meg.

 

A márkák védelme

A jelen cikk elsődleges célja a két másik, a ® és a ™ jelzéssel kapcsolatos kérdések tisztázása. Mindkettő az előtte lévő megjelölés, logó, brand védjegyoltalomban részesültségét jelöli, és közöttük jelentésüket tekintve nincs különbség. Mindkettő egy-egy angol szó rövidítése. A ® jelben a karikában lévő R betű „registered”, azaz „lajstromozott”, „nyilvántartásba vett” vagy „regisztrált” értelemmel bír. A ™ jel a „trade mark”, azaz magyarul a „védjegy” rövidítése, és ugyancsak a jelzett áru védjegyoltalomban részesítettségét hivatott mutatni. Megjegyzendő, hogy mindkét jelet fél sorral feljebb, vagyis a felső index magasságában szokták feltüntetni.

Ezen jelzések használata Magyarországon és az EU tagországaiban nem kötelező, de komoly jelentéssel és jelentőséggel bírhat.

 

Hogyan lesz védett a védjegy?

Egy megjelölés Magyarországon háromféleképpen részesülhet védjegyoltalomban, ezek közül az első, ha a megjelölésre a védjegytörvény alapján engedélyeztek oltalmat, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által vezetett védjegylajstromba bevezettek.

A második lehetőség, amellyel elsősorban külföldi jogosultak élnek, az 1891-es madridi megállapodás keretében tett nemzetközi védjegybejelentés alapján szerezhető nemzeti védjegy, aminek az adminisztrációját a Szellemi Tulajdon Világszervezete Genfben székelő nemzetközi irodája végzi, és Magyarország megjelölésekor a szerzett jog a magyar nemzeti védjeggyel egyenértékű jogokat biztosít.

A harmadik lehetőség az európai uniós védjegy, aminek az eljárását, lajstromozást az alicantei székhelyű Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala intézi, és az EU-védjegyek az unió minden országában egyaránt hatályosak, és az általuk biztosított jogok az egyes országokban a nemzeti védjegyek hatályával azonosak.

Visszatérve a hivatkozott jelzésekhez, álláspontom szerint a ® és ™ jelek minden olyan megjelölés, márkanév, brandnév mögött feltüntethetők, amelyek ezen három lehetőség bármelyike szerint Magyarországra kiterjedő hatályú védjegyoltalommal rendelkeznek. Egyes források szerint a ™ jelzés használható a még nem lajstromozott, de már bejelentési eljárás alatt álló megjelölések esetében is.

 

Mikor nem megengedett a ® vagy ™ jelzés használata?

Leszögezhetjük, hogy a terméken vagy a megjelölés bárhol történő megjelenítése után feltüntetett ® vagy ™ jelzés használata nem megengedett olyan esetekben, amikor az előtte álló megjelölés nem áll védjegyoltalom (vagy függő oltalmazási eljárás) alatt, mert ez félrevezető, megtéveszti a fogyasztókat, és ez reklám esetén a reklámtörvény, kereskedelmi használat esetén pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik.

 

Mikor kötelezhető valaki a ® vagy ™ jelzés használatára?

A kérdés megválaszolásához kis kitérőt kell tenni. Ha egy termék brandneve vagy a részére adott védjegyszó nagyon találó, kifejezi a termék lényegét, vagy a piac a terméket ezen a néven ismeri – lásd például a „Magnetofon”, „Nylon” szavakat –, akkor ezen elterjedt használat eredményeként a találó védjegy fajtanévvé alakul, a termék elterjedten használt nevévé válik, és ezért oltalomképességét elveszti.

Abból a célból, hogy a frappáns és jó védjegyek ne válhassanak fajtanévvé, és ne veszítsék el oltalomképességüket, megfelelő rendelkezés a védjegytörvény 13. paragrafusában született, ami a védjegyjogosultak számára lehetőséget ad arra, hogy azt, aki szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben nyomtatott vagy elektronikus formában valamely védjegyet megjelenít, kötelezni lehessen arra, hogy a védjegy neve után feltüntesse annak védett állapotát, például az itt hivatkozott jelek valamelyikének a használatával. Aki ezzel a lehetőséggel él, az mentesül az alól, hogy a védjegyoltalmat a megkülönböztető képesség hiánya miatt érvénytelenítsék. Ilyen esetekben a használat tehát kötelező lehet.

