A kormány 2020. május 15-én, illetve 16-án megalkotott rendeleteivel (208., 211.) lehetőséget biztosított a fokozatos visszarendeződésre a munkahelyeken. Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók nagy része otthoni munkavégzésben vagy állásidőben töltötte az elmúlt két hónapot, a visszarendeződés számos munkáltatói feladatot generál. Ahol a kijárási korlátozások alatt is bejártak a dolgozók a munkahelyre – például egyes termeléssel foglalkozó vállalatok – ott a meglévő gyakorlat felülvizsgálata lehet indokolt. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet a legfontosabb munkajogi tudnivalókra és felkészülési feladatokra.

„A munkáltatónak nem feladata, hogy a járványveszélyt a munkavégzés helyén teljes bizonyossággal elhárítsa, ez a kötelezettség abban merül ki, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának kockázatát” – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkavédelmi törvény szabályai szerint a munkáltatónak az irodai/telephelyi visszarendeződés előtt rendelkeznie kell kockázatértékeléssel annak érdekében, hogy a működéssel kapcsolatos veszélyforrásokat számba vegye, és annak hatásait kezelje. A kockázatértékelés elvégeztetése törvényi kötelezettség, amelynek elmulasztása esetén a munkaügyi hatóság 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki telephelyenként.

A kockázatértékelés szerinti ajánlások alapján a munkáltató egyoldalúan jogosult meghatározni a visszarendeződés utáni munkafeltételeket, munkafolyamatokat. Elsődleges szemponttá válik a munkaállomások munkabiztonsági szempontú kialakítása. Ennek körében a munkáltatók számára a következők szerint javasolt kialakítani a munkavégzési helyeket:

a védőtávolságot (1,5 méter) lehetőség szerinti biztosítani lehessen;
az egymással szembeni munkaállomások kialakítása helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomásokat létesítsenek;
a munkaállomások közé elválasztó falat, plexiüveget vagy egyéb határolót alakítsanak ki;
a munkaállomások közötti útvonalakat szükség szerint módosítsák;
egyéni tereket jelöljenek ki, ahol elsődlegesen a munkavállaló tartózkodhat;
az egyes közösségi tereket – például ebédlő – a munkavállalók csak létszámkorlátozás mellett használhassák – erre akár külön létszámnyilvántartás is vezethető vagy online foglalási rendszerrel is biztosítható a létszám-optimalizálás;
a munkahelyi szellőztetés során a természetes szellőztetés biztosítása preferált legyen a közös levegőkeringető rendszerek alkalmazása helyett.

Ezen túlmenően ajánlott a munkafolyamatokat előzetesen felmérni, és azonosítani azokat a feladatokat, amelyek a jövőben akár véglegesen digitalizálhatók, automatizálhatók, ezért a munkafolyamat során a szükséges emberi érintkezés kiváltható. Ilyen például az elektronikus számlázás.

A visszarendeződés utáni munkafeltételek meghatározását követően a munkáltató köteles a munkavállalókat az általuk értett nyelven írásban tájékoztatni, illetve oktatni az új munkavédelmi feltételekről. Ennek körében a munkáltató számára ajánlott munkavédelmi célú tájékoztatókat, piktogramokat kihelyezni a munkavégzés helyén, és ajánlott továbbá általános és szükség esetén működési területenként kiegészítő munkavédelmi oktatás lebonyolítása is a munkába állás előtt. A munkavédelmi oktatás elvégzését a munkáltató köteles dokumentálni.

„A visszarendeződés egyik fontos előkészítő feladata a veszélyhelyzet alatt elmaradt időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok lehetőség szerint mihamarabbi elvégzése is. Emellett a krónikus betegséggel küzdő munkavállalók soron kívüli alkalmassági vizsgálata is indokolt lehet annak megállapítása érdekében, hogy irodai munkakörnyezetbe visszahelyezhetők-e” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkarendek kialakítása igazítható a munkafolyamatok felépítéséhez és a kockázatértékelés során ajánlott munkavállalói létszámhoz. A munkáltató egyoldalúan bevezethet csúsztatott munkarendeket, rugalmas munkaidőt – akár munkakörönként eltérő törzsidővel -, valamint egymást nem fedő műszakokat is. Elrendelheti továbbá a kötetlen munkarendek esetében is, hogy mely idősávban tartózkodhatnak az irodai munkakörnyezetben. Az irodai munkakörnyezet esetén célszerű felmérni, hogy egyszerre hányan tartózkodnak a zárt térben, és célszerű előírni a munkavállalóknak, hogy amennyiben be akarnak jönni az irodába, úgy azt előre jelentsék be. Amennyiben a munkáltató azt tapasztalja, hogy sokan jönnének egyszerre, kötelezheti a munkavállalókat a további otthoni munkavégzésre.

