Nem csak a nemzetközi média, de külföldi pénzintézetek és nagyvállalatok is érdeklődnek a Holotech és számos hazai egyetem szakmai összefogásában megvalósult, Gábor Dénes magyar Nobel-díjas feltaláló nevéhez fűződő hologram továbbfejlesztése iránt. A magyar fejlesztésű 3D-s képalkotás ma már nem csak a tudományos-fantasztikus filmek megszokott eleme, de a hamisítás elleni küzdelem, az adattárolás és az agysebészet műtéti eljárásait is alapjaiban meghatározó eljárás lehet.
Az 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott magyar találmány továbbfejlesztése ismét felhelyezheti hazánkat az innovációs világtérképre! A Holotech Hungary Kft. valamint a vele együttműködő legnevesebb hazai egyetemek és kutatási műhelyek (Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezési Intézet, Szerszámgépészeti és Mechatronikai Intézet, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Műanyag és Gumiipari Laboratórium, Lágy Anyagok Kutatócsoport, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék és a Fizika Tanszék) összefogásában megvalósult kutatásban továbbfejlesztett holografikus eljárások alkalmazása ma már nem csak laboratóriumi körülmények között működnek, de a mindennapi életünk számos területén is hatalmas változásokhoz vezetnek.
Áttörés az agysebészetben
A világ egyik legnagyobb és legismertebb hírügynöksége hosszú anyagban szólaltatta meg ennek kapcsán Dr Csókay Andrást, a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásában is kulcsszerepet játszó, nemzetközi hírű, magyar idegsebészt, aki elmondta, hogy a magyar fejlesztésű holografikus eljárások kimondottan fontos szerepet tölthetnek be nem csak az agyi operációk megtervezésében, de azok valós idejű megvalósításában is, ugyanis a műtétben résztvevő orvosok ma még a legtöbb esetben csak kétdimenziós, sík képekkel dolgoznak, aminek eredményeképpen nekik kell a saját fejükben „felépíteniük” a valóság 3 dimenziós változatát, nevezetesen, hogy miként nézhet ki egy daganat a térben, milyen idegi elemeket nyomhat, vagy, hogy hogyan helyezkedhet el az agyban futó pályákhoz képest. Az új technológiai eljárás azonban képes a CT vagy ultrahang felvételeket 3D-s adatállománnyá konvertálni és 3D holografikus képként megjeleníteni, aminek eredményeképpen lehetségessé válnak az agyi struktúrák, illetve az abban kialakult patológiák 360 fokos megjelenítése. Ez pedig azt is jelenti, hogy akár a műtéti eljárás közben is az orvosok rendelkezésére állhat egy olyan, minden irányból megvizsgálható 3D-s modell, amely tökéletesen bemutatja az emberi agyat a benne futó különböző idegpályákkal és struktúrákkal, képes lesz megjeleníteni az ideg elemek rendkívül bonyolult szerkezetét, amelyeknek a feltérképezéséhez és térbeli láttatása más módon szinte teljesen lehetetlen feladat lenne. Mindez pedig jelentősen megkönnyítti az operációt vezető orvosok munkáját és csökkenti a fellépő kockázatokat.
Egy lépéssel közelebb Bill Gates holografikus adattárolásról szóló álmához
Már a holográfia feltalálásáért és lehetőségeinek kiaknázásáért járó Nobel-díj átadásakor is felhívta Gábor Dénes a holográfia további felhasználásának lehetőségeire (a hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolható információ sűrűségét, ráadásul az információ is sokkal gyorsabban is előhívható) a figyelmet, de valóságban ennek a kiaknázására csak most került sor a váci fejlesztési központban. Ezzel a magyarországi kutatócsoport a gyakorlatban is közel áll, hogy megvalósítsa Bill Gates, a Microsoft alapítója régi álmát, aki már évek óta hatalmas anyagi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél szélesebb körben felhasználhatóak legyenek a holografikus eljárás nyújtotta előnyök. A hazai fejlesztésű technológia nem csak reális alternatívát nyújthat a felhő típusú adattárolással szemben, de abban is fontos szerepet játszhat, hogy még jobban kihazsnálhatóak legyenek a virtuális világ nyújtotta lehetőségek.
