Az előző évekhez hasonlóan, idén is az AI Summiton debütált az AI Readiness Index, egy olyan országos, reprezentatív kutatás, amely a magyarok AI készültségét és affinitását méri. A kutatást a Publicis Groupe Hungary felkérésére a PwC Magyarország készítette el, a 2026-os év eredményeit pedig Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Data & Technology igazgatója, illetve Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere elemezte és mutatta be a teltházas közönségnek.

Az AI Readiness Index 2024-ben mérte fel először a magyarok mesterséges intelligenciