Ötvenen túliak fogyasztási mutatói

Hírek

Ez a korosztály gazdaságilag aktív, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, megtakarításokkal és biztosítási termékekkel rendelkezik, és dinamikusan halad a digitalizálódás útján.

A magyar társadalom évről évre zsugorodik, a Népességtudományi Kutatóintézet becslései szerint 2020-ra a magyar lakosság száma 9,7-9,8 millió fő körül mozog majd, 2050-re pedig 9 millió fő alá csökkenhet a magyar népességszám. A fiatalok aránya a társadalmon belül egyre kisebb: 2013-ban már alig minden ötödik magyar tartozott a 0-17 éves korosztályba (18 százalék). Ezzel párhuzamosan az idősebbek részaránya lendületesen növekszik: 2013-ban a magyar társadalom 38 százaléka 50 éves vagy ennél idősebb.

„A demográfiai változások mellett érdemes az 50 éves és idősebb réteg gazdaságra gyakorolt hatását is megvizsgálni. Noha ez a korosztály hagyományosan kívül esik a legtöbb vállalat 18-49 éves korosztályban gondolkodó kereskedelmi célcsoportján, e csoport száma jelentősen növekedett az elmúlt években (ma az 50-59 éves korcsoport közel 1,4 millió főt jelent), ezzel együtt pedig fogyasztási mutatóik sem elhanyagolhatók” – mondta el Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az 50-59 évesek közel 20 százaléka rendelkezik megtakarítással, ami a legmagasabb arányt mutatja a társadalmon belül. A megtakarítások összege összefügg a kor emelkedésével, a korcsoportba tartozók által átlagosan megtakarított összeg 1-5 millió forint között szóródik. Emellett a banki kapcsolataikat tekintve is ez a legaktívabb korosztály és biztosítási termékekkel is ők rendelkeznek a legmagasabb arányban. Az előbbi tendenciákkal párhuzamosan javul az életminőségaz idősebb korosztályban: a korábbi évek ezüstgenerációjánál ők gazdaságilag és életmódjukat tekintve is aktívabbak, eltérő a költési szerkezetük, kiegyensúlyozottabb a pénzügyi helyzetük.

A fogyasztásukat tekintve is kifizetődő lehet az 50-59 éves korosztályra koncentrálnia a vállalatoknak, hiszen míg a napi fogyasztási cikkekre fordított kiadások folyamatosan csökkentek a 18-49 éves korosztályban, addig az 50-59 éves csoport költései dinamikusan növekedtek az elmúlt években. A két korcsoport vásárlási szokásaiban is több eltérés látható: az 50-59 évesek kisebb értékben vásárolnak egy-egy alkalommal, azonban jóval többször látogatják az üzleteket a másik csoporthoz képest. A magasabb látogatási gyakoriságnak köszönhetően tudott magasabb költési intenzitást produkálni a csoport. A vásárlási szokásokban tetten érhető különbségek a boltpreferenciákban is tükröződnek. Az idősebbek szívesebben választják a diszkontokat és a hagyományos kereskedelmi csatornákat, így a többletköltés elsősorban a diszkontláncokban, a független kisboltokban illetve a szaküzletekben csapódik le. Az élelmiszerek és háztartási vegyi áruk esetében pedig gyakrabban választják a boltok saját márkás termékeit a márkázott termékekkel szemben.

Az 50-59 éves generáció digitalizálódása terén szintén dinamikus fejlődés volt látható az utóbbi években. A GfK adatai szerint 2013-ban az 50-59 éves magyar lakosság már több mint fele havi szinten kapcsolódik az internetre. Így már majdnem minden második szenior honfitársunk nevezhető rendszeres internethasználónak. Az ezüstgeneráció tagjai azon túl, hogy az internetet e-mailek küldözgetésére, illetve közösségi oldalakon fotók megosztására használják, nagy gyakorlatra tettek szert az online térben: sokan pénzügyeiket is az internet segítségével intézik. Online banki hozzáféréssel közülük tízből heten rendelkeznek – ami csak pár százalékkal alacsonyabb, mint a 15-59 évesek 73 százalékos átlaga. (Az online bankolás csúcstartói egyébként a 30-39 éves netezők, akiknek 80 százaléka használja valamelyik bank netbanki rendszerét.) Azon ötvenévesek, akik rendelkeznek online banki hozzáféréssel, a fiatalabbakhoz hasonló gyakorisággal lépnek be – 44 százalékuk hetente – a fiókba, amely csak egy százalékkal alacsonyabb arány, mint a 30-49 évesek körében. Amiben némi elmaradás látható az idősebbek körében, az a mobil eszközök használata: az ötvenen túli online bankoló ügyfelek 85 százaléka kizárólag asztali gépen vagy laptopon használja netbankját, miközben a fiatalabb felhasználók 24 százaléka már részben vagy teljesen okostelefon, illetve tablet segítségével. Meglepő, hogy az ötvenen túli internetezők a fiatalabbaknál nyitottabbak az online személyi kölcsön igénylése iránt. Bár igaz, hogy a szenior korosztály e hiteltípus egyik fő célcsoportja, mégis nagyfokú digitális hajlamra utal körükben, hogy 40 százalékuk nyitott lenne online igénylésre, míg a fiatalabbak körében ez az arány érezhetően alacsonyabb.

A GfK és a Budapesti Corvinus Egyetem Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének (FBI) értéke 2013 végére jelentősen megnőtt a 2012 végén mérthez képest, bár a 18-29, 30-49, és 50+ éves korosztályban adódtak eltérések. Mindazonáltal, a komplex fogyasztói bizalom az ötvenen túliak körében a legalacsonyabb. A család várható anyagi helyzetének javulását is a legidősebb korcsoport látja a legborúsabban, míg a fiatalok a legoptimistábbak. Az ország egy év múlva várható helyzetét tekintve viszont már ellenkezőképpen alakulnak a várakozások: a 30-49 évesektől kissé lemaradva, az idősebbek közel 90 százaléka az ország helyzetének javulására számít, a fiataloknak viszont csak 72 százaléka ilyen bizakodó.

SOCIAL MEDIA