Az Y és Z generációnak a munka több mint az élet kötelező velejárója, inkább életstílusuk szerves része. Szakmai tevékenységük nem kötődik szigorúan az irodai órákhoz, hanem természetesen beleolvad a mindennapjaikba. Számukra nem a két oldal közti egyensúlyozás a cél, hanem az, hogy harmóniában éljenek – hangzott el Sáfrány Lilla HR vezetőtől a budapesti HR Fest egyik kerekasztal-beszélgetésén.
Mindannyian tapasztaltuk, hogyan szabtak új kereteket az elmúlt évek történései a munkavégzésnek: a home office elterjedésével és a technológiai fejlődés révén elmosódtak a határok a munka és a magánélet között. Ezek a jelentős változások lehetővé tették többek között, hogy bárhonnan, bármikor dolgozhassunk, így a munka és a magánélet integrációja vált elsődlegessé. Az Y és Z generáció számára már nem az egyensúly, hanem a harmónia a cél, ahol a munka nem verseng a magánélettel, hanem annak szerves része.
A fiatalok számára különösen fontos, hogy bár rugalmas munkavégzésre, otthoni vagy egy kávézóból, akár tengerpartról is végezhető munkára vágynak, a vezetőik jelenlétét, támogatását, mentorálását is igénylik. Ez a kettős elvárás – a szabadság és a vezetői támogatás iránti vágy – komoly kihívás elé állítja a munkaadókat és a HR szakmát, hiszen a távoli munkavégzés mellett is szükség van a személyes jelenlét biztosítására.
Így az sem meglepő, hogy a fiatal munkavállalók számára az autonómia és a mentális jólét előbbre való, mint a klasszikus értelemben vett munkavállalás. Nem pozíciókban gondolkodnak, hanem szerepekben, amelyek természetesen illeszkednek az életükbe, és összekapcsolódnak a személyes céljaikkal.
A „munka-magánélet egyensúly” kifejezés kétpólusú világképet sugall, amelyben a munka és a magánélet folyamatosan versengenek az emberi figyelemért. Az új szemlélet ehelyett a „work-life integration” fogalmát hirdeti, ahol a két terület fluid módon egészíti ki egymást. A harmónia tehát nem azt feltételezi, hogy a munka és a magánélet szétválasztható, hanem hogy képesek összhangban működni.
Számtalan munkáltató felismerte ezeket a változásokat, és olyan munkakörnyezet kialakítására törekszik, amely lehetővé teszi a kollégák számára, hogy – bizonyos keretek között – saját igényeikhez szabva dolgozhassanak. „Az egyensúly keresése helyett a jövő a munka és magánélet harmóniájában rejlik. Olyan világot teremtünk, ahol ezek a területek nem állítanak választás elé, hanem kiegészítik egymást, örömöt és elégedettséget hoznak” – mondta el Sáfrány Lilla, a WHC HR-vezetője.
A munkahelyi szerepek is átalakulnak: a fix pozíciók helyett az egyre elterjedtebb béta-típusú szervezetekben különböző szerepek tölthetők be, amelyek rugalmasan igazodnak az életszakaszokhoz és személyes igényekhez. Ez a rugalmasság nemcsak növeli a kreativitást, de segíti a munkavállalókat abban, hogy a munkát harmonikusan integrálják életükbe. Emellett a fiatalok már nem lineáris, hanem portfólió karrierútra vágynak, a klasszikus ranglétra helyett egy cégen belül akár különböző területeken is szívesen kipróbálják magukat.
