A GfK évente készülő Kereskedelmi Márkák Analízisének legfrissebb adatai szerint a tavalyi évben ötéves stagnálás után enyhén, de emelkedett a kereskedelmi láncok saját márkáinak piaci részaránya.
A kereskedelmi márkás termékek 2015-ben a napi fogyasztási cikkek forgalmának mintegy negyedét – 24 százalékot – adták. Ez az arány a 2014. évi forgalomhoz képest mindössze 1 százalékpontos változást jelez a 2011 óta tartó folyamatos stagnálást követően.
A GfK Kereskedelmi Márkák Analízisének adatai azt mutatják, hogy a kereskedelmi csatornák szintjén fennálló több éves trend folytatódott 2015-ben: elsősorban a drogériákban és a diszkontokban tudott növekedni a kereskedelmi márkák piacrésze. Mindazonáltal a diszkont az a csatorna, amely a saját márkák legfőbb bázisa a drogériák és a szupermarketek mellett. A saját márkák a legnagyobb mérvű erősödést – 3 százalékpont – 2015-ben a drogériákban érték el.
A fagyasztott és konzerv-élelmiszerek, valamint állateledelek piacán igen jelentős a kereskedelmi márkák súlya, és egyre erősödnek a kényelmi élelmiszerek között is. Ezzel szemben a vegyi áru, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben. Legnagyobb arányban a vatta, nedves tisztítókendő, kutyaeledel, sűrített tej és multipack jégkrém kategóriákban részesednek a kereskedelmi láncok saját márkái. Az áztatószer és hajszínező kategóriákat viszont 100 százalékosan a gyártói márkák uralják.
A kereskedelmi márkák által öt legnagyobb és öt legkisebb arányban uralt kategória, 2015
| Kategória | Saját márkák piacrésze (%) | Kategória | Gyártói márkák piacrésze (%) |
| vatta | 72 | hagyományos instant kávémix | 95 |
| nedves tisztítókendő | 72 | fogkrém | 96 |
| kutyaeledel | 66 | dezodor | 97 |
| sűrített tej | 66 | hajszínező | 100 |
| multipack jégkrém | 66 | áztatószer | 100 |
Forrás: GfK Kereskedelmi Márkák Analízise
A kutatás eredményei szerint 2015-ben minden háztartás legalább egyszer vásárolt kereskedelmi márkát, azonban az A és B márkához képest ritkábban: egy év alatt átlagosan 117 alkalommal, vásárlásonként átlagosan 1050 Ft értékben.
A vásárló háztartások jellemzőit és körülményeit figyelembe véve egyetlen specifikus csoport sem emelhető ki a sajátmárkák iránti kereslete alapján. Másként fogalmazva az, hogy egy háztartás milyen jövedelemmel rendelkezik, mekkora a mérete, mely régióban él, nagycsaládos-e vagy sem, közömbös a kereskedelmi márkák fogyasztásában. Egyedül a lakóhelyül szolgáló település mérete az, ahol különbség mutatkozik a kereskedelmi márkák vásárlásának intenzitásában: a falusi lakosság ugyanis kevésbé fér hozzá, kevésbé tud sajátmárkás termékekhez hozzájutni, mint a városi népesség.
