A szomszéd autója egyre zöldebb?

Hírek Kiemelt

Bár a magyar autópark általánosságban öregszik, a személygépkocsi-állományon belül az elektromos és a hibrid személygépkocsik száma negyvenhatszorosára nőtt az elmúlt évtizedben. Míg 2013-ban még csak 5249 ilyen autót regisztrált a KSH, addig 2023-ra számuk elérte a 240 ezret. Ez persze még az összes személygépkocsinak mindössze 5,7 százalékát teszi ki, de ha ilyen ütemben folytatódik az amúgy is cserére érett járműpark megújulása, akkor 2035-től már sokkal többször találkozhatunk tisztán elektromos vagy hibrid személygépkocsikkal az utakon, hiszen ekkortól újként már csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni.

 

Mivel ezek jóval fiatalabb és nagyobb értékű személygépkocsik, mint a magyar átlag, így érthető, ha nagyobb arányban is kötnek rájuk CASCO-biztosítást. A K&H a 2023 év végi állapot szerint a CASCO-k között 5 százalékra becsüli a tisztán elektromos autókra kötött biztosítások arányát – a K&H a maga 9,5 százalékos arányszámával tehát sokkal jobban áll, mint a piac egésze. Az új CASCO-kötéseiknek immár 22 százalékát az elektromos személygépkocsik teszik ki, ami a K&H Biztosító számára 7,6 százalékos piaci részesedést jelent 2023-ban ezen a piacon.

Autógyártók és kormányok szerte a világban reklámozzák az elektromos meghajtású gépkocsikra való áttérés fontosságát, mert ennek a technológiának a révén részben kivezethető a kőolaj és lassítható a klímaváltozás. A General Motors 2035-től nem gyárt benzin- és dízel-motoros gépkocsikat, és átáll az elektromos meghajtásra. Bármennyire is vitatott intézkedés, az EU-ban minden bizonnyal 2035-től betiltják a benzin- és dízelmotorokkal ellátott autók értékesítését. A Volvo bejelentette, hogy már 2030-tól kizárólag elektromos gépjárműveket hoz forgalomba.

De vajon mennyire nevezhetők valóban zöldeknek az elektromos gépjárművek? Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője sommás választ ad: „Meglehetősen. Ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne környezeti lábnyomuk. Ez a környezeti lábnyom viszont a teljes életciklusra vetítve kisebb, mint egy belső égésű motorral szerelt jármű esetében.”

Noha a szakértők egyetértenek abban, hogy az elektromos gépjárművek környezetkímélőek, ennek mértéke nagyban függ attól, hogy a szükséges elektromos áramot milyen forrásokból állítják elő. Amennyiben az áramtermelés túlságosan nagy széndioxid-kibocsátással jár (jellemzően a szénalapú erőművek esetében), akkor a környezeti lábnyom is meglehetősen nagy.

Annak érdekében, hogy a különböző gépkocsitípusok károsanyag-kibocsátását össze lehessen hasonlítani, az Amerikai Egyesült Államok legjelentősebb technológiai kutató intézete, a MIT kutatói egy komplex mérési rendszert alakítottak ki, amely figyelembe veszi a gépkocsigyártás és a kőolajkitermelés során keletkezett károsanyag-kibocsátást, a benzin- vagy dízelfogyasztás karbonlábnyomát, illetve azt, hogy az elektromos töltésű autókhoz felhasznált villamosáramot milyen módon termelték. Amennyiben a villamosenergia-rendszer betáplálása vegyes energiaforrások felhasználásával történik, akkor egy elektromos gépkocsi környezeti lábnyoma egyértelműen kisebb, mint egy benzinesé. Minél nagyobb a megújuló források felhasználása az áramtermelésben, annál kisebb a károsanyag-kibocsátás.

Noha a villanymotorok elődeiknél egyértelműen tisztábbak, környezeti szempontból mégis gyönge pontjuk az akkumulátoruk, amelynek előállítása ma még jelentős környezetterheléssel jár. Igaz ez az akkumulátorok előállításához felhasznált kobaltra, lítiumra és ritkaföldfémekre egyaránt. Ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelése jelentős környezeti veszélyekkel jár, egyben komoly szociális aggályokat vet fel, például Kongóban, ahol elterjedt a gyermekmunka a kobalt-bányákban. Az előállítás és az újrahasznosítás egyaránt jelentős vízigényű, ráadásul arról sincsenek még megnyugtató adatok, hogy az újrahasznosított nyersanyagok ugyanolyan hatékonyan működnek-e, mint a frissen kibányászottak. Ezen a területen még jelentős előrelépésre van szükség – írják.

„Mindennek ellenére az elektromos gépjárművek azért jelentik a klímaváltozás elleni harc fontos elemét” – teszi hozzá Suba Levente – „mert amennyiben sikerül az elektromos hálózatokba egyre tisztább, végső soron nulla széndioxid-kibocsátású tiszta energiát betáplálni, akkor az elektromos gépjárművek használata már alig-alig terheli majd a környezetet.”

 

Photo by Remy Lovesy on Unsplash

 

SOCIAL MEDIA