A GVH osztotta ki információs kartell miatt.
4,015 milliárd forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Bankszövetségre és a vele közreműködő Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt.-re (Bankárképző), mivel a felek 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtették a BankAdat adatbázist, ezzel pedig lehetővé tették a bankok számára, hogy egyedi, üzleti titoknak minősülő, stratégiai adatokat osszanak meg egymással. A GVH álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat.
A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel, indokolja a GVH, miért kapta a Bankszövetség a 4 milliárdos, a Bankárképző pedig a 15 millió forintos büntetést.
A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat-, díj- és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak. Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg. A versenyhatóság ugyanakkor mögöttes felelősként nevesítette azokat a pénzintézeteket, amelyekkel szemben a kiszabott bírság behajtása iránt intézkedik abban az esetben, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.
