Magánházakban is razziázhatnak „hajnali rajtütéskor” a versenyhatóság emberei

Kiemelt Piac

Szélesebb jogosítványok a hajnali rajtaütések során, lehetővé válik titkos felvételek bizonyítékként történő felhasználása, visszavonható a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozat. Az év elejétől számos ponton változott a versenytörvény. A legfontosabb tudnivalókról a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportja tájékoztat.

 

Bár a figyelem a 2020-as évben a COVID-19 világjárványra és a számos országban bevezetett különleges jogrendekre és különféle korlátozó intézkedésekre irányult, a rendes jogalkotás folyamata sem állt meg. A Parlament még 2020-ban elfogadott egy új salátatörvényt, amely többek között módosította a magyar Versenytörvényt is. Az új szabályok többsége az ECN+ Irányelvnek való megfelelést célozza, mely irányelv az európai nemzeti versenyhatóságok együttműködésének megerősítésére törekszik a már létező Európai Versenyhatóságok Hálózatán (European Competition Network, ECN) keresztül. Az ECN+ Irányelv célja, hogy a nemzeti versenyhatóságok az Európai Bizottságéhoz hasonló, hatékony és összehangolt eszközökkel rendelkezzenek, amikor azonos jogalapon, azaz az EU antitröszt szabályainak érvényesítése kapcsán járnak el. Magyarország a korai átültetés mellett döntött, és a szükséges új szabályokat csaknem egy évvel a határidő lejárta előtt elfogadta. A leglényegesebb új szabályokat alább foglaljuk össze:

 

A „hajnali rajtaütés” során mások autóját, házát is átkutathatja a GVH

A GVH a módosítás hatályba lépését követően bármely magánterületen végezhet „hajnali rajtaütést”, privát ingatlanokat és ingóságokat is átvizsgálhat. A korábbi szabályok alapján ezeken a helyeken helyszíni kutatás csak akkor volt végezhető, ha azok az eljárás alá vont céghez az adott cég tevékenységén vagy alkalmazottjain keresztül valamilyen formában kapcsolódott (pl. az eljárás alá vont cég ügyvezetőjének házában). Az új szabályok hatályba lépését követően azonban a GVH bármely magánhasználatú ingatlant és ingóságot (gépjárműveket, adathordozókat) is átvizsgálhat. Ennek praktikusan az a célja, hogy harmadik személynél, pl. az illető rokonánál, barátjánál elrejtett bizonyítékok is felkutathatók legyenek a hatóság által. A helyszíni kutatáshoz az előzetes bírósági engedély beszerzése továbbra is kötelező marad, mivel egy ilyen kutatás a személyek jogainak jelentős csorbításával jár

 

Turi Anna

Titkos felvételek felhasználása

Az új szabályok kifejezetten lehetővé teszik az eljárás alá vontak által készített titkos („rejtett”) felvételek bizonyítékként történő felhasználását, feltéve, hogy nem ez a jogsértés egyetlen bizonyítéka. „Ez az új szabály feltehetőleg viták forrása lesz, mivel bátoríthatja a titkos felvételek készítését, amelyeket jellemzően az érintett személyiségi jogai és az adatvédelmi, adott esetben a büntetőjogi szabályok megsértésével állítanak elő – mondta el Turi Anna, a Schönherr versenyjogi csoportjának vezetője. – A polgári perrendtartási törvénypéldának okáért részletesen szabályozza azokat a szempontokat, melyeket a jogsértő bizonyítási eszköz, például egy titkos felvétel befogadása előtt a bíróságnak mérlegelnie kell, ilyen megkötést azonban a Versenytörvény új szabálya nem tartalmaz.”

 

A kötelezettségvállalással kapcsolatos új szabályok

Ha a GVH versenyfelügyeleti eljárása európai uniós jogi alapon (is) indul, akkor a GVH-nak az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettségvállalásának jóváhagyása előtt immár kötelező konzultálnia az érintett piacon jelen lévő vállalkozásokkal és más érintett felekkel. Mivel azonban egy ilyen kötelező konzultáció univerzális kiterjesztése jelentősen meghosszabbítaná az eljárásokat, a kizárólag a magyar jogalapon indított eljárásokban a konzultáció továbbra is csak lehetőség marad a GVH számára.

Kovács Márk

Az új szabályok alapján továbbá a GVH-nak immár jogában áll visszavonni a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozatot, ha erre az eljárás alá vont vállalkozás által hiányosan, helytelenül vagy félrevezetően benyújtott információk alapján került sor. „Ez praktikusan azt jelenti, hogy folytatódik a versenyfelügyeleti eljárás, és megnyílik a GVH számára a lehetőség a jogsértés kimondására és bírság alkalmazására – melyek elkerülését pont a kötelezettségvállalás tette volna lehetővé – fejti ki Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője. – Ez a jog az összefonódásokkal kapcsolatos eljárásokból már korábban is ismert volt azon vállalkozások számára, melyek vonatkozásában a hiányos/megtévesztő adatszolgáltatására hivatkozással a GVH utólag visszavonta az összefonódásukat engedélyező határozatot.”

 

Az engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos új rendelkezések

Az engedékenység lényege, hogy egy vállalkozás feltárja a GVH felé a kartellt vagy a viszonteladási árrögzítést), az abban résztvevő cégeket, személyeket és a jogsértés bizonyítékait, melyért cserébe a GVH nem szab ki rá bírságot – ha elsőként nyújtott be ilyen kérelmet-  vagy jelentős bírságcsökkentésben részesül. Az ECN+ Irányelvnek való megfelelés érdekében az engedékenységi kérelem benyújtásának előfeltételei szigorúbbak lettek. Részletesebb szabályok kerültek beiktatásra a GVH-val való kötelező együttműködéssel kapcsolatban, illetve a bizonyítékok megsemmisítésének, elrejtésének vagy meghamisításának tilalma már akkor is fennáll, amikor a vállalkozás még csak mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. A módosítás azonban nem egyértelműsíti, hogy mely időpontot kell úgy tekinteni, amikor a vállalkozás már mérlegeli az engedékenységi kérelem benyújtását. Ez jogbizonytalansághoz vezethet olyan esetekben, amikor pl. egy alkalmazott a felelősségre vonástól félve megkezdi a bizonyítékok megsemmisítését, miközben az igazgatóság épp belső átvilágítást végez a jogsértés kiterjedtségének feltérképezése érdekében. Ennek azért van jelentősége, mert a bizonyítékok megsemmisítése az engedékenység sikertelensége mellett egyébiránt súlyos eljárási bírsággal járhat a cég, illetve akár a munkavállaló vonatkozásában is.

Jó hír azonban a vállalkozások számára, hogy a módosítás megnyitja a kapukat a nem végleges engedékenységi kérelmek (úgynevezett „marker”) benyújtására nemcsak a bírság alóli teljes mentesség, hanem a bírság csökkentése érdekében is. Továbbá, a korábbi szabályokkal ellentétben, a vállalkozások akkor is benyújthatják a marker kérelmeket, ha a GVH már végrehajtott helyszíni kutatást az ügyben. Azaz cég még akkor is dönthet egy ilyen típusú rövidített kérelem benyújtása mellett (mely lehetőséget ad, hogy a bizonyítékokat csak egy későbbi időpontban szolgáltassa), amikor a GVH hivatalnokai megjelentek nála ellenőrzés céljából. Ez utóbbi lehetőség néhány év nemkívánatos szünet után került vissza a magyar Versenytörvénybe. A módosítás tisztázza, hogy marker kérelmek esetén a vállalkozás arra vállal kötelezettséget, hogy a GVH által megszabott határidőn belül összegyűjti a hiányzó bizonyítékokat, és kiegészíti kérelmét. A nem végleges engedékenységi kérelmekkel kapcsolatos lehetőségek bővítése előreláthatólag növeli majd az engedékenységi kérelemmel élő vállalkozások számát, ami hatékonyabb jogérvényesítést eredményez.

 

A vállalkozások társulása bírságolásának új szabályai

A vállalkozások társulásával (pl. szakmai kamara, szövetség, egyesület) szemben kiszabható maximális bírság összege továbbra is a társulás tagvállalkozásai előző pénzügyi évben elért világszintű nettó árbevételének 10%-a lehet.

A módosítások előtt azonban a társulások egyes tagjai felelősségének mértéke nem volt kellő részletességgel szabályozva. Az ECN + Irányelvvel összhangban az egyes tagok pénzügyi felelőssége a módosításokat követően immár főszabályként az adott tagvállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-ára korlátozódik.

Ugyanakkor a bírság vállalkozások társulása általi meg nem fizetése esetén továbbra is fennáll a GVH lehetősége az érintett tagvállalkozások egyetemleges kötelezésére. Ennek során azonban tekintettel kell lennie az újonnan bevezetett többlépcsős rendszerre és sorrendre.

A régi, jelenleg még hatályos bírságbehajtási szisztéma hasonló, bár kevésbé részletes, mint az irányelv átültetése által bevezetett. Örvendetes újdonság, hogy az új törvényi rendelkezések immár kifejezetten rögzítik az ártatlan tagvállalkozások bírságfizetés alóli mentesülésének lehetőségeit.

 

Fokozottabb együttműködés a nemzeti versenyhatóságok között

Az új szabályok alapján a GVH-nak több lehetősége lesz együttműködni az ECN más nemzeti versenyhatóságaival. A nemzeti versenyhatóságok a jövőben kérhetik egymástól a hivatalos irataik kézbesítését egy másik tagállamban, vagy akár segítséget kérhetnek a saját országukban kiszabott bírságok végrehajtásában is. A részletes szabályok egy teljesen új fejezetet képeznek a Versenytörvényben.

A legtöbb módosítás, beleértve a fent említett főbb változásokat is, 2021. január 1-jén lépett hatályba.

A Versenyhatóság eszköztárának szélesítésével, valamint  a vállalkozások és a hatóság közöti együttműködés lehetőségeinek bővítésével és rugalmasabbá tételével a jogalkotó a jogsértések további visszaszorítását célozza” – foglalta össze Turi Anna.

SOCIAL MEDIA