A Centrál Színház Arthur Miller klasszikusát, Az ügynök halála című Pulitzer-díjas darabot tűzte műsorára. A bemutató február 24-én, szombaton volt, mi a péntek esti főpróbán jártunk Réti Dóra fotós kollégámmal.

A darab Bíró Bence új fordításával került színpadra, a rendező Alföldi Róbert. A főbb szerepeket Stohl András, Balsai Móni, Fehér Tibor és Szécsi Bence játssza.

„Arthur Miller akaratos utazó ügynöke, Willy Loman 1949 óta járja a világ színpadait. Töretlen sikere annak köszönhető, hogy évtizedek óta mindig tudnak vele azonosulni a nézők. Alföldi Róbert rendezésében Willy Loman ereje teljében lévő, potens férfi. Állandóan azon agyal, mit és hogyan kéne jobban csinálni. Folyton kudarcot vall, de hogy ezzel szembe is nézzen, az kizárt dolog. Inkább elhazudja a valóságot, és egy álomvilágba menekül. A fojtogató családi légkör, az apai elvárásoknak való megfelelési kényszer, a zavaros múlttal és reménytelen jövővel való szembenézés képtelensége sokunknak ismerős lehet. Miller érzelmes drámája ma is aktuális, mert pont arról beszél, amiben élünk” – írja az előadásról a színház honlapja.

Mi az előadás alapján kicsit másképp fogalmazunk: Billy Loman nem egyszerűen álomvilágba menekül, annál rosszabb a helyzet. A hajdan sikeres ügynök testileg és lelkileg összeomlott, nagyon komoly mentális problémával küzd, és a szemünk előtt veszíti el a reménytelen harcot. Családja is tisztában van azzal, hogy Loman beteg. Felesége, Linda megpróbálja életben tartani a leépült férfit, egykori szerelmük minden tartalékát mozgósítva, de nincs esélye egy olyan emberrel szemben, aki a valóság minden morzsáját elutasítja.

A nagyobbik fiú, Biff tisztában van apja állapotával, de nem tudja megbocsátani neki, hogy életük korábbi időszakában, amikor Loman még valóban sikeres volt, agresszív macsó stílusával az egész család életét megmérgezte. A kisebbik fiú, a kizárólag a csajozásnak élő Happy maga is érzi, miért esett szét a család, miért omlott össze az apa, de próbálja tompítani a konfliktusokat, fenntartani valami modus vivendit. De ő a leggyengébb karakter, egy tétova békítési kísérlet után elmegy az első útjába kerülő nővel, és sorsára hagyja a végképp összeomló apát.

A főbb szerepeket alakító kvartett végig fenntartja a darab feszültségét, egyetlen másodperc üresjárat sincs, a történet kegyetlenül halad az elkerülhetetlen, tragikus vég felé. Stohl András megrendítően alakítja a saját hazugságaiba belebolonduló ügynököt, aki már hiába is próbálná megragadni a felé nyújtott, utolsó szalmaszálakat. Balsai Móni Linda szerepében a darab egyetlen karaktere, akinek van esélye a túlélésre és egy jobb élet folytatására. A záró jelenetben fölösleges pátosz nélkül mondja el, hogy az élet megy tovább, bár ebben is több a lemondás, mint az életbe vetett hit. A két fiatal színész is remek alakítást nyújt. Fehér Tibor pontosan érzékelteti a dühödt Biff szerepében, hogy az apa nem most veszíti el a harcot, a vereség bele volt kódolva a korábbi évtizedekbe. Szécsi Bence jól hozza a másik karaktert Happy alakjában, a kisebbik fiú kevesebbet szenvedett az apja korábbi időszakában, és elnézőbb, egyben felületesebb felnőtté vált.

Megváltás egyikük számára sincs.