Az EP-képviselők szerdán Orbán Viktor miniszterelnökkel vitatták meg a magyar elnökség prioritásait.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitóbeszédében megjegyezte, hogy a magyar elnökség egy olyan időszakban kapott szerepet, amikor az EU „jelentős lépéseket tesz előre”, többek között „Ukrajna támogatása, az európai versenyképesség megerősítése és egy stabilabb, biztonságosabb Európa építése” felé. Emlékeztetett arra, hogy a Parlament a demokrácia háza, „ahol a jogállamiság és a szólásszabadság szent és sérthetetlen”, és ahol „lehet, hogy nem mindig értünk egyet, de mindig teret adunk a nézetek tiszteletteljes megosztásának”.

„Az Európai Uniónak változtatnia kell” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a magyar elnökség a változás hangja és katalizátora kíván lenni. Orbán Viktor szerint az EU helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben, az első magyar EU-elnökség idején volt, és utalt az ukrajnai háborúra, a közel-keleti és afrikai konfliktusok eszkalálódására, a migrációra, a schengeni övezetet fenyegető kockázatokra, illetve Európa globális versenyképességének csökkenésére.

Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy Magyarország az EU Tanácsának soros elnökségét betöltve tisztességes és konstruktív közvetítő lesz, többek között a folyamatban lévő 52 jogalkotási ügyben, és készen áll arra, hogy megkezdje az intézményközi tárgyalásokat a Parlamenttel a jogalkotás keretében.

Az elnökség egyik kulcskérdéseként a versenyképességet emelte ki, megjegyezve, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben jelentősen elmaradt Kína és az Egyesült Államok gazdasági növekedésétől, és az EU részesedése a világkereskedelemben is csökkent. Az energiaárakra mint fő akadályra rámutatva Orbán Viktor azt mondta, hogy „az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP-növekedést veszített el”. „Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára” – érvelt, hozzátéve, hogy a dekarbonizáció a termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezetett.

A migrációval kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy „külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól”, utalva az EU-n kívüli befogadólétesítményekre. „Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte” – állította Orbán Viktor. Javasolta, hogy rendszeresen tartsanak „schengeni csúcstalálkozókat”, és sürgette, hogy Bulgária és Románia az év végéig teljes jogú tagja legyen a szabad mozgást biztosító térségnek.

A bővítéssel kapcsolatban Orbán Viktor a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására szólított fel, és hangsúlyozta, hogy „Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható”.

A magyar miniszterelnök az uniós védelmi ipar, a gazdabarát és versenyképes mezőgazdaság, valamint az uniós kohéziós politika fontossága mellett érvelt. „A kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány, valójában az EU legnagyobb beruházáspolitikai politikája, és a belső piac kiegyensúlyozott működésének előfeltétele” – mondta.

Az Európai Bizottság elnökének válasza

Orbán miniszterelnöknek válaszolva Ursual von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét Magyarország támogatása mellett a közelmúltbeli árvizek után, és három kulcsfontosságú prioritást vázolt fel: Ukrajna, versenyképesség és migráció. Bírálta Magyarország Oroszországgal kapcsolatos álláspontját, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „különösen egy tagállam” még mindig Oroszországtól próbál fosszilis tüzelőanyagokat vásárolni, annak ellenére, hogy az EU elkötelezte magát az energiafüggetlenség mellett. A migrációval kapcsolatban elítélte Magyarország azon döntését, hogy embercsempészeket enged szabadon, és megkérdőjelezte Magyarország vízumpolitikáját, például azt, hogy fokozott ellenőrzések nélkül hív be orosz állampolgárokat az EU-ba. Figyelmeztetett, hogy ezek „biztonsági kockázatot jelentenek nemcsak Magyarország, hanem minden tagállam számára”.

Hangsúlyozva az országnak az EU-n belüli lehetőségeit, sürgette, hogy „az európai egység ügyét szolgálja”, ahelyett, hogy eltérne a közös értékektől.

A politikai képviselőcsoportok felszólalói

A parlamenti felszólalók többsége bírálta a magyar miniszterelnököt a Tanács elnökségének átvétele óta tett lépéseiért, illetve azért, mert Magyarországot hibrid rezsimmé változtatta, aláássa Ukrajna orosz agresszió elleni harcát, és együttműködik a moszkvai és pekingi illiberális rendszerekkel. A felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar miniszterelnök egyáltalán nem veszi figyelembe az uniós értékeket, valamint a Magyarországon elharapózó korrupciórós vádak miatt. A képviselők közül sokan szolidaritásukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát és a civil társadalmat korlátozó kormánytól szenvedő magyar emberekkel. Többen úgy vélték, hogy hiba volt a soros tanácsi elnökséget Magyarországnak adni, és a 7. cikk szerinti eljárás keretében a Tanácsban való szavazati jog felfüggesztését követelték.

Más felszólalók ezzel nem értettek egyet, és elismerően nyilatkoztak a magyar kormányról, amiért a migrációval kapcsolatos álláspontját és a versenyképességet a prioritások középpontjába helyezte. Magyarországot a hagyományos értékek védelmezőjeként méltatták, és azzal érveltek, hogy a zöld átmenet politikája és a nehézkes uniós szabályok tönkreteszik Európa gazdaságát.

Photo by Guillaume Périgois on Unsplash