A Profession.hu ennek apropóján kérdezte meg a hazai munkavállalókat a gyakorlati tapasztalataikról. Az egyértelmű szabályozás ellenére több mint harmaduk semmilyen iránymutatásban nem részesült még és meglepő módon ez a fizikai munkát végző dolgozókra is igaz.
A 6/2024. (II. 8.) NGM rendelet februártól több szempontból is enyhítette a munkáltatókra vonatkozó előírásokat. Többek között már nem kötelező munkavédelmi oktatást tartani az irodai munkát végzők, vagy az otthonról dolgozók számára, ehelyett elég egy általános oktatási tematikát átadni. A munkakörök szabályozottsága közötti különbség azonban nem látszik a vezető állásportál nyári felmérésének adataiban: a szellemi munkát végzők 64 százaléka, míg a szigorúbb szabályok alá eső fizikai munkások csupán 65 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen munkahelyi biztonsági oktatásban részesült. Pozitív kivételt jelentenek az állami egészségügyi-szociális intézményekben (87%) és állami oktatási intézményekben dolgozók (77%).
Azok között, akik kaptak képzést magasan a munkavédelem (93%) és a tűzvédelem (91%) szerepelt leggyakrabban a témák között, ezt pedig az adatvédelem, adatkezelési biztonság (40%) és az elsősegély oktatás (29%) követte. Emellett minden ötödik munkavállaló vett részt egyéb szakspecifikus (például veszélyes anyagok kezelése, gépek biztonságos kezelése) oktatáson.
Az alacsony számokat a kontroll hiánya is indokolhatja. A válaszadók csupán 12 százaléka mondta, hogy folyamatosan és szigorúan ellenőrzik a munkahelyén a munkahelyi biztonsági előírások betartását és következménnyel jár, ha esetleges hibát, hiányosságot találnak. További 5 százalék számolt be arról, hogy az vizsgálat komoly, de a kihágásoknak nincs retorziója. Minden ötödik helyen egyáltalán nincs ellenőrzés.
Mindeközben a válaszadók háromnegyede gondolja úgy, hogy nem is lenne szükség komolyabb ellenőrzésre. A szigorítást a felsővezetők elleneznék a leginkább (90%), míg a támogatók legmagasabb aránya a szabadúszó vállalkozók körében van (49%).
Photo by Arno Senoner on Unsplash
