Interjú az Oszkár telekocsi társalapítójával, Gyürüs Mátéval a megosztásra épülő gazdaság jövőjéről, üzleti modellről, ellustult ügynökségekről és a fogyasztói elégedettség eléréséről.

Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői – ügynökségek, média, szaksajtó – feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a Core Digital.

Sorozatunk következő vendége Gyürüs Máté, az Oszkár telekocsi társalapítója, akit Palocsay-Zubor Géza, a Jófogás.hu-t üzemeltető Schibsted Classified Media Hungaryügyvezetőjének javaslatára kérdeztünk a közösségi autózás előtt álló piaci kihívásokról.

Még az első munkahelyeden, a Vateránál dolgoztál, mikor megalapítottad saját online vállalkozásodat, az Oszkárt. Ennyire tudatosan igyekeztél a magad ura lenni? Egyáltalán vállalkozásként indult az Oszkár?

Valóban a Vateránál dolgoztam, amikor a vállalkozás hivatalosan is megalakult, de az Oszkár telekocsi, mint platform jóval korábbra tekint vissza. Még bőszen az egyetemi padot koptattuk Prácser Attila évfolyamtársammal, amikor elkészítettük a rendszer első, publikusan használható verzióját.

A tudatossággal kapcsolatban: szép lenne azt mondani, hogy igen, mi ilyen tudatos fiúk voltunk, de a valóság az, hogy az elején fogalmunk nem volt róla, hogy mi fog kisülni a dologból. Szerettünk volna csinálni valami hasznosat. Azóta szépen kinőtte magát, immáron 170.000 felhasználónk van, ami már megköveteli, hogy nemcsak egy cég legyen mögötte, de alkalmazottak, s egy sor alvállalkozó is. Nekem persze az Oszkár a mai napig több mint főállás.

Egyértelmű volt mindig, hogy a digitális világ felé vezet az utad? Kijelenthetjük, magánemberként is igazi „teki” vagy? Eddigi beszélgetéseinkben ezt senki nem ismerte be…

Akkor úgy fest, én leszek az első. Igen, töredelmesen bevallom, magánemberként is „teki” vagyok. A digitális világ az egyetem óta érdekel, ott tanultam meg programozni, és annak ellenére, hogy a végzettségem szerint más dolgokat is tehetnék, mégis gyakorlatilag szinte mindig a digitális technika világában dolgoztam eddig. Ez persze ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetek főállású méhész a későbbiekben! 🙂

Honnan jött a közösségi autózás ötlete?

Szombathelyiek voltunk és Budapesten jártunk egyetemre. Így pár hetente vonatoznunk kellett haza és vissza. Közben voltak ismerősök, akik autóval utaztak, de nem volt egyik félnek sem kapacitása végigtelefonálni az ismerőseit, hogy kinél mikor van épp szabad hely. Így kitaláltuk, hogy mi lenne, ha interneten egymásra találhatnának az autósok és az utasok? Aztán körbenéztünk, és persze kiderült, hogy külföldön már van ilyen. Valahogy így született Oszkár.

Sokunknak még új a közösségi autózás fogalma. Bemutatnád a szolgáltatást, az alapvető működését, legfőbb előnyeit?

Az Oszkár egy telekocsi szolgáltatás, ami a közösségi autózás egyik szegmense. Az autósok meghirdethetik szabad helyeiket, megadhatják, hogy mikor, honnan hová mennek és hol hajlandóak megállni útközben.

Az utasok pedig keresgélhetnek a hirdetések között és a legmegfelelőbb hirdetésen helyet foglalhatnak. Ezt követően a részletek egyeztetése telefonon, e-mailben, belső üzenetben történhet. Az utazás után pedig az útitársak értékelik egymást, ami segíti a bizalom építését a közösségben.

Az anyagi vonzat szempontjából mindkét félnek megéri az Oszkározás, ugyanis az autós, ha már amúgy is menne, ezzel csökkenti a kiadásait, az utas pedig kb. féláron juthat el a céljához. A költségeken túl persze számos más előnye is van a közösségi autózásnak. Kényelmesebb, sok viszonylatban rugalmasabb, de van olyan is, akinek a jó társaság és a környezetvédelmi vonatkozások fontosak. Több olyan felhasználóról tudunk, aki nemcsak hogy néha beül más autóshoz, de el is adta a saját autóját, s ma már kizárólag Oszkárral és biciklivel közlekedik. Oszkáros babákról is tudunk olyan pároktól, akik Oszkározás közben ismerkedtek meg.

Az elmúlt hónapokban több nemzetközi márka jelent meg a közösségi autózás piacán. Mit kínálnak ők, mennyiben tudnak mást, mint az Oszkár?

Az elmúlt hetekben az UBER és a WunderCar valóban felpezsdítette a piacot, de teljesen más koncepció szerint működnek, nem feltétlenül jelentenek direkt versenyt nekünk. Az Oszkár elsősorban kínálatvezérelt, hiszen az autósok kínálják fel – jellemzően hosszabb távú – útjaikat, melyekre az utasok jelentkezhetnek. Az UBER és a WunderCar rendszere inkább a keresletre épít, azaz az utazni vágyók jelzik utazási igényüket, melyre a rendszerben online lévő autósok jelentkeznek. Itt a cél nem az autó megosztása, hanem az utas A pontból B pontba juttatása a taxinál kedvezőbb áron, jellemzően rövidebb távon, városon belül. Nem véletlen, hogy az UBER ellen pont a taxisok tiltakoztak, aminek hatására számos nagy európai városban be is tiltották.

Lehet a közösségi autózás a tömegközlekedés alternatívája?

Az Oszkározás jelenleg is egy komoly alternatívája a távolsági tömegközlekedésnek. Ugyanakkor a városon belüli foglalások jelenleg nem számottevőek. Az agglomeráció–Budapest hirdetések és foglalások inkább, reptéri transzferek is bonyolódnak Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér között, de a nagyon rövid távú utazások jelenleg nem jellemzőek.

Mennyire tervezzük előre az utazásainkat vagy vagyunk spontának? Tükröződik ez a mobil website és az app forgalmában?

A foglalás időbeliségére pár éve még az volt jellemző, hogy 3-5 nappal az indulás előtt lefoglalta mindenki a helyét. Ma már a foglalások közel 30%-a az indulás napján történik. Még magasabb az arány, ha csak a belföldi utakat nézzük. Az indulás előtt 3-4 órán belüli foglalások nagyszámú jelenléte bizonyítja azt, hogy egyre likvidebb, dinamikusabb az Oszkár piactere.

Ezzel összhangban a mobil website forgalma is valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a teljes oldalé, mára már eléri a teljes forgalom 37%-át. Ehhez jön még hozzá az androidos mobilapplikáció, s pár héten belül az iOS-es app forgalma.

Mi az üzleti modell? Honnan származik a ti bevételetek, amiből finanszírozni tudjátok a működtetést?

Üzleti modellünk 4 bevételi forrásra épít. A normál felhasználók mellett megkülönböztetünk üzleti és prémium felhasználói csoportokat, akik a platformot üzleti céllal vagy nagy rendszerességgel használják. Ezek a felhasználók a rendszert időszaki díj ellenében használhatják. Bevételünk második csoportja hirdetéskiemelésekből és sms-értesítésekből származik, melyeket a felhasználók külön rendelhetnek meg. A bevétel harmadik forrása a médiafelületek értékesítése, a negyedik pedig az online előrefizetés utáni tranzakciós jutalék.
Az Oszkár az ország első marketplace jellegű platformja, mely megvalósította a felhasználók közötti elektronikus fizetést. Ez egy biztosíték az autósnak arra az esetre, ha az utas nem jönne el, az utasnak pedig könnyebbség, hogy nem kell pénzt számolgatnia, hanem helyfoglaláskor bankkártyával kifizetheti az út díját.

Kik használják a platformot üzleti céllal?

Főleg nemzetközi és belföldi kisbuszos cégek használják az Oszkárt arra, hogy feltöltsék a hagyományos értékesítési csatornáikon el nem adott üléseket, ezzel téve rentábilissá az adott járatot.

Hogyan értékesítitek az online hirdetési felületeiteket? Kiket lehet nálatok elérni?

A médiafelületek értékesítése az Infinety sales house-on keresztül történik. Az Oszkáron leginkább a 26-36 közötti korosztály legaktívabb tagjai vannak jelen, akik magabiztosan használják a technológiát a mindennapok jobbá, könnyebbé tételének érdekében. A másik fontos felhasználói csoport az egyetemistáké, akik hasonlóan régi önmagunkhoz, a szülővárosuk és az egyetem között utaznak.

Hány embernek adtok házon belül munkát? Mik azok a feladatok, amiket magatok csináltok, s mit szerveztek ki?

Házon belül jelenleg hárman dolgozunk, ami az ügyfélszolgálat, az üzletfejlesztés, a management és a marketing egy részének házon belül tartását jelenti. Kiszerveztük a könyvelést, a rendszergazdai tevékenységeket és a marketing másik felét: pl. SEO, kreatív és grafikai munkák.

Dolgoztok ügynökségekkel? Hogy látod, mennyire tudnak ők segíteni egy startupnak?

Nincs túl jó tapasztalatom. A nagy ügynökségek szempontjából mi kis halacskák vagyunk, így nem látszik rajtuk, hogy motiváltak lennének úgymond segíteni nekünk. Sokkal hatékonyabb együttműködéseket alakítottunk eddig ki olyan agilis cégekkel, akik még nem multisodtak el, hozzánk hasonlóan dinamikusan fejlesztenek és fejlődnek.

Nehéz ma startupnak lenni Magyarországon? Sokat hallunk néhány sikertörténetről, de mi történik a többiekkel? Egyáltalán Ti még startupnak vagytok tekinthetők?

Mondhatjuk, hogy startup vagyunk, igen. És hogy nehéz-e? Ha könnyű lenne, mi lenne benne a kihívás, mitől lenne izgalmas? Igazából nem tudom megítélni, hogy más országban könnyebb-e. Mindenki azt mondja, hogy igen, de lehet ez csak a szomszéd kertje mindig zöldebb effektus.

Vannak klasszikus fizetett kampányaitok? Melyek azok az eszközök, amik legjobban hozzák a konverziót az Oszkár esetében?

Igyekszünk folyamatos kísérletezéssel megtalálni azokat a csatornákat, együttműködéseket, ahol a legnagyobb megtérülés kínálkozik. Természetesen a legkézenfekvőbb hirdetési hálózatokat használjuk mi is, de az sem titok, hogy a személyes ajánlások hozzák a legtöbb új felhasználót, illetve innen származnak a leghosszabb élettartamú, legaktívabb felhasználóink is.

Hogyan stimuláljátok a felhasználók ajánlásait?

Ennek legfontosabb hajtóereje az elégedettség, aminek nagyon sok aspektusa van: az edukációtól, az értékelési rendszer folyamatos fejlesztésén, a különböző értesítéseken át, egészen az esetleges szankcionálásokig bezárólag. Igyekszünk minden felhasználói panaszt alaposan kivizsgálni, ügyfélszolgálatunk bárki számára szinte folyamatosan elérhető. Külön odafigyelünk azokra, akik először utaznak velünk. Ilyenkor az autóst külön értesítjük, megkérve, kiemelten figyeljen a kezdő utasra, hogy minél kedvezőbb legyen az első Oszkáros tapasztalata.

Komoly Facebook közösségetek van. Mi a Facebook szerepe a kommunikációs stratégiátokban?

A Facebook oldal egyik legfontosabb feladata az új felhasználók toborzása. Ennek hatékonyságát jelzi, hogy a page like-ok fele még mindig organikusan érkezik, azaz a felhasználók beszélnek rólunk, ajánlanak minket ismerőseiknek. A toborzás mellett a napi kapcsolattartásban fontos eszköz, itt osztjuk meg először elkészült tartalmainkat, felhasználóink itt értesülhetnek először új fejlesztéseinkről, illetve itt tudunk olyan egyedi kéréseket tolmácsolni, melyet a weboldalunkon nem tudnánk.

Van-e CRM tevékenységetek? Visszahozzátok valahogy a már regisztrált autósokat, utasokat?

Folyamatosan figyeljük a felhasználói életutat, és bizonyos pontokon igyekszünk segíteni a továbblépésben. Ennek manuális és automatizált módjai is be vannak építve a rendszerbe. Manuális CRM például, amikor a hirdetések ellenőrzésekor valami hibára bukkanunk, akkor felvesszük a kapcsolatot a hirdetővel, segítünk javítani vagy akár mi megtesszük ezt helyette.

Mi a közösségi autózás jövője, jövőképe? Hova tud mindez fejlődni?

Hiszem, hogy a telekocsizás még komoly fejlődés előtt áll Magyarországon. A jelenlegi közel havi 40.000 utazás sokszorosa valósulhat meg pár éven belül. Bízom benne, hogy Németországhoz hasonlóan a közösségi közlekedés széles körben elfogadott, biztonságos és megbízható alternatívája lesz az Oszkározás. Az Oszkár fejlődése pedig nem áll meg az országhatároknál, néhány héten belül elindul szolgáltatásunk Szlovákiában is…

Palocsay-Zubor Géza azt kérdezte tőled: mit vártok a nagy nemzetközi versenytárs, az UBER és a WunderCar piacra lépésétől?

Bízunk benne, hogy velük együtt sikerül még magasabb szintre emelni a sharing economy gépjárművekre vonatkozó részét: ők jellemzően a városon belüli járműmegosztást, mi pedig a települések közötti telekocsizást népszerűsítve.

Ugyanakkor óvatosan figyeljük, hogy a taxistársadalom esetleges nyomására hogyan reagál a jogalkotás, hisz egy nem körültekintően – a jogalkotó szándéka szerint az UBER ellenében – megalkotott szabályzás negatívan hathat az Oszkárra is.