Második alkalommal adták át az Esterházy Irodalmi Díjat: a 2026-os elismerést Bognár Péter kapta az Elmész, visszajössz, sose halsz meg című kötetéért. A díjazottat a hét szerzőt felvonultató shortlistből választotta ki a szakmai zsűri, a nyertest szeptember 17-én, az Örkény Színházban megrendezett ünnepélyes díjátadón jelentették be.

„Természetesen a profi olvasó gazdagabban, árnyaltabban közelebbről tud megnézni egy szöveget, de az átlagos olvasó olvasata pontosan ilyen, abban is benne van, hogy igazából többet tud a műről, mint a szerző, szerintem.” – mondta el Bognár Péter a díj átvételekor.

Az 1982-ben született Bognár Péter Békés Pál-, Petri György- és Artisjus-díjas költő, regényíró 2003 óta publikál verseket. Első kötete Sajna-sebaj címmel 2005-ben jelent meg, ezt követte 2012-ben a Bulvár című verseskötet, hogy aztán 2015-ben egy áltudományról készítsen áltanulmány-kötetet A rodológia rövid története címmel. A többféle műfajjal kísérletező alkotó 2017-ben újabb verseket publikált A fényes rend címen majd ismét új terület felé fordulva 2022-ben megjelentette a Hajózni kell, élni nem kell című regényét, mely a detektív trilógia első kötete volt. A sorozat második könyve a 2023-ban megjelent Minél kevesebb karácsonyt című polgárőrkrimi volt, a harmadik darabja pedig a most díjnyertes alkotás, az Elmész, visszajössz, sose halsz meg.

A díjazottról a szakmai zsűri döntött. Dr. Margócsy István méltatásában egyrészt kiemelte a szerző regényének alapgesztusát – a kétértelműséget, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy „Bognár parodisztikus hajlama nagyszabású, karneváli panorámát fog át: nem lineáris áttekintést ad egy nyomozás lefolytáról, hanem egyrészt folyondáros töredékességgé oldja az események egységességét, másrészt a pikareszk jellegű kalandozásokat klasszikus értelemben vett párhuzamos történetekként mutatja be; harmadrészt pedig mindvégig szentimentális és önironikus kommentárokkal kíséri nyomozásának és önmegismerésének, személyes szenvedéstörténetének és kudarcának ismertetését (s regényét teleszórja az elbeszélés irodalmi háttéranyagának szelíd megidézésével, hol Beckettre, hol Sterne-re, hol Plutarkhoszra hivatkozván). S mindezt egybefogja Bognár antikizáló, azt hiszem, legerősebben az epikuroszi hagyományra visszavezethető humora, amely mindent egyben lát, s egyaránt humorosként tünteti fel a jónak és rossznak a világban betöltött szerepét, valamint annak megítélését.”

A rövidlistán Barnás Ferenc Most és halála óráján, Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg, Fancsali Kinga Nem a haláltól, Kollár Árpád Nád, Szálinger Balázs Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön), Takács Zsuzsa A maradás szégyene és Tóth Krisztina Szeleknek fordít című kötete szerepelt.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évében a szakmai zsűri összetétele megújult. D. Tóth Kriszta író, újságíró és Dejcsics Konrád bencés szerzetes, gimnáziumi tanár idén csatlakozott Mácsai Pál színművész rendezőhöz, dr. Margócsy István irodalomtörténészhez és Terézia Mora író, műfordítóhoz. A zsűri tavasszal a több mint harminc szerkesztőség, irodalmi műhely és egyetemi intézet által jelölt összesen 61 mű közül választotta ki azt a hét alkotást, amely felkerült az idei shortlistre.

„Az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem az egyik legfontosabb eszközünk arra is, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot és egymást. Az Esterházy Irodalmi Díjjal ezért nemcsak a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotóit szeretnénk elismerni, hanem ahhoz is hozzá szeretnénk járulni, hogy minél többen váljanak a kortárs irodalom aktív olvasóivá. – mondta el Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója, az Esterházy Irodalmi Díj alapítója és vezetője.

Az idei díjátadó helyszíne az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnere, az Örkény Színház volt. Az esten Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is köszöntőt mondott.

A díjátadó ugyanakkor nemcsak a nyertes kihirdetéséről szólt. Az Út és utazás című irodalmi-zenei est az idei shortlist hét alkotását közös színpadi térbe helyezte: az Örkény Színház művészei a jelölt művekből olvastak fel, az amerikai Poiesis Quartet zenészei pedig kortárs zenei művekkel kapcsolódtak a szövegekhez. A külső és belső utak, bolyongások, menekülések és visszatérések motívuma mentén létrejött előadás így a díjazott mellett az idei év teljes irodalmi mezőnyére is ráirányította a figyelmet.

Az Esterházy Irodalmi Díj második évada a díj köré épülő programokkal is tovább bővült. Idén indult el az Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny, amely magyarországi és határon túli, 9–12. osztályos középiskolásokat hív közös gondolkodásra és vitára a kortárs irodalomról. A diákok az első fordulóban az idei Esterházy Irodalmi Díj longlistjéről és shortlistjéről választhattak művet, majd személyes hangvételű érvelő szövegben fogalmazhatták meg, miért ajánlanák – vagy éppen miért nem ajánlanák – az adott könyvet egy kortárs könyves közösségnek. A legjobb pályázók októberben egy háromnapos szakmai és közösségi döntőn vesznek részt. A kezdeményezés célja, hogy a kortárs irodalom ne kizárólag szakmai diskurzus tárgya legyen, hanem személyes olvasmányélményként is közelebb kerüljön a fiatalabb generációkhoz.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány 2025-ben alapította az Esterházy Irodalmi Díjat a magyar nyelven kiemelkedő értéket alkotó kortárs szerzők elismerésére. A kezdeményezés célja a kortárs irodalom társadalmi megbecsülésének növelése, valamint egy olyan kulturális közeg és párbeszéd megteremtése, amelyben az irodalom és az olvasás minél szélesebb közönséget érhet el. A díjat első alkalommal Darvasi László vehette át Neandervölgyiek című háromkötetes nagyregényéért. A díjazott az elismeréssel és a tízezer eurós pénzjutalommal együtt Kelemen Zénó Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikáját vehette át. Az Esterházy Irodalmi Díj konzorciális partnerei a Líra Könyv Zrt. és az Örkény Színház.

Nyitó kép: Bognár Péter átveszi a díjat dr. Ottrubay Istvántól.