Megalakult az EDUCATION:NEXT Oktatástechnológiai Szövetség, amelynek célja a magyar oktatási ökoszisztéma szereplőinek szakmai támogatása, érdekeinek képviselete és szemléletformálás a nemzetközi trendek és gyakorlatok alapján. A szövetség elnökének Horváth Ádámot, a Maker’s Red Box szakmai vezetőjét választották.
„Az oktatás folyamatosan változik, fejlődik, próbál reagálni a változó igényekre, ezért az innováció megkerülhetetlen, mint minden más iparágban” – mondta Horváth Ádám, a szövetség frissen megválasztott elnöke. Az oktatástechnológia, támogatva a korszerű pedagógiai megoldásokat, választ kínálhat az oktatás kihívásaira. Jelen pillanatban a leggyorsabban fejlődő iparág az oktatástechnológia, gyorsabban fejlődik, mint az autóipar és ebből nem szabad kimaradni. A magyar cégeknek a nemzetközi piacon is meg kell jelenni, ha a hazai oktatás versenyképességét szeretnénk megőrizni” – emelte ki az elnök az oktatástechnológiai cégek összefogásának szükségességével kapcsolatban.
A szövetség első lépésként – a Telekommal együttműködve – megszervezte az EDUCATION:NEXT konferenciát, amelyen magyar és észt oktatási szakemberek tárgyalták az oktatás jövőjét október 21-én a Magyar Telekom Székházában. Az eseményen részt vett Mart Laanpere, a Tallin University professzora, aki 25 éve kutatja az oktatástechnológia területét. A szakember részt vett az észt oktatási reform (Lifelong Learning Strategy) kialakításában, aminek köszönhetően a legutóbbi PISA-teszteken az észtek végeztek az élen az európai országok között, megelőzve a finneket. Az észt professzor kiemelte, hogy a reform elsődleges célja a kreativitást, az együttműködést és vállalkozói szellemet ösztönző pedagógiai módszertan bevezetése volt. A jövőben pedig a rugalmas tanulási utak támogatásával folytatják az oktatási rendszerük megújítását. Mint elmondta: próbálják lebontani a falakat a tanár és diák között, a formális és informális oktatás, iskola és élet között, és kinyitni az iskolát a helyi közösségek felé.
Horváth Ádám, a konferencia egyik fontos üzeneteként kiemelte, hogy „pedagógiai háttér nélkül a digitális újításokkal sem leszünk előrébb, sőt ezek akár konzerválhatják is a régi frontális oktatási módszereket, aminek az elavultságát a magyar tanárok is érzik. Nem a laptopok beszerzése lesz az, ami javít azon, hogyan teljesítenek a gyerekek. A digitalizáció legegyszerűbb formáival csak megismételjük a frontális oktatás problémáit, és drágábbá tesszük azt. Ezért rugalmas tanulási tereket kell kialakítani, amelyekben a tanulók kreatívan alkotva, életszerű problémákon keresztül, fizikai tárgyalkotással, akár a hibáikból is tanulhatnak, felhasználva a korszerű technikai megoldásokat a problémaközpontú feladatok megoldásánál”.
Az észt oktatástechnológia-kutató hozzátette: „Az oktatás változásai mindig lekövetik a társadalmi változásokat. Ha a társadalom az iparosodás felé mozdul el, akkor az iskola is egy ipari létesítménnyé válik. Ha a társadalom egy kreatívabb, együttműködésre épülő ökoszisztéma felé mozdul el, akkor az iskoláknak ezt is le kell követniük. Ezért nagyon lényeges, hogyan változnak az oktatás terei és eszközei, és hogy akik ezeket megtervezik, azok kövessék az új pedagógiai módszereket” – vonta le a tanulságot Mart Lampeere.
