A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett betegség, a vérszívók a csípéskor a Borrelia burgdorferi nevű baktérium átadásával fertőznek. A kullancsok április és július között, valamint szeptember-októberben a legaktívabbak, de az év bármely szakában találkozhatunk velük. Nemcsak erdőkben és mezőkön, az alacsony növényzetben fordulnak elő, de városi parkokban és a kertünkben is, levélkupacokban, farakásokban.
Egy 2022-es tanulmány szerint feltehetően a világ népességének 14%-a találkozott már a Lyme-kór baktériumával. A fertőzés leggyakoribb területeként Közép-Európát azonosították, ahol a lakosság 21%-a, tehát nagyjából minden ötödik ember lehet fertőzött a baktériummal.
A Lyme-kór egyre gyakoribb, ennek pedig több oka is van. Az éghajlat változásaival egyre kiterjedtebb az az idősáv, amelyben elég meleg van ahhoz az év során, hogy a kullancsok aktívak maradjanak. A nagyon hideg téli heteket leszámítva gyakorlatilag bármikor találkozhatunk velük. Szintén a szélsőséges időjárásnak köszönhetően nő az a földrajzi terület is, amin ezek a vérszívók életben tudnak maradni. Az egyre több Lyme-diagnózishoz ugyanakkor hozzájárul az is, hogy egyre többen ismerik a betegséget, a tüneteket, többen és többen fordulnak tudatosan a Lyme-kór fennállásának lehetősége felé, ha gyanús tünetekkel találkoznak.
Ismert és kevésbé ismert Lyme-kór tünetek
Bár a kokárda alakú piros foltot, mint a Lyme-kór jellegzetes tünetét már sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy csak az esetek nagyjából harmadában jelentkezik, tehát ha egy kullancscsípést követően nem találunk foltot, még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Ráadásul van, hogy a Lyme-folt olyan helyen jelenik meg, ahol nehezebben vesszük észre, például a haj vonalában.
A Lyme-kór tipikus korai tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, megduzzadt nyirokcsomók és a fejfájás is, amit a köznyelv „nyári influenzának” nevez, bár a láz nem szökik olyan magasra, mint az influenza következtében. Később jelentkezhetnek még súlyosabb fájdalmak, gyulladások, arcbénulás, szívritmuszavar, agyi köd is.
Van, hogy a betegség nem azonnal alakul ki, a csípés után hónapokkal, akár évekkel később is felléphetnek a tünetek, mikor talán már el is felejtettük, hogy kullancs csípett meg minket – már ha egyáltalán tudomást szereztünk róla.
A Lyme-kór azonosítását nehezíti, hogy a fenti tüneteket gyakran kapcsolják más betegségekhez. Fontos, hogy maguk az orvosok is gondoljanak a Lyme-kórra, ha a fertőzésre gyanút adó tünetegyüttessel találkoznak, és a páciensnek Lyme borreliosis-teszt elvégzését javasolják, ha szükségesnek találják.
A minél hamarabbi diagnózis fontossága
A diagnózis és a kezelés tolódása, a beteg bizonytalanságban töltött mindennapjai nemcsak egyre súlyosabb mértékű fizikai tüneteket okozhatnak, de a mentális egészségre is komoly hatással vannak: szorongás, depresszió kialakulásához, illetve a különböző fájdalmak az általános közérzet és így az életminőség nagymértékű romlásához vezethetnek.
A Lyme-kór diagnózisának fontosságára és a minél megbízhatóbb laboratóriumi vértesztek szükségességére hívja fel a figyelmet az EuroLyme Európai Bizottság számára benyújtott petíciója is, amelyben kiemelten említik a DualDur magyar fejlesztésű Lyme tesztet, amely direkt módszerekkel tudja kimutatni a baktérium jelenlétét a vérben.
