Az új szabályok szerinti védelem tizenegy területre terjed majd ki, köztük a digitális infrastruktúrára, a víz- és élelmiszer-ellátásra, valamint az egészségügyre.
A képviselők 595 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett megerősítették a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodást , amely a kockázatfelmérésre és nemzeti stratégiákra vonatkozó minimumszabályokat vezet be és egységesíti, hogy mi számít „kritikus infrastruktúrának”.
A védendő ágazatok köre tizenegyre bővül
A szabályozás a következő ágazatokban szigorítja a kritikus fontosságúnak minősített szolgáltatók kockázatértékelési és jelentéstételi kötelezettségeit: energia, közlekedés, banki szolgáltatások, a pénzügyi piacok infrastruktúrája, digitális infrastruktúra, ivóvíz és szennyvíz, élelmiszer (az előállítást, a feldolgozást és az ellátást is beleértve), egészségügy, közigazgatás és űrágazat.
Az új szabályok szerint a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a reziliencia növelésére, az információcsere megkönnyítéséhez pedig mindegyiküknek ki kell jelölnie egy kapcsolattartót. A tagállamoknak arra is gondot kell fordítaniuk, hogy a kulcsfontosságú szolgáltatóknak ne kelljen többfelé is jelentést tenni a hasonló célú egyéb jogszabályi kötelezettségek miatt és ne keletkezzenek szükségtelen adminisztratív terhek. Az átláthatóság jegyében az ilyen szolgáltatóknak minden incidensről vagy zavarról be kell számolniuk a nemzeti hatóságoknak, amelyek azután közérdek esetén tájékoztatják a nyilvánosságot.
Michal Šimečka (Renew, Szlovákia) jelentéstevő szerint: „Hogy Európa védelmet tudjon nyújtani, ahhoz az életmódunk szempontjából létfontosságú rendszerek közös biztonságát is meg kell erősítenünk. Az irányelv 11 ágazatot fed le, így az éghajlatváltozásból fakadó kihívásokra és az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszió miatt az Unióban megnövekedett szabotázsveszélyre is választ ad. Az EU kritikusan fontos infrastruktúráinak ellenállónak kell lenniük az ilyen fenyegetésekkel szemben.”
Fotó: Yuedongzi CHAI/unsplash.com
