Annak ellenére, hogy többen tartanak a kudarctól és jelentősen csökkent azok száma, akik jó lehetőségeket látnak a vállalkozásindításra – derül ki többek között a Global Entrepreneurship Monitor frissen közzétett magyar adataiból.
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) 2020-tól képviseli Magyarországot a globális felmérésben és gyűjt adatokat a hazai vállalkozási ökoszisztéma helyzetéről a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda irányításával.
Az elmúlt év turbulenciái ellenére a vállalkozói atmoszféra lakossági értékelése a legújabb adatok szerint alapvetően stabilnak mondható Magyarországon a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneurship Monitor friss, magyar adatai alapján. Az előző évhez hasonlóan minden második ember ismer valakit, aki az elmúlt két évben indított vállalkozást, és majdnem ennyien vannak (47,4%), akik szerint Magyarországon könnyű vállalkozást indítani. Ugyanakkor jelentősen (36,5%-ról 27,2%-ra) csökkent azok aránya, akik szerint a következő fél évben jó lehetőségek nyílnak vállalkozásalapításra. Többen vannak azok is, akiket a kudarctól való félelem tart vissza a vállalkozásindítástól (az előző évi 38,2% helyett 43,5%). A lehetőségészlelés szintje nem csak itthon, nemzetközi összehasonlításban is csökkent, az Európai Unió országai között azonban így is a sereghajtók között vagyunk, csak Cipruson és Spanyolországban alacsonyabb a magyarnál a lehetőségészlelés szintje. Ráadásul, bár az adatokon már látszódhatnak a tavalyi, a gazdaságot felforgató események, mint a háború vagy az infláció növekedésének hatása, de a lekérdezés időpontját tekintve feltehetően még nem a beszakadás legmélyebb pontjára reagálnak. Ezzel együtt továbbra is elmondható, hogy a magyarok többsége (64%) szerint vonzó karrierút a vállalkozói lét.
A csökkent lehetőségészlelés ellenére nem változott lényegesen a magyarok vállalkozási aktivitása sem. Minden tizedik magyar tervez a következő három évben vállalkozást indítani (az önfoglalkoztatást is beleértve). A működő, de korai szakaszban lévő vállalkozással rendelkezők aránya 9,9%, a már legalább 3,5 éve folyamatosan béreket fizetni képes, ún. bejáratott vállalkozással rendelkezőké pedig 6,9%. Bár ezek alacsony számoknak tűnhetnek, és a korai szakaszban mért arány valóban némiképp elmarad a nemzetközi átlagtól, a bejáratott vállalkozások aránya a nemzetközi átlaggal közel azonos. Nem változott jelentősen az előző évhez képest a vállalkozásból való kilépők aránya sem. A leggyakoribb, vállalkozás befejezését magyarázó indoknak a családi vagy személyes okok, a másik munka vagy üzleti lehetőség megjelenése, illetve a koronavírus járvány hatásai bizonyultak.
A magyar vállalkozások jellemzően nem, vagy alacsony technológiaigényű szektorokban tevékenykednek, innovációs aktivitásuk pedig – az előző évihez hasonlóan – alacsony. A korai szakaszban lévő vállalkozások 78,8, a bejáratott vállalkozásoknak pedig 91,6%-a kizárólag bevett technológiákat, eljárásokat használ. A vállalkozók túlnyomó többsége továbbra is országos, vagy helyi piacon működik, mind a korai szakaszban levő, mind a bejáratott vállalkozásoknak csak ötöde aktív külpiacon is. Utóbbi adat értelmezését árnyalhatja, hogy bizonyos szektorok estében, mint például a vendéglátás, a külpiaci terjeszkedés nem is elképzelhető.
A korai szakaszban lévő vállalkozások esetében a vállalkozóvá válás minden másnál erősebb (66,9%) motivációjának bizonyult az, hogy „valami lényegeset vigyen véghez”. A bejáratott vállalkozások esetében, bár a megélhetés biztosítása felülkerekedett (71,8%), a tenni akarás szintén hangsúlyos (52,8%) motivációs elemként jelent meg.
„Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a megélhetési motívum a korai szakaszban levő vállalkozónők esetében szignifikánsan magasabb, mint a férfiaknál. Más szóval a nők gyakrabban indítanak vállalkozást megélhetésük biztosítása érdekében” – magyarázza Csákné Dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos és a magyar GEM team vezetője.
A 2022-es szakértői értékelések alapján a vállalkozási ökoszisztéma állapotát mérő komplex mutató némiképp emelkedett. Globális viszonylatban Magyarország értéke közepesnek tekinthető, egy tized ponttal marad el a GEM-ben mért nemzetközi átlagtól. Magyarország vállalkozási ökoszisztémája ugyan elmarad a régióban legmagasabbra értékelt Litvániától és Lettországtól, de a régió országainak többségénél magasabb értékelést kapott. A globális és a régiós szintet is meghaladja a vállalkozások számára elérhető finanszírozási források mennyisége és hozzáférhetősége, illetve az adókra és bürokráciára vonatkozó kormányzati politika értékelése. Elmaradás a közoktatásban zajló vállalkozásoktatás és a piacokra való könnyű belépés, a piacok növekedése tekintetében érzékelhető, globális és régiós szinten egyaránt.
Hazai viszonylatban a fizikai infrastruktúra, a kereskedelmi és szolgáltatói infrastruktúra, a kormányzati politika: adók és bürokrácia és a vállalkozások finanszírozása ökoszisztéma elemek értékelése haladja meg a kielégítő szintnek tekinthető 5-ös értéket. A tavalyi évhez hasonlóan a leggyengébb értékelést a vállalkozásoktatás a közoktatásban kapta.
Továbbra is nagyon alacsony (36,8%) azok aránya, akik úgy vélik, rendelkeznek a vállalkozás indításhoz szükséges tudással. Ezzel a magyarok vállalkozásindításra való felkészültsége saját megélésük alapján európai uniós összehasonlításban utolsó előtti helyre került. Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalkozói lét és a vállalkozásoktatásban való részvétel szoros összefüggést mutat, a már vállalkozással rendelkezők közel kétszer nagyobb eséllyel vettek részt vállalkozásoktatásban, mint a nem vállalkozók – az ok-okozat iránya azonban e kutatás alapján nem határozható meg. A vállalkozásoktatásban való részvétel a vállalkozói atmoszféra valamennyi jellemzőjének értékelésével pozitív összefüggést mutat: azok, akik részt vettek effajta oktatásban több vállalkozót ismernek, biztosabbak saját képességeikben és könnyebbnek látják egy vállalkozás elindítását.
A vállalkozásoktatás a közoktatásban a leggyengébbre értékelt keretfeltétel a felmérésben részt vevő országok szakértői értékelésében is mind globálisan (3,4), mind kelet-közép-európai szinten (3,1). Magyarország 2,2-es értékelése ugyanakkor a globális és régiós átlagtól is jelentősen elmarad. A gazdasági felsőoktatás vállalkozásindításra való felkészítésének értékelése ugyanakkor megközelíti a kielégítő szintet, és a magyar érték a nemzetközi átlag körül mozog.
„A vállalkozásoktatás minősége áttételes hatásai miatt kiemelt fontosságú, amit a vállalkozásoktatás értékelése és a vállalkozói aktivitás között kimutatható kapcsolat mutat. A vállalkozásoktatás magasabb színvonala rendszerint magasabb, alacsonyabb színvonala pedig alacsonyabb korai szakaszban lévő vállalkozási aktivitással jár együtt. Így az eredmények alapján a vállalkozásoktatás fejlesztése, kiterjesztése a hazai vállalkozási hajlandóság növelésnek eszköze is lehet” – teszi hozzá Csákné Dr. Filep Judit.
