Hiába készül biztonsági mentés, a vállalat napokra leállhat

Hírek

A rendszeres adatmentés önmagában nem garantálja, hogy kibertámadás vagy informatikai meghibásodás után gyorsan helyreáll a vállalat működése. A Veeam 2026-os nemzetközi kutatása szerint az informatikai biztonsági vezetők 90 százaléka bízik a helyreállítási határidők teljesítésében, ám mindössze 69 százalékuk tartja ezeket teljes mértékben összhangban az üzletmenet-folytonossági követelményekkel. A vshosting szakértői öt gyakori hibára hívják fel a figyelmet, amelyek miatt a sikeres adatmentés ellenére akár napokig is elhúzódhat a vállalati rendszerek újraindítása.

 

Egy szerverhiba vagy zsarolóvírus-támadás után az adatok visszaállítása csak az első lépés. Az alkalmazásokat, adatbázisokat és hálózati kapcsolatokat is újra működőképessé kell tenni. A több mint 900 informatikai biztonsági vezető bevonásával készült Veeam-kutatás szerint a zsarolóvírus-támadást elszenvedett szervezetek mindössze 28 százalékának sikerült valamennyi érintett adatát visszaállítania. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) a legsúlyosabb rövid távú következményekkel járó fenyegetések közé sorolja a zsarolóvírusokat. A Magyarországon is szolgáltató cseh vshosting szakértői szerint a gyors helyreállításhoz alapos felkészülésre, rendszeres tesztelésre és pontosan meghatározott feladatokra van szükség.

1. Elkészül a biztonsági mentés, de senki nem ellenőrzi, hogy működik-e
A sikeres adatmentésről érkező automatikus visszajelzés még nem bizonyítja, hogy az adatokból működőképes rendszer állítható helyre. Hiányos mentések, sérült adatbázisok vagy kompatibilitási problémák gyakran csak a visszaállításkor derülnek ki. Ezért a mentéseket rendszeresen, elkülönített tesztkörnyezetben kell ellenőrizni, az alkalmazások és a rendszerkapcsolatok működésére is kiterjedően.

2. Megvannak az adatok, de nincs meghatározva a helyreállítás sorrendje
Egy webáruház újraindításához a weboldal mellett a termékadatbázisnak, a készletkezelésnek és a fizetési rendszernek is működnie kell. Ha ezek függőségeit csak a leállás után kezdik feltérképezni, a helyreállítás akár napokkal is elhúzódhat. A vshosting szerint előre meg kell határozni a kritikus rendszereket, újraindításuk sorrendjét és a szükséges tartalék infrastruktúrát.

3. A vállalat túlbecsüli, milyen gyorsan tud újraindulni
A helyreállítás két alapvető mutatója az RPO, vagyis az elfogadható adatvesztés időtartama, valamint az RTO, a szolgáltatás helyreállítására rendelkezésre álló maximális idő. Egy webáruháznál például az egyórás RPO legfeljebb egyórányi adat elvesztését, a kétórás RTO pedig két órán belüli újraindítást jelent. Több terabájtnyi adat visszatöltése és a rendszerek újraépítése azonban a kapacitáskorlátok miatt jóval tovább tarthat. A vállalt határidők teljesíthetőségét ezért rendszeres, valósághű tesztekkel kell igazolni.

4. A támadók a biztonsági mentéseket is elérhetik
Ha az éles rendszerek és a mentések azonos rendszergazdai jogosultságokat használnak, egyetlen feltört fiók is elegendő lehet a mentések törléséhez vagy titkosításához. A kockázatot a 3-2-1 szabály csökkenti: három adatpéldány, kétféle tárolási megoldás és egy elkülönített másolat. További védelmet nyújtanak a módosíthatatlan mentések és a különválasztott hozzáférési jogosultságok. Visszaállítás előtt azt is ellenőrizni kell, hogy a rendszerek nem tartalmaznak-e rosszindulatú kódot.

5. Nem világos, kinek kell intézkednie leállás esetén
Egy súlyos informatikai incidens kezelése az üzemeltetők, fejlesztők, biztonsági szakemberek és üzleti vezetők összehangolt munkáját igényli. Tisztázatlan felelősségi körök esetén értékes órák veszhetnek el az egyeztetésekkel. A helyreállítási tervben ezért rögzíteni kell a technikai lépéseket, a felelősöket, a döntési jogosultságokat, az elérhetőségeket és a kommunikáció rendjét.

A vshosting szakértői szerint a vállalatok számára a sikeres adatmentésnél is fontosabb, hogy egy váratlan leállás után milyen gyorsan indulhat újra a termelés, az értékesítés vagy az ügyfélkiszolgálás. A rendszeres, teljes körű helyreállítási próbákkal még az éles üzemzavar előtt azonosíthatók a rejtett rendszerfüggőségek, a kapacitáskorlátok és a szervezési hiányosságok.

SOCIAL MEDIA