A divat- és cipőipart érintő jogviták terén 2023 sem maradt le a korábbi évekhez képest. A tavalyi év főként védjegyügyekben volt gazdag, azonban szerzői jogi jogsértésekből és versenyellenes magatartásokból sem volt hiány. Íme, egy összefoglaló a tavalyi év divatipart érintő legizgalmasabb jogeseteiből.
Adidas kontra Thom Browne: Harc a csíkokért
A vezető hírek között tartjuk számon, hogy az Adidas elvesztette a pert Thom Browne divattervezővel szemben, amelyet a sportmárka a négycsíkos logóval ellátott ruhák és cipők forgalmazása miatt indított. A New York-i bíróság szerint Thom Browne a négycsíkos logó használatával nem valósított meg védjegybitorlást, és az Adidas ikonikus háromcsíkos logójának megkülönböztető képessége sem sérült. A spotruházati cég és a luxusmárka közötti jogvita 2007-re nyúlik vissza, amikor az Adidas felszólította Browne-t, hogy hagyjon fel a háromcsíkos logó használatával dzsekijein. Browne eleget tett az Adidas követelésének, és ezt követően tért át a négycsíkos logó használatára. Az Adidast ez kezdetben nem sértette, azonban a luxusmárkának a sportruházat piacán történő gyors ütemű terjeszkedése megváltoztatta a sportmárka csíkokhoz való hozzáállását. Az Adidas végül 2021 júniusában pert indított Browne ellen, mivel szerinte a fogyasztók Browne négycsíkos logóját összetéveszthetik a háromcsíkos logóval. Browne a per során azzal érvelt, hogy a márkák fogyasztói köre eltérő, termékeikkel ugyanis ők a tehetősebb vásárlói réteget célozzák meg. A luxusmárka válasziratában továbbá kitért arra is, hogy a divatiparban általánosan használt motívumok a csíkok, emiatt az Adidas logója alacsony megkülönböztető képességgel rendelkezik. Tavaly januárban a New York-i bíróság Browne érvelésének adott helyt és az Adidas keresetét elutasította.
Precedens értékű döntés az NFT-k világában: A Hermés megnyerte a ’MetaBirkins’ pert
Alig több mint egy évvel azután, hogy a Hermès divatház védjegybitorlási pert indított a Los Angeles-i művész, Mason Rothschild ellen, az eljáró bíróság esküdtszéke megállapította, hogy Rothschild védjegybitorlást követett el a „METABIRKIN” megjelölés használatával, valamint a „MetaBirkin.com” domainnév használata révén domain-kalózkodásért (cybersquatting). 2021 májusában Rothschild NFT-k formájában digitális művészeti alkotásokat kezdett készíteni és értékesíteni, amellyel nagy érdeklődésre tett szert. Hermès a tudomásszerzést követően nyomban védjegybitorlási keresetet indított a művész ellen a „METABIRKIN” művek reklámozása és értékesítése miatt. Hermès azzal érvelt, hogy a Rothschild „METABIRKIN” kollekciója a Hermès legikonikusabb kiegészítője, a Birkin táskán fennálló formatervezési mintát hasznosítja, ami a fogyasztók körében az összetévesztés veszélyéhez vezethet, mivel azt gondolhatják, hogy a METABIRKIN” kollekció a divatházzal közös kollaborációja. A Hermès továbbá azt is kiemelte, hogy Rothschild tisztességtelenül kihasználja a „Birkin” védjegy jóhírnevét, azt a benyomást keltve, hogy a Hermès engedélyt adott a „Birkin” védjegy használatára, ezáltal pedig tisztességtelen gazdasági előnyre tett szert.
Rothschild azzal érvelt, hogy a „METABIRKIN” kollekció részét képező NFT-k műalkotások, amelyekre kiterjed a művészi kifejezés szabadsága. Így műveiben a Hermès „Birkin” védjegyének megjelenése művészi értékkel bír. Rothschild tehát a perben a véleménynyilvánítás szabadságára, különösen a művészi alkotás szabadságára hivatkozott. A bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy a „METABIRKIN” NFT-k valóban a művészi kifejezés formái voltak-e, és ezért védelemben részesülnek, vagy az NFT-ket gazdasági tevékenysége körében alkotta meg, és ezért a luxusmárka kizárólagos jogait sértik.
