2050-re klímasemleges EU – jóváhagyta az EP a klímarendeletet

Inspiráció Kiemelt

Az új uniós klímarendelet 40 százalék helyett legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. Az új karbonelnyelőknek köszönhetően ez az érték akár 57 százalékra is emelkedhet. 

 

AZ EP 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett hagyta jóvá a klímarendeletet, amelyről áprilisban született megállapodás az uniós intézmények között. A megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség (amikor egyensúly van a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között) már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen. A rendelet jogi kiszámíthatóságot biztosít az átmeneti időszakra az európai polgárok és vállalatok számára. 2050 után az Unió arra törekszik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

 

Merészebb célkitűzés 2030-ra

Az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). A Bizottság emellett a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás kibocsátását szabályozó, hamarosan bemutatandó javaslatában növelné a szénelnyelés mértékét, és ezáltal gyakorlatilag 57 százalékra emeli a 2030-as csökkentési célt.

 

A 2040-es cél az üvegházhatású gázok mennyiségétől függ

A Bizottságnak legfeljebb hat hónappal a párizsi megállapodásban 2023-ra kiírt globális felülvizsgálat után elő kell állnia a 2040-es célkitűzési javaslattal. A Bizottság meghatározza majd, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az Unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „széndioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

A Bizottság 2023. szeptember 30-ig, utána pedig ötévente felméri, hogy mennyit haladtak az uniós tagállamok a 2050-es klímasemlegesség felé, és áttekinti az ezt célzó nemzeti intézkedéseket.

 

Az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület

Mivel a jó döntésekhez független tudományos információkra van szükség, ezért a Parlament javaslata alapján felállítanak egy, az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A testület nyomon követi az eseményeket és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.

 

Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő szerint: Büszke vagyok, hogy végre megszületett a klímarendelet. A Bizottsággal való egyezség nyomán legalább 55, de inkább 57 százalékban határoztuk meg a 2030-ig elérendő nettó kibocsátáscsökkentési célt. Én ugyan még messzebb mentem volna, de tudományon alapuló, jó megállapodás született, amelynek nagy hatása lesz. Az Uniónak a következő évtizedben nagyobb mértékben kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását, mint az ezt megelőző három évtizedben együttvéve. Olyan új és bátor célértékeket tűztünk ki, amelyek más országokat is markánsabb fellépésre sarkallhatnak.”

 

Fotó: Patrick Hendry, Unsplash

 

SOCIAL MEDIA