A K&H szakembereinek személyes tapasztalatai szerint a kisiskolások és a középiskolások körében ‒ saját életkoruknak megfelelően ‒ valamennyi korcsoportban erősödik az érdeklődés a pénzügyek iránt. Jól jelzi ezt az is, hogy idén, minden eddigi rekordot túlszárnyalva 3 ezer csapatban több, mint 12 ezer diák nevezett a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőre.
A pénzintézet fiatalok körében végzett kutatása szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van már valamilyen bevétele – 58 százalékuk zsebpénzt, 8 százalékuk ösztöndíjat, 12 százalékuk mindkettőt kap. Negyvenegy százalékuk szinte mindet el is költi – általában étkezésre, ruhára vagy valamilyen hobbira. „A pénzügyi ismeretek alapja, hogy a fiatalok átgondolják bevételeiket és kiadásaikat. Főként az utóbbi az érdekes, mert napvilágra kerülnek a felesleges költségek és azok, amelyeket csökkenteni lehet. Kiderülhet az is, hogy a fiatalok költségvetéséből is kigazdálkodható egy kisebb, 1-2 ezer vagy akár 5-10 ezer forintos havi megtakarítás is” – mondja Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.
A gyerekek és a fiatalok a felnőtté válás egyik lépésének tekintik a saját bankszámla nyitását. Először ekkor tapasztalhatják meg, hogy a tanácsadók személyesen velük beszélik meg a részleteket. Vannak, akik már 14-15 éves korukban kezdenek önálló számlát használni. A második nagy hullám összefügg a felsőoktatási beiratkozásokkal, mert az egyetemekkel és főiskolákkal az ösztöndíjak, a tandíjak, a vizsgadíjak és az esetleges szociális támogatások kapcsán pénzügyi kapcsolatba is kerülnek.
A diákok többsége, a fennmaradó 54 százalék azonban félre is tesz valamennyit. A megkérdezettek 5 százaléka minden pénzét megtakarítja. További 10 százalékuk a bevétel nagyobb részét, 23 százalékuk körülbelül a felét, míg 21 százalékuk csak a kisebb részét teszi félre. Akik spórolnak, jellemzően készpénzben takarékoskodnak, amit otthon tartanak – akár párezer forintot is félreraknak, 69 százalékuknak van bankkártyája, ám csak 6 százalékuknak van megtakarítási számlája.
A megtakarításnak szánt összeg tekintetében nagy a szórás: pár ezer és több százezer forint között mozog, ezért míg az átlag 143 ezer forint, addig a medián, vagyis az az érték, ami középen helyezkedik el a sorban, aminél ugyanannyi nagyobb és kisebb összeget említettek, csupán 60 ezer forint. Korcsoportok tekintetében kétségtelenül a 14 évesek rendelkeznek a legalacsonyabb, míg a 18 évesek a legnagyobb átlagos megtakarítással. A legtöbb félretett pénzük – majd 200 ezer forintjuk – a szakiskolásoknak és szakgimnáziumosoknak van, mivel nekik van a legnagyobb bevételük, zsebpénzen felül akár ösztöndíj, akár munkabér formájában is.
Felkészülés az önálló életre
Amikor a megtakarítás céljait kérdezték a diákoktól, jellemzően azt mondták: szeretnék, hogy legyen pénzük, ha valamit vásárolni szeretnének és ne kelljen a szülőktől kérniük. A középiskolás fiatalok már azt is említik, hogy valamilyen nagyobb értékű, konkrét cél érdekében gyűjtögetnek, például ebből szeretnék fedezni a jogosítvány megszerzésének vagy egy érdekes tanfolyamnak a költségeit. Félretesznek még azért is, hogy ha valamilyen váratlan kiadás felmerülne, ki tudják fizetni. A korosztályban – bár ez nem túl meglepő – még nem merült fel a nyugdíj-előtakarékosság gondolata.
Vannak olyanok is, akik akár 10 éves időtávra is előre gondolkodnak, például az iskola utáni önálló életkezdésre, jövőbeli albérletre tesznek félre. Sokan viszont konkrét intervallum nélkül gyűjtenek, akár 3-5 évig is. Jellemzően azonban csak 1-2 évre látnak előre, de pontosan tudják, hogy mire kell majd költeniük.
Leginkább ruhákra (63%) és szórakozásra (59%) költenek a fiatalok, de közel minden második tizenéves élelmiszerre is. A lányok az átlagosnál nagyobb arányban költenek öltözködésre (bevételük 73 százalékát) és ajándékokra (47 százalékát), a fiúk pedig online játékokra (bevételük 22 százalékát) és kisebb-nagyobb értékű elektronikai cikkekre is.
Photo by Toa Heftiba on Unsplash
