Kevesen tudják, de nők is lehettek szamurájok

Hírek

A Disney+ megbízásából készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy minden harmadik magyart a Japán kultúra érdekli a leginkább, amely jelentős fölényt mutat a többi ázsiai országhoz képest. A felmérés „A sógun” sorozat apropóján készült, amely James Clavell bestseller regényének adaptációja és február 27-én debütál a streaming platformon.

Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról, azonban a nemi és korosztálybeli különbségek egyéb érdekességeket is mutatnak: a férfiak fele a szamurájokkal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják Japánt, a fiatalok (16-29 évesek) háromnegyede pedig az anime-t kapcsolja össze az országgal.

A magyarok felét a természeti szépségek – például a hegyek, tavak, különleges kertek vagy a földrajzi adottságok – vonzzák leginkább a távoli szigetországban, míg a megkérdezettek több mint harmada a kultúra és hagyományok, mint például a teázási ceremónia, az ikebana (a japán virágrendezés művészete), a szumó, vagy a kimonó iránt érdeklődik. Harmaduk pedig a történelem és építészet, vagyis főként a szamurájok, a shinto szentélyek és a várak miatt utazna oda.

Az ikonikus japán harcosok nem csak férfiak lehettek

Dr. Hidasi Judit, japanológus szerint, nem csoda, hogy a természeti kincsek és a gasztronómiai különlegességek mellett a harcművészetek és a szamurájok is nagy hatással voltak a válaszadókra, hiszen a japán kultúra szerves részét képezték mindig is. A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, melyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van. Annak ellenére, hogy a kaszt-rendszert jogilag eltörölték 1868-ban, a japánok titokban mai napig számontartják a származást. Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket.

Érdekesség, hogy szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (bushi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak és csatákban is részt vettek. Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisha-k, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe. A női harcművészek külön nők részére kifejlesztett fegyvereket forgattak, mint például a ko-naginata-t, amely a szamurájkardok könnyebb változata és lóháton lehetett jól használni.

Japán kultusz Magyarországon

Dr. Hidasi Judit szerint James Clavell „A sógun” című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja? Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény, illetve a 80-as években, nálunk a köztévén sugárzott, filmsorozat feldolgozása, aminek nézettsége itthon is rekordokat döntött. A cselekmény William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte Japánt, Clavell pedig róla mintázta a regény főszereplőjét.

A szakértő elmondása alapján a 90-es évekre a japánul tanulók száma világszerte hirtelen a tízszeresére emelkedett, de a japán kultúra és társadalom egyéb szegmensei felé is kitágult az érdeklődés. Kulturális egyesületek, események, rendezvények sora bizonyítja, hogy a bestseller regény – melyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el – meghatározó szerepet töltött be a japán kultúra iránti közérdeklődés fokozódásában itthon is.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, tíz epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, amelyeket hetente követnek majd az új epizódok.

SOCIAL MEDIA