Villámgyorsan bénította meg a világgazdaságot a koronavírus tavaszi robbanása, a krízis egész szektorokat küldött kényszerpihenőre pillanatok alatt. A sokkhatás nagy tanulsága az volt, hogy bármit is hozzon az őszi-téli időszak, egy újabb leállás vállalkozások milliót teheti tönkre világszerte. Egy friss felmérés szerint a veszélyhelyzet idején a magyar kkv-k csupán 31 százaléka tudta zavartalanul folytatni működését, a talpon maradt cégek pedig egy dologban közös nevezőn voltak: már a válságot megelőzően is nagy hangsúlyt fektettek digitális infrastruktúrájuk fejlesztésére. A technológia jelenthet tehát immunitást a gazdaságba gyűrűző vírus ellen, a második hullám viszont már itt van, így most kell fejest ugrani a digitalizációba – mutatjuk, mire érdemes figyelni!

Már 2020 júniusában borús képet festettek az elemzők a globális gazdaság idei teljesítményéről, hiszen mintegy 5,2 százalékos GDP csökkenést prognosztizáltak az év végig. Az is hamar világossá vált, hogy a versenyképesség legfontosabb mutatója az lesz, hogy az egyes gazdaságok, iparágak és vállalatok képesek lesznek-e a koronavírus által kiváltott hullámzó krízishelyzet idején is fenntartani zavartalan működésüket. Ugyanakkor ezen a téren jelentős hiányosságok kerültek felszínre már a járvány első heteiben: a Mercer tanácsadó cég 37 országban végzett kutatása szerint a vállalatok 51 százaléka nem rendelkezik semmilyen üzletmenet folytonossági stratégiával a váratlan válságszituációk kezelésére. Mivel a stabil üzletmenet biztosításában kulcsszerep jut a fejlett technológiai megoldásoknak, ezen az úton kell elindulniuk a hazai cégeknek is, ha túl akarják élni a következő hónapokat.

Felpörgött a digitalizáció: a fék helyett a gázt kell nyomni!

„Érdekes időszak ez a több piacon is tevékenykedő technológiai cégek számára, hiszen szinte mindenhol ugyanazt a trendet látjuk egyidőben. Őrült tempóban digitalizálnak a cégek világszerte, évek óta halogatott fejlesztések kerültek első helyre a prioritási sorrendben. Már a májusi felmérésünkben azt láttuk, hogy a hazai döntéshozók is rendkívül fontosnak tartják a tervszerű és tudatos digitális transzformációt, ez azóta tovább fokozódott: nem csupán a belső folyamatok optimalizálásában van óriási szerepe a technológiának, de vezető versenyképességi tényező is lett, szinte minden iparágban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A második hullám kapujában tehát minden cégnek arra kell törekednie, hogy a lehető legzökkenőmentesebben folytathassa üzleti tevékenységét, ehhez pedig az első lépés a digitális infrastruktúra felülvizsgálata lehet. A Stylers szakértői szerint most nem érdemes a felszínt kapargatni: lépjünk túl a távmunka, a biztonságos dokumentum- és adatkezelés, vagy éppen az online konferenciaszoftverek szintjén, és gondolkozzunk hosszabb távon!

Kulcsterületek a digitalizációban

Érdemes első körben megvizsgálni az összes operatív folyamatot a cégen belül, illetve azonosítani azokat a stratégiai területeket, ahol jelentős haszonnal járhat a digitális eszközök alkalmazása. Krízishelyzetben ezek jellemzően a kommunikációs tevékenységekhez kapcsolódnak, hiszen a munkavállalókkal, ügyfelekkel, üzleti partnerekkel történő gyors és hatékony információmegosztás nehéz időkben döntő tényező lehet. Egy AI-alapú chatbot vagy egy mobilapplikáció például jelentős erőforrásokat takaríthat meg a toborzás vagy az értékesítés területén.

A bizonyos emberi tényező

Minden cégnél vannak kulcsfontosságú szakemberek, akik a vállalat számára nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek, egy kkv esetében egy gyakran az „IT-s” néven emlegetett ezermester. Nagyon veszélyes lehet azonban ekkora értéket egy kézbe adni, hiszen egy váratlan esemény vagy az adott kolléga távozása is krízist idézhet elő. Bármennyire is csábító ilyen szinten támaszkodni egy technológiai szakértőre, arra mindig ügyeljünk, hogy a társterületeken – legyen szó a marketingről vagy a HR-ről – is legyen olyan felelős munkatárs, aki az adott digitális platformot hozzáértő módon képes működtetni. Minden egyes új rendszer bevezetésénél fontos a képzés és az alapos dokumentáció!

A szoftver van a cégért, nem a cég a szoftverért

Gyakran előfordul, hogy egy drágán beszerzett digitális eszközhöz vagy szoftverhez körömszakadtáig ragaszkodik a vezetés, hiszen hosszabb távú befektetésnek szánták. Sokszor változik azonban az azt használó csapat mérete vagy éppen alapvetően átalakul a tevékenységi köre, így a program már nem segítség, hanem hátráltató tényező. Minden egyes új szoftver tervezésénél fontos figyelni a skálázhatóságra, illetve arra, hogy az ne a cég jelenlegi, hanem mindenkori céljait szolgálja.

Biztosan kell ez nekünk?

Szintén tévútra vezethet, ha öncélúan fejlesztik egy vállalat technológiai eszköztárát. Fontos megbizonyosodni arról, hogy az adott digitális platform valóban hatással lesz-e a szervezet hatékonyságra, vagy tényleg képes lesz-e előnyhöz juttatni egy váratlan válsághelyzetben. Amikor például újabb és újabb belső kommunikációs felületeket vezet be egy cég, mert mindig a legmenőbb megoldásokat szeretné mutatni a kollégák felé, az gyakran kontraproduktív lesz: fontos információk veszhetnek el a többcsatornás zajban.

Újabb „buzzword” – mindenki az üzletmenet folytonosságról beszél

Az elmúlt hónapok gazdasági megrázkódtatásai tehát rámutattak arra, hogy a következő évtizedben azok a gazdasági szereplők számíthatnak tartós piaci sikerre, melyek képesek a hosszabb távú startégiájukon és céljaikon alapuló üzletment folytonossági tervet kialakítani, és annak fókuszába a technológiai fejlesztéseket helyezik. A világ ebbe az irányba száguld: a területtel foglalkozó vállalati szakemberek már az év elején azt jósolták, hogy idén nagy szeletet hasítanak maguknak az üzletment folytonosságot támogató szoftverek és egyéb informatikai fejlesztések, a techcégekbe pedig továbbra is ömlenek a befektetések a globális válság közepette. A kényszer tehát ismét nagy úrnak bizonyult, a koronavírus-járvány olyan tempójú digitális forradalmat hozhat el, amelyre talán még nem is volt példa.