A munkarendeket a munkáltató jogosult akár már másnaptól is kihirdetni, de annak érdekében, hogy a munkavállaló készen álljon a visszarendeződés utáni munkarend teljesítésére, ajánlott a munkajogi szabályok szerinti hét nappal korábban, és legalább egy hétre előre történő munkaidő-beosztás kihirdetése. A munkahelyi rendezvényeket továbbra is kerülni kell, még akkor is, ha kültéri rendezvényről van szó.

„A munkáltatók és a munkavállalók nagy része is elkötelezetté vált abban, hogy amennyiben a munkafeladatok megengedik, továbbá a munkavállaló otthoni munkakörnyezete erre alkalmas, akkor az otthoni munkavégzés a visszarendeződés után általánosabbá váljon. Jó gyakorlatnak számít, ha a munkáltató a visszarendeződés előtt felméri munkavállalói véleményét arról, hogy milyen feltételekkel látja a munkavállaló biztonságosnak a visszatérést, milyen arányban kíván a jövőben irodai, illetve otthoni munkavégzésben dolgozni. A visszarendeződés előtt ajánlott a munkaszerződések felülvizsgálata az otthoni munkavégzés fenntarthatósága érdekében. A veszélyhelyzet megszűnése utáni 31. naptól csak munkaszerződés módosítással van lehetőség az otthoni munkavégzés fenntartására” – mondja dr. Szűcs László.

A munkavédelmi szabályok szerint a munkáltatói kockázatértékelésnek az otthoni munkakörnyezet munkabiztonsági szempontú alkalmasságára is ki kell terjedni. Ez a gyakorlatban megvalósítható egy adatszolgáltatási ív kitöltésével – amely a munkakörnyezet egyes elemeire kérdez rá -, továbbá egy-két fotó begyűjtésével is az adott munkaterületre vonatkozóan. A tartósan otthoni munkavégzésben dolgozó munkavállalók esetében indokolt lehet az egyes többletköltségek munkáltató általi megtérítése, akár tételes költségelszámolás, akár költségátalány formájában (például rezsi-költségátalány).

„A visszarendeződéssel kapcsolatosan sok kérdést vet fel a munkavállalók egészségének vizsgálatára vonatkozó rend kialakítása. A veszélyhelyzet alatt hozott szabályok lehetővé teszik, hogy a munkáltató a munkavállalók létszámához, az alkalmazott technológiához, illetve a munkakörülményekhez igazodóan, a szükséges mértékben ellenőrizhesse a munkavállalók egészségi állapotát, ez a jogosultság azonban nem korlátlan” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta.

Továbbra is előírható minden munkavállaló számára, hogy amennyiben munkába érkezés előtt magán a fertőzés tüneteit észleli, akkor nem jöhet be az irodába/telephelyre, és azonnal köteles értesíteni közvetlen felettesét. A visszarendeződés után is irányadó az a szabály, hogy a munkavállaló a fertőzéstől való félelemből nem tagadhatja meg az irodai/telephelyi munkavégzést.

A munkavállalót megilleti a jog arra vonatkozóan, hogy a munkáltatótól védőeszközök biztosítását kérje a munkavégzéshez, tehát munkakörtől függően maszkot, fertőtlenítőt, kesztyűt stb. A munkáltatói kockázatértékelés ebben a körben azért különösen fontos, mert abban szerepelnek az egyes munkakörökhöz ajánlott védőeszközök, felszerelések. A munkavállaló tehát ennek hiányára hivatkozhat. Ezt meghaladó védőeszközök biztosítására a munkáltató csak akkor köteles, ha egyedi esetben ez munkavédelmi szempontból indokolt, egyébként nem.