Megöljük-e a szabályozással az innovációt?

Kiemelt Márkaépítők Közössége

A Márkamonitor 2013-ban indított Márkaépítés konferenciáinak utolsó három kiadását egy „neverending story” jegyében szerveztük meg: ez a véget nem érő változás. A konferencia előadásainak összefoglalói a Márkamonitor magazin 2024/1-2. (májusi) számában jelentek meg, ezeket most online is elérhetővé tesszük.

 

Ha innovációról beszélünk, nagyjából tudjuk, mit jelent. De vajon ugyanaz van-e a fejünkben, amikor a szabályozásra gondolunk? – tette fel a kérdést dr. Báldy Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese.

A szabályozás ’regulation’ vagy ’legislation’ értelemben merül fel? Az utóbbi időben – a kommunikációs technológiák változásával, a közösségi média, a big data megjelenésével együtt – forró téma lett a mesterséges intelligencia. Az iWiW elindulásakor vita zajlott arról, hogy a közösségi média a magánszféránk része-e. Ma már nincs ember, aki azt gondolná, hogy amit a Facebookra feltölt, az a magánszférája része lenne. Iszonyú sok változáson megyünk keresztül, amit értelmeznünk kellene, de a jog minden új jelenség mögött ott van, csak nem biztos, hogy értjük az új helyzetet. Egy példával élve: mindannyian ismerjük a blockchain szót, de nem tudjuk, annak melyik az az eleme, tulajdonsága, jellemzője, aminek jogilag relevanciája van, és innentől kezdve az sem biztos, hogy jól tudjuk rá alkalmazni a jogot.

Amikor a digitális technológiáról beszélünk, akkor valójában a meglévő jogviszonyok újszerű kivetüléséről van szó. A római jog máig eligazít, a meglévő szabályok a kibertérre is alkalmazhatóak. Az más kérdés, hogy tudjuk-e jól alkalmazni őket, és annak milyen hatása lesz. Az MI-eszközök felhasználását ugyanúgy megjelölhetjük, ahogy például azt is megtanultuk, hogy ha valakitől idézünk valamit, azt idézőjelbe tesszük. A fontos kérdés az, hogy ennek milyen hatásai vannak, lennének.

A magyar hirdetési tortából egyre nagyobb szeletet hasít ki a digitális média, és látjuk, hogy a magyar médiavállalkozások bevételeinek jelentős részét „kitoltuk” az USA-ba. Ennek az egyik első lépése az az alkotmánybírósági döntés volt, ami miatt az összes magyar sajtótermék bezárta a saját kommentszekcióját, és áthelyezte a Facebookra. A jog így tud ártani az üzletnek, az újdonságnak, az innovációnak, még ha nem is ez volt az eredeti célja.

Mi a szabályozás legfontosabb mozgatórugója? Legtöbb esetben csak a félelem van mögötte. Ennek a legjellemzőbb példája az Európai Parlament által elfogadott új mesterségesintelligencia-rendelet. Ez a jogszabály kizárólag félelmekből építkezik, alig van olyan eleme, amely bármi újat mond a jelenlegi joghoz képest.

Ki mit vár a szabályozástól? A polgár változatlanságot, a fejlesztő nyugalmat, a befektető jogbiztonságot. A szabályozó meg mindenből politikai kérdést csinál, hogy eladhassa a politikai kommunikációjában.

A mesterséges intelligencia kapcsán beszélünk fogyasztóvédelemről, a személyes adatok védelméről, egy társadalmi berendezkedés védelméről. Európa nagyon tud és szeret szabályozni, de nincs egyetlen nagy európai kereskedelmi platform, közösségimédia-platform, AI-fejlesztés sem. Valószínűleg nem az európai informatikusok rosszabbak, inkább arról van szó, hogy az amerikai kockázatvállalás vagy a kínai kockázatmentesség erősebben hozzájárul az innovációhoz, mint az európai szabályozási környezet. Ha valaki szeretne technológiai innovációt véghezvinni, akkor tengernyi európai szabálynak meg azok tagállami kivetüléseinek kell megfelelnie. Gondoljunk csak a GDPR-ra, ami valójában nem is szigorított az adatvédelmi szabályokon, egyetlen valódi célja volt: csináljunk üzletet a személyes adatokból. De az innovátornak is meg kell tanulnia, hogy lehet jól csinálni.

Ezért is félő, hogy a szabályozással semmit nem oldunk meg, valójában csak tovább nő általa a szakadék Európa és az Egyesült Államok meg Kína között. Amit a szabályozásokkal mindenképpen elérünk, az az adminisztrációs terhek növekedése. Emiatt az innovátorok számára a legfontosabb tanulság az, hogy a jogi megfelelést, a jogi szempontokat már a tervezés, programozás első pillanatától figyelembe kell venni.

 

SOCIAL MEDIA