Eddig elsősorban arról volt szó, mit kell tennie az egyénnek a fenntarthatóság érdekében, most nézzük meg közelebbről azt is, hogy az emberek mit várnak a vállalatoktól – kezdte mondanivalóját az előadó. Az Ipsos kutatócégként ezekre az elvárásokra kérdezett rá.
Az embereknek egyénileg is sok a feladatuk, de a globális problémákat nem egyéni stratégiákkal lehet megoldani. Az egyre súlyosabb környezeti problémák, a globális felmelegedés elsődlegesen a száz leginkább szennyező vállalat tevékenységére vezethetőek vissza, ezek a cégek okozzák azt közel 80 százalékban.
A kormányoktól is aktívabb szerepvállalást várunk, de azokat nehezebb befolyásolni, mint nagyvállalatokat. Ez utóbbiak már hosszú ideje tesznek különböző vállalásokat, folytatnak CSR-tevékenységet, de az már kevés. Az Ipsos a konferencia előtti napokban vizsgálta meg a következő állítás fogadtatását Magyarországon: „Hiszek benne, hogy a nagyvállalatok őszintén tenni akarnak a környezetünk, társadalmunk védelméért és a fenntarthatóságért.” A megkérdezettek egyötöde egyetértett az állítással, azaz a négyötödük nem. A vidéki, kevésbé iskolázott közönség az átlagnál jobban elhiszi, a budapesti, diplomás közönség körében már csak minden tizedik – azaz azok kételkednek a leginkább, akik elvileg csinálják.
Milyen vállalattípushoz milyen tevékenység illik? A fogyasztók az élelmiszeripartól, a kereskedelemtől, az autó- és olajipartól, a turizmustól elsősorban a környezet és a természeti erőforrások védelmét várják. A szépség- és gyógyszeripartól, dohány- és alkoholipartól elsősorban a társadalom egészségének védelmét tartják fontosnak, a médiától a demokratikus értékek védelmét, a telco cégektől a nyílt és őszinte kommunikációt, a pénzügyi szférától pedig az etikus üzleti magatartást és a korrupcióellenes működést. Az előbbiek az elsődleges elvárások, de ezek után gyakorlatilag minden vállalattípus estében felmerült a környezet- és klímavédelem iránt igény.
A klímaváltozás és a környezetszennyezés 2018 táján lett a legfontosabb elvárás a vállalatokkal szemben, abban az évben következett be a trendváltás pillanata, egyre több ember vallotta azt, hogy aggódik az emberiség jövője miatt. Ma már a megkérdezettek kétharmada vallja ezt, közöttük is elsősorban az idősebbek nyilatkoznak így, akik nem is személyükben, inkább gyermekek, unokáik jövője szempontjából érintettek.
Növekedett a fogyasztók hajlandósága is, hogy másképp viselkedjenek, éljenek. Több mint 50 %-uk mondta, hogy kerüli a sok csomagolással rendelkező termékek vásárlását, ha teheti, megjavíttatja az elromlott eszközeit, közel 50 % deklarálta, hogy takarékoskodik az energiával, szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy a tömegközlekedést használja az autózás helyett.
Ahhoz, hogy egy társadalmi felelősségvállalási program eredményes legyen, a „három h-t” tartsuk szem előtt: legyen hasznos, hiteles és hatékony.
Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?
