A május 25-én megrendezett Branding/rebranding az FMCG szektorban című konferenciánk beszámoló-sorozata a végéhez közeledik. Herczeg Andrea a mentes termékek piacáról beszélt.

A kifejezés a gluténmentes, cukormentes, laktózmentes termékek összefoglaló neve. Szomorú tény, hogy az ételérzékenység már népbetegségnek számít.

A magyar lakosság 20-30 százaléka laktózérzékeny, 1-2 százaléka a gluténérzékeny, és több mint egymillió ember cukorbeteg – ez már nagyon régóta népbetegség. Van további 1-2 százalék, aki vegán termékeket keres. A tejfehérje-érzékenység valószínűleg sokkal komolyabb probléma, mint a laktózérzékenység, még sincs sehol róla számadat.

A gluténmentes nagyhatalom Olaszországban nagyon széles a választék, nem véletlenül jön nagyon sok olasz termék hazánkba. Náluk már az az iskolában elkezdik a szűrést, és sokkal hamarabb kiderül az esetleges probléma. Itthon a panaszok többségét a Facebook-csoportok megfigyelésével lehet megismerni, ezekre érdemes figyelni, és nekik megoldásokat kínálni.

A vásárlói szokások folyamatosan változnak, ma már gyakori, hogy több szempont merül fel egyszerre, például hogy egy gluténmentes termék legyen cukormentes is. Erre a gyártók és forgalmazók még nem figyelnek eléggé.

Az ételérzékeny fogyasztót arról lehet megismerni a boltban, hogy megfordítja a terméket és elolvassa az összetevőit. Folyamatosan jönnek az új trendek, minden évben keletkezik valami felkapott diéta vagy egy új termékcsoport: energiaszelet kollagénnel, shakek fermentált magokkal, kényelmi termékek, fagyasztott-elősütött pékáruk, és jönnek a hagyományos ízek is mindenmentesen.

A piac változása érdekes terminológiai kérdéseket is felvet: a joghurt, ami nem tejből készül, valójában nem joghurt, a vegán sonka szójából készül, tehát nem sonka.

A magyar termékek előnyt élveznek a mentes piacon, az ételérzékenyek közösségének fontos, hogy a termék itthon készüljön, sokkal nagyobb irántuk a bizalom. Különösen akkor, ha maga a gyártó áll a pult mögött.