 

Milyen további jogi jelentősége van a ® vagy ™ jelzés használatának?

A védjegyoltalom olyan jog, amely az azt megsértő személy szándékától, vétkességétől vagy vétlenségétől függetlenül érvényesíthető, azaz a védjegybitorlás és következményei alkalmazása alól nem jelent mentesítést, ha a jogosulatlan használónak nem volt tudomása a védjegyoltalom létezéséről.

A védjegyoltalom megsértésének ugyanakkor büntetőjogi oldalai is vannak, ahol a jogsértő személy vétkességének komoly jelentősége van. Ha a védjegyet hordozó terméken, annak hirdetésén, csomagolásán vagy szolgáltatások esetén a szolgáltatással kapcsolatos dokumentumokon az említett ® vagy ™ jelzést feltüntették, akkor a megjelölést jogosulatlanul lemásoló vagy használó személyek vétlensége nem állapítható meg, mert ezek által a jelzések által tudniuk kellett, hogy a megjelölés védjegyoltalom alatt áll, és ha ezek után is jogtalanul hasznosítottak, akkor részükről jóhiszeműség vagy vétlenség már nem állítható.

Emellett védjegybitorlás után a védjegybitorlóval szemben a Ptk. szabályai szerint anyagi igény (például kártérítés és/vagy gazdagodáselvonás) támasztható. Ezeknek az elbírálásánál a vétlenség már mérlegelési szempont lehet. Ha a termékeken a hivatkozott jelzések szerepeltek, akkor itt is egyértelműen kijelenthető, hogy a védjegybitorló személy nem vétlen, hiszen tudnia kellett arról, hogy az adott megjelölés védjegyoltalom alatt áll.

 

A ® és ™ jelzések használatának problémái a nemzetközi kereskedelemben

A szóban forgó jelzések használatával óvatosan kell bánni a nemzetközi kereskedelemben, mert a védjegyoltalom nemzeti jog, esetenként ugyan adott országcsoportot ölel fel (például EU-védjegy, Benelux-védjegy), de a védjegyoltalom hatálya csak az engedélyező ország területére terjed ki.

Ha egy terméket egy adott ország piacán akarunk értékesíteni vagy használni, akkor az említett jelzések elhelyezése akkor szabályos, ha az adott országban rendelkezünk a megjelölésre védjegyoltalommal. Miután a tisztességtelen piaci magatartást és a fogyasztók megtévesztését szinte minden ország ismeri, és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazza, egy Magyarországon jogosan feltüntetett és a védjegyoltalom fennállását igazoló jelzés egy másik ország piacán könnyen megtévesztő lehet, ha ott a termékre már nincs védjegyoltalom.

Ezért ügyelni kell arra, hogy ha a terméken lévő védjegy mellett a ® vagy a ™ jelzést használjuk, akkor a megjelölésre az adott országban legyen érvényes védjegyoltalom.

Emellett figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a termék kerülhet olyan ország piacaira, ahol a ® vagy ™ jel használata kötelező, ha a termék védjegyoltalom alatt áll.

A fentiekre tekintettel export esetében sok egyéb tényező mellett gondolni kell arra, hogy a ® vagy ™ jelzés használatának a feltételei az adott területeken fennállnak-e, illetve ha nem, akkor biztosíthatók-e.

A fenti rövid összefoglaló az említett jelzések használatára vonatkozóan csak nagy vonalakban adott eligazítást, figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a megjelölésekkel, márkanevekkel kapcsolatban külföldi piacokon egyéb problémák is felléphetnek, és a jelzések feltüntetésével vagy elhagyásával összehasonlítva sokkal nagyobb hátrányt okozhat, ha az adott névre másnak van védjegyjoga, vagy megjelölésünk valamely más jogosult védjegyével összetévesztésig hasonló. Az ilyen helyzetek kialakulását csak tudatos és áldozatos védjegypolitikával lehet elkerülni.

 

Szerző: Lantos Mihály | szabadalmi ügyvivő, partner | Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

 

SOCIAL MEDIA