A munkahelyi kiégés korunk ismert jelensége, ezért kiemelten fontos, hogy a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt tisztában legyenek azzal, hogy miként előzhető meg a kialakulása.
A Profession.hu folyamatosan monitorozza az álláspiac szereplőit. Most annak járt utána, hogy a motiválatlansággal és állandó ingerültséggel járó állapot mennyire jellemző a hazai munkahelyekre. Reprezentatív kutatási eredményeik szerint ugyan az utóbbi években sokat javult a helyzet, de bőven találhatók olyan területek, ahol még fejlődni kell – áll hétfői közleményükben.
A kérdőívet kitöltők több mint kétharmada 40 év alatti városlakó, akiknek több mint a fele 8 órás munkakörben dolgozik. 84 százalékuk alkalmazottként és 89 százalékuk minden nap a munkahelyéről dolgozva végzi a munkáját. Figyelemfelkeltő, hogy munkakörtől és beosztástól függetlenül a válaszadók 59 százaléka érzi úgy, hogy 8-10 óránál is többet dolgozik naponta, míg 9 százalék szerint 11 óránál is többet tölt munkával.
A megkérdezettek 40 százaléka dolgozik 1-5 éve a munkahelyén és negyedük 1 évnél is rövidebb ideje. Azokra, akik még nagyon újak a munkahelyükön és akik alkalmi munkából élnek, vagy távmunkában dolgoznak, és azokra is, akik baráti kapcsolatot alakítottak ki a kollégáikkal jellemzőbb, hogy a munkaidő leteltével rögtön ki tudnak kapcsolni. Ez egyébként a válaszadók 29 százalékára igaz. 41 százaléknak kell egy kis idő, amíg másra hangolódik, 16 százaléknak a barátok, a család vagy a sportolás segít abban, hogy el tudja engedni a munkával kapcsolatos gondolatait. 13 százaléknak sehogy sem sikerül megszabadulni a munkahely okozta stressztől, gyakran még este is álmatlanul forgolódik az ágyban, másnap pedig ingerlékenyen kel. Amennyiben ez az állapot tartósan fennáll valaki életében, az hosszú távon a mentális és fizikai egészség romlásával járhat. Ezért a munkáltatók jól felfogott érdeke, hogy időben reagáljanak arra, ha alkalmazottaik a kiégés tüneteit mutatják.
A munkahelyek több mint felében — függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkavégzés folyik — jó hangulat uralkodik. 32 százalék szerint bár nem baráti, de feszültségmentes a kapcsolat a kollégákkal, 10 százalék pedig olyan szerencsés, hogy a munkatársaival baráti viszonyt sikerült kialakítania. Csupán 4 százalék állította azt, hogy nemcsak nem kedveli a kollégáit, de azok kifejezetten idegesítik is. A kollégákkal való rossz kapcsolat erősen kihat a munkahelyi közérzetre: ezeknek az emberek nagyobb arányban produkálják a kiégési tüneteket.
A válaszadók számára a legfájóbb pont, hogy a munkahelyen nem kapnak visszajelzést a felettesüktől (24%), illetve, hogy egy-egy feladatot frusztrálónak találnak (20%). 17 százalék gyakran érzi úgy, hogy a kollégái félreértik vagy alulértékelik. 12 százalékot pedig az aggasztja, hogy munkahelyi problémáival nincs kihez fordulnia vagy nincs ideje és lehetősége minőségi munkát végezni. A megkérdezettek 37 százalékának viszont egyáltalán nincs ilyen gondja. A munkahelyi stressznek a legkevésbé azok vannak kitéve, akik távmunkában, szabadúszóként vagy vállalkozóként dolgoznak.
A főnök is lehet jó fej, örülnénk a több juttatásnak
A Profession.hu átfogó felmérése alapján úgy tűnik, hogy a munkavállalók annak ellenére elégedettek vezetőikkel, hogy nem kapnak tőlük visszajelzést a munkájukról. A beosztottak kétharmada mégis kompetensnek tartja és tiszteli a felettesét. 70 százalék szerint hatékony segítséget nyújt, ha megakad a munkavégzésben és törődik beosztottjaival. A nagy többség úgy érzi, hogy partnerként kezeli felettese (67%) és hatékonyan szervezi meg a hozzá tartozó terület munkáját (61%).
A munkakörülmények közül leginkább a megfelelő parkolási lehetőségekkel (51%), a jó megközelíthetőséggel (47%) és a környékbeli étkezési lehetőségek számával (40%) legelégedettebbek a válaszadók. Biciklitároló a munkahelyek mindössze 36 százalékánál érhető el. A munkakörnyezeten azonban bőven van még mit javítani, mert a kérdőívet kitöltők csupán negyede dolgozik nem zajos, 30 százalék világos, 22 százalék pedig jól szellőző munkahelyen. A dolgozók számára ingyenesen fogyasztható ásványvíz 35 százalék számára elérhető, míg teát, kávét a munkahelyek 27 százaléka biztosít. A juttatási csomagok terén sem nagyvonalúak a cégek, mivel a megkérdezettek 42 százaléka állítja, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem kap a munkahelyén. A legjellemzőbb havi fizetésen kívüli juttatás az éves orvosi vizsgálat finanszírozása és az Erzsébet utalvány (24-24%). 19 százalék tudja a munkáltatója jóvoltából igénybe venni a SZÉP kártya nyújtotta szolgáltatásokat és 15 százalék utazási hozzájárulást kap.
A munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke, hogy élhető körülményeket alakítsanak ki a munkahelyeken, hiszen ez a munka hatékonyságára is komoly befolyással van. A jó munkahely nyitottan és rugalmasan áll a dolgozói igényekhez, például lehetőséget biztosít távmunkára, ergonomikus munkakörnyezetet alakít ki, meghallja és időben visszajelez az alkalmazottak igényeire. Sokszor elég egy apró gesztus, hogy a beosztottak megbecsülve érezzék magukat. Azok a munkahelyek melyek tudatosan figyelnek erre sokkal sikeresebbek lehetnek a munkaerő toborzásban és könnyebben tarthatják meg az egyre inkább felértékelődő munkaerőt – értékelte a kutatás eredményeit Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