A bizonyítékok mérlegelését követően az esküdtszék végül megállapította a védjegybitorlást, amelyért a Hermèsnek közel 40 millió forint összegű kártérítést ítélt meg, míg a domain-kalózkodásért közel 8 millió forint összegű kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.
Az ügy az első olyan döntés az Amerikai Egyesült Államokból, amely a védjegyoltalom terjedelmét a virtuális világban, különösen az NFT-k formájában megjelenő digitális művészet tekintetében körvonalazza. Ez egyértelmű figyelmeztetés azon digitális művészek számára, akik engedély nélkül kívánnak különféle márkákra utalni NFT-művészetükben.
New Balance kontra Golden Goose: A ’90-es évek kultikus modelljéért vívott küzdelem
2023 augusztusban a New Balance pert indított a Golden Goose amerikai leányvállalata ellen, mivel állítása szerint az olasz divatmárka a „Dad-Star” tornacipője által bitorolja az ikonikus 990-es cipőmodelljén fennálló védjegyet.
A New Balance először 1982-ben jelentette meg 990-es tornacipőjét, és annak jellegzetes szürke színe hamar a márka kulcsmotívumává vált. A sportmárka szerint a jellegzetes dizájnelemek nem szükségszerű megoldások, hanem a New Balance fogyasztók általi azonosítását szolgálják. A márka marketingjében egyébként is kulcsszerepet kap a szürke szín, minden évben meghirdeti a „Grey Day” promóciót. Emellett marketingkampányaiban megjelenik az úgynevezett apacipő kultusz („dad shoe”), azt reklámozva, hogy a 990-es tornacipőt Londontól Ohioig egyaránt viselik szupermodellek és apukák is („[w]orn by supermodels in London and dads in Ohio.”).
2021 októberében a Golden Goose piacra dobta a „Dad-Star” tornacipőt, amelynek szürke színe és kialakítása („chunky design”) rendkívül hasonló a 990-es modellhez. A modell neve is látszólag a New Balance teremtette „dad shoe” trendre utal. A New Balance szerint, a Golden Goose által használt, összetéveszthetően hasonló dizájnelemek, stílusnév és a szürke szín használata sérti a 990-es modell védjegyét, és sérelmes a New Balance jó hírnevére.
A New Balance továbbá azzal is érvelt, hogy a Golden Goose tendenciózusan másolja versenytársai modelljeit, és dob piacra azokkal összetéveszthetőségig hasonló cipőket. A sportmárka szerint a Golden Goose szándékosan választotta a szürke színt és a „Dad-Star” nevet, hogy összetéveszthetővé tegye termékeit a New Balance cipőkkel a fogyasztókban kialakuló téves asszociáció útján. A felperes szerint a fogyasztók összetévesztésének valószínűségét fokozza, hogy a Golden Goose korábban több márkakollaborációkban is részt vett, így a fogyasztók ésszerűen hihetik, hogy a New Balance engedélyezte a Golden Goose számára a 990-es modellen fennálló védjegy használatát. A New Balance továbbá azt is megjegyezte, hogy mindkét vállalat hasonló csatornákon – például az interneten, a közösségi médiában és a divatlapokban – keresztül reklámozza termékeit, és cipőit ugyanazokban a kiskereskedelmi üzletekben – például a Saks a Fifth Avenue-n és Nordstromban – árusítja. Az összetéveszthetőségre vonatkozó állításának alátámasztására a New Balance számos olyan közösségimédia-bejegyzésre hivatkozik, amelyek bizonyítékok a Golden Goose „Dad-Star” tornacipőjének eredetének az összetévesztésre.
A Golden Goose a novemberben benyújtott válasziratában eljárásjogi akadályokra hivatkozott, továbbá azzal érvelt, hogy a New Balancenak nincs a 990 modell külső megjelenését oltalmazó érvényes iparjogvédelmi joga. Az ügy arra mutat rá, hogy a márkák védjék és érvényesítsék termékeik kialakítását, külső megjelenését akár a védjegyoltalom révén.
Christian Louboutin és a Meta összefog a hamisítványokkal elleni küzdelemben
A Meta és a Christian Louboutin év végén közösen pert indított egy mexikói magánszeméllyel szemben, mert állításuk szerint megsértette a Meta és az Instagram felhasználási feltételeit, valamint megsértette a Christian Louboutin szellemi tulajdonjogait azzal, hogy a Facebook és Instagram fiókokat hamis Christian Louboutin termékek értékesítésének népszerűsítésére használta. Az alperes legalább 44 Facebook és 32 Instagram fiókot hozott létre és működtetett.
Mind a Meta, mind a Louboutin perben követelik, hogy a bíróság véglegesen tiltsa el az alperest a jogsértő tevékenységtől, és kötelezze a fennmaradó készlete megsemmisítésére. A felperesek emellett kártérítést és kártalanítást is követelnek.
Nike kontra Skechers és New Balance, másolják a FlyKnit technológiát?
A Nike tavaly novemberben beperelte a New Balancet és a Skechers-t, mivel állítása szerint a szabadalmi oltalom alatt álló Flyknit technológiát a két márka engedély nélkül hasznosította cipői tervezésekor. A Nike Flyknit a cipők felsőrészéhez, egy speciális szőtt poliészter anyagból készült megoldás, ami zokniszerűen követi a lábfej vonalát.
A Skechers bizakodó, hogy a bíróság a keresetet elutasítja. Úgy véli, hogy a per eklatáns példa arra, hogy a Nike miként él vissza pénzügyi erőfölényével, és tesz meg mindent annak érdekében, hogy visszaszorítsa a piaci versenyt, és monopolizálja a cipők és a sportruházat piacát.
A New Balance mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a vállalat teljes mértékben tiszteletben tartja a versenytársai szellemi tulajdonjogait. Állítása szerint a Nike-nak nincs joga ahhoz, hogy kisajátítsa az iparágban már évtizedek óta általánosan használt megoldásokat, és azokat kizárólagos jogként érvényesítse.
A Nike egyébként a két említett pert megelőzően is már indított pert a Flyknit technológia esetleges megsértése miatt. Így, tavaly januárban a kanadai sportmárkát, a Lululemont perelte be, mivel szerinte a kanadai cég négy sportcipőmodellje is sértette a Flyknit technológiát oltalmazó szabadalmat.
Egyelőre sem a Sketchers, sem a New Balance nem terjesztette elő válasziratát az ügyben.
Harc a „Jessica” név használatáért
Az amerikai énekesnő, Jessica Simpson cége a With You LLC tavaly nyáron pert indított Jessica Tirado kisvállalkozóval szemben, azt állítva, hogy az alperes ruházati termékeket és cipőket árusító „Jessica’s Everything Shop, JES” webshopja a „Jessica” név használatával bitorolja védjegyét.
A With You ugyanis kizárólagos jogosultja a „Jessica Simpson” szóvédjegynek, amelynek oltalma többek között ruhákra és kiegészítőkre áll fenn. A With You keresetében azzal érvelt, hogy Tirado által használt megjelölés összetéveszthetően hasonló védjegyével. A felperes továbbá azt is kiemelte, hogy az énekesnő által a médiában rendszeresen használt „Jes” és „Jess” becenevei tovább fokozzák az összetéveszthetőség veszélyét.
A With You továbbá azt is hozzátette, hogy a perindítást megelőzően felszólította Tiradot, hogy a megjelölését a „Tirado” szóelemmel kiegészítve használja tovább, mivel csak a „Jessica”, vagy annak rövidített „Jes” vagy „Jess” változatait tartalmazó megjelöléseket tartja sérelmesnek. Mivel Tirado a felszólításra nem reagált, így a cégnek nem maradt más választása, mint hogy jogait bíróság előtt érvényesítse. A felperes azt is hozzátette, hogy a keresetlevél kézbesítése után Tirado felajánlotta a peren kívüli egyezséget, azzal a feltétellel, ha a With You megtéríti a márkanév változtatásával járó költségeket. A felek között egyelőre nem jött létre egyezség, és Tirado válaszirata sem ismert.
Chiara Ferragni olasz influencert 1 millió euróra büntették félrevezető kampánya miatt
A közel 30 millió Instagram-követővel rendelkező olasz influencerre, Chiara Ferragnira közel 380 millió forint összegű bírságot szabott ki az olasz versenyhivatal, mivel jótékonysági kampánya során valótlanul állította, hogy a Balocco élelmiszeripari vállalattal kollaborálva piacra dobott limitált kiadású, a jellegzetes Chiara Ferragni márka motívumaival ellátott rózsaszín színű pandoro (olasz ünnepi édesség) megvásárlásával a fogyasztók egy torinói gyermekkórházat támogatnak.
Az olasz versenyhivatal azonban vizsgálata során megállapította, hogy a kampány megtévesztette a fogyasztókat, és az édesség megvásárlása során befolyt összegből a kórház végül nem részesült. Ugyanis a kórház még a limitált kiadású pandoro megjelenése előtt 50 ezer eurós egyszeri kifizetésben részesült, így a termék eladása és a kampánysorozat valójában nem befolyásolta az adomány mértékét. A hivatal kiemelte, hogy a felek magatartása jelentősen korlátozta a fogyasztók döntési szabadságát, mivel az szándékosan kihasználta szociális érzékenységüket.
December 18-án Ferragni egy Instagram-posztban kért nyilvánosan bocsánatot követőitől és tett ígéretet arra, hogy a bírságnak megfelelő összeget adományoz a kórháznak. Hozzátette, hogy a hivatali döntést megtámadja, mivel a büntetés mértékét aránytalannak tartja.
A Temu a piaci verseny visszaszorításával vádolja a Sheint
2023 év végén a kínai ultra fast fashion kiskereskedelmi vállalat, a Temu pert indított versenytársa, a Shein ellen szerzői jogok megsértése, valamint a beszállítókkal szemben tanúsított agresszív és megfélemlítő magatartás miatt.
Az ügy előzménye, hogy 2022 decemberében a Shein perelte be a Temut szellemi tulajdonjogainak megsértése miatt, míg válaszképpen a Temu tavaly júliusban indított pert a Shein ellen, mivel állítása szerint versenytársa megfenyegette és kizárólagossági megállapodásokra kényszerítette a gyártókat.
Tavaly októberben a felek végül egyezséget kötöttek, és megállapodtak abban, hogy a folyamatban lévő ügyekben a keresetektől elállnak, azonban a megállapodás a jövőbeni jogviták rendezésére nem tartalmazott rendelkezést.
Így a Temu anélkül, hogy megsértette volna versenytársával kötött megállapodást újból pert indíthatott a Sheinnel szemben. A Shein az ügyben egyelőre nem terjesztette elő válasziratát.
Deckers kontra Walmart, középpontban az Ugg, Hoka és Teva modellek
A Deckers cipőgyártó vállalat tavaly januárban védjegybitorlási pert indított a Walmart ellen, állítva, hogy a kiskereskedő olyan lábbeliket forgalmaz, amelyek összetéveszthetően hasonlóak az Ugg, Hoka és Teva márkái egyes modelljeihez.
Érdekesség, hogy a Deckers korábban is indított már bitorlási pert a Walmarttal szemben, állítva, hogy az alperes az Ugg cipőket oltalmazó formatervezési mintákat engedély nélkül használta. A korábbi ügyben a bíróság helyt adott a Deckers keresetének, és megállapította a bitorlás tényét. A Deckers válaszirata egyelőre még nem ismert.
