Napjaink egyik legnagyobb munkaerőpiaci problémája az elképesztő méreteket öltő fluktuáció. Mi az oka? Miért vándorolnak ide-oda munkavállalók tömegei? És mi kell ahhoz, hogy maradjanak? Ezekre a kérdésekre keresett választ a HR-Evolution Kft. reprezentatív fluktuáció kutatása.

A feldolgozóipari és kereskedelmi vállaltok körében végzett, hiánypótló kutatás, több mint 5000 fő megkérdezésével, 2017. november és 2018. március között készült. A munkáltató nem tartotta be, amit ígért a hirdetésben és az állásinterjún – ez a felmondás leggyakoribb oka (42%) az elmúlt két évben munkahelyet váltott feldolgozóipari és kereskedelmi munkavállalók körében. A férfiak számára különösen fontos ez a szempont, 49%-uk mondott fel ezért, míg a nők 34%-a. A felmondás második leggyakoribb (39%) indoka, hogy máshol több fizetést és vonzóbb juttatásokat ígértek. A harmadik ok az embertelen bánásmód és környezet, ami miatt a megkérdezettek 35%-a váltott munkahelyet.

Az egyik leggyakrabban előforduló probléma, hogy a cégek túlzó ígéretekkel kecsegtetnek az álláshirdetésekben. Az ígérgetés gyakran folytatódik az állásinterjún is, hogy magukhoz csalogassák a munkavállalókat. Például a maximálisan elérhető bért kommunikálják, de azt már nem, hogy mik a feltételei, amiket szinte lehetetlen elérni – mondta Csikós Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője, fluktuációkezelés-szakértő.

Hozzátette: Ez a munkavállalói magatartás jól mutatja, hogy megváltoztak a munkaerő-piaci erőviszonyok: már nem a munkáltató választ, hanem a munkavállaló válogat és számon kéri az ígéreteket. Ha rájön, hogy rászedték, csalódottan továbbáll amint teheti.

Merőben más a helyzet a régi dolgozóknál, akik legalább két éve dolgoznak egy helyen. A megkérdezettek 56%-a nyilatkozott úgy, hogy a felmondás első számú oka az embertelen bánásmód és körülmények lennének. 51% több fizetés és vonzóbb juttatás miatt menne el máshová dolgozni, míg 44% pedig a rossz munkahelyi légkör miatt váltana.

Csikós-Nagy Katalin véleménye szerint, sajnos sok helyen, ahol magas a fluktuáció, a vezetők még nem jöttek rá a saját felelősségükre. Hiszen a nagyon magas fluktuációért szinte minden esetben a felső vezetők, a döntéshozói szint a felelős.

A dolgozók legnagyobb sérelme, hogy nem veszik emberszámba őket. A vezető például nem köszön, nem kér, hanem parancsol, miközben élő robotoknak nézi őket: túl nagy a terhelés, teljesíthetetlenek a normák és nehéz munkakörülmények között kell dolgozni.

Jó hangulatban, jó csapatban dolgozni. Ugyanis a kutatás szerint egy munkahely legjelentősebb megtartó ereje a jó munkahelyi légkör. Jelentősebb, mint a pénz. A megkérdezettek 67%-a szerint a legfontosabb. Ha ez adott, még jobb feltételekért sem váltanak munkahelyet. A fizetést és a juttatásokat a válaszadók 34%-a tartja a legfontosabbnak. Szinte ugyan ennyi (33%) azok aránya, akik szerint az erkölcsi elismerés, míg 31% szerint az emberi bánásmód a legfontosabb.

Ezek a szempontok szintén a munkavállalói oldal erősödését jelzik. Amikor magas volt a munkanélküliség, sokkal kevésbé volt fontos szempont a szabadidő és az erkölcsi elismerés igénye. Ma, amikor munkaerőhiány van, ezek a szempontok felértékelődötek – mondta Csikós-Nagy Katalin.

Az adatokból kitűnik, hogy a termelő és kereskedő vállalatok egymástól csábítják el a munkavállalókat. A megkérdezett kereskedelmi dolgozók közül 43% dolgozott már a termelésben, ahová a magasabb fizetésért ment el. Amennyiben teljesülnek a legfontos szempontok – mint a jó hangulat, megfelelő bér, elismerés, emberi bánásmód – mindössze a válaszadók 8%- menne külföldre dolgozni, ha lehetősége lenne rá. Akik pedig korábban már dolgoztak külföldön, azok 90%-a nem menne el újra.