A kiégés egyre növekvő mértékben sújtja jellemzően a szellemi munkakörben foglalkoztatottakat

Hírek

Vállalati környezetben rendkívül nehéz a munkahely és a pozíció iránt személyes kötődést kialakítani. A legtöbb irodai munka nem alkalmas a kreativitás kamatoztatására, a mókuskerék-szindróma és a monotonitás uralja a mindennapi folyamatokat, az elvárások pedig csak fokozzák a kiégés kockázatát.

 

Az ügyfélszolgálati munkavégzés természeténél fogva viszonylag egyhangú, de egyben stresszes is. A munkatársak ugyanazon beszélgetéseket, forgatókönyveket ismétlik és megoldandó problémákkal kopogtató, gyakran feszült ügyfelekkel kommunikálnak nap mint nap. Ebből kifolyólag a fluktuáció mértéke is magas, sokan váltanak munkahelyet kiégésre hivatkozva.

Ilyen iparági környezetben rendkívül sok múlik azon, hogy milyen törekvéseket tesz az adott vállalat az alkalmazottak jóllétének biztosítása érdekében, illetve ugyancsak kiemelt hangsúlynak kell kerülnie arra, hogy az alkalmazott valóban megfeleljen a betölteni kívánt pozícióhoz szükséges feltételeknek. A munkahelyek puszta betöltésén túl olyan környezet kialakítása a cél, amelyben az egyének jól érzik magukat a kijelölt szerepükben, és tehetségüket a számukra legalkalmasabb feladatok betöltésére fordíthatják.

Azok a vállalatok, amelyek sikeresen alkalmazzák ezeket a javaslatokat, a szektor többségére jellemző szint töredékén tudják tartani a kilépési szintet. Az ügyfélszolgálati outsourcing, valamint a vásárlói interakciók és a folyamatkezelési szolgáltatások szektorának egyik vezető szereplője, a Konecta átlagosan mindössze 5% körüli fluktuációs aránnyal rendelkezik, miközben munkatársaik az iparágra jellemző felelősségteljes és nagy kihívásokkal járó munkát végeznek – írják.

“A munkatársaknak fontos látnia, értenie, hogy az adott munkakörben mit és miért csinál. Mit profitál belőle a munkaadó, és mit tud ő személyesen kivenni belőle” – mondja Saussez-Valentini Mária a Konecta HR Country Leadje. “A Konectánál sokan elmondják, hogy nem feltétlenül a munka miatt maradnak, hanem mert jó a társaság, jó a közösség, érzik, hogy figyelünk rájuk. Továbbá kiemelt szerepet kap a kommunikáció is. Amikor hiányérzet merül fel bennünk, fontos, hogy ezt jelezzük a munkáltató felé. Gyakran a munkavállalóktól érkezik olyan ötlet, ami jó gyakorlattá válik. A tudat, hogy elmondhatjuk, ha problémánk van, és a munkaadó valóban meg is hallgat minket, nagyon sokat számít a munkahelyi elégedettség szempontjából.”

 

SOCIAL MEDIA