Stagnál a fogyasztói bizalom

Piac

A vásárlási hajlandóság viszont nő, derül ki a GfK Fogyasztói Bizalom Index vizsgálatából.

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke 4 pontnyi emelkedést követően 2014 júniusában 178,2 pontot ért el. A Fogyasztói Várakozások Index értéke több mint két pontnyit mérséklődött 2014 második negyedévében és júniusban 204,5 pontot ért el. A csökkenés elsősorban annak tudható be, hogy romlott mind a háztartások saját anyagi, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése – utóbbi esetében főként a hosszú távú, vagyis 5 évre vonatkozó várakozások tekintetében. Ugyanakkor a Vásárlási Hajlandóság Index értéke csaknem 12 pontos növekedéssel jelenleg 148,9 ponton áll.

“A reálgazdaság szereplői és elemzők is arra számítanak, hogy idén megáll a kiskereskedelmi forgalom és a háztartási fogyasztás ezzel szorosan összefüggő visszaesése, majd enyhe emelkedés következhet be. Bár továbbra is alacsony a fogyasztás szintje és sok árufőcsoport esetében nincs valódi volumen-növekedés, a fogyasztók abban bíznak, hogy most már nem kell visszafogniuk költéseiket” – értékelte az adatokat Kozák Ákos, a GfK ügyvezető igazgatója.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 júniusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tízből három lakos számít a munkanélküliség növekedésére, míg 40 százalékuk szerint annak aránya nem fog változni.

Az inflációs várakozások sem változtak számottevően az előző negyedévben mérthez képest: a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 6 százalékos növekedést valószínűsítenek a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedést vár, azaz reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

A hitelfelvételi kedv enyhén javult: az első negyedévi 27 százalékhoz képest júniusban a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, mindazonáltal a március 65 százalékkal szemben most 69 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy soha nem venne fel hitelt. Ennek hátterében az áll, hogy a lakosság 24 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további egyharmaduk azok változatlanságára számít az elkövetkező 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott vélemények lényegesen nem változtak az előző negyedévhez képest, bár csökkent a bizonytalanok aránya: a válaszadók 28 százaléka hezitál annak eldöntésében, hogy egy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 15 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási berendezést vásárolni.

Nem változott a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya sem: a megkérdezettek 55 százaléka tartja az időt ingatlanértékesítésre alkalmasnak és a lakosság 43 százaléka gondolja jó befektetésnek a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze 9 százalék tartja megfontolandónak jelen piaci körülmények között. A lakásvásárlástól a többséget továbbra is a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek tartják vissza, de az ilyen jellegű befektetés ellen szólnak 7 százalék szerint a magas árak, 4 százalék szerint a fenntartási költségek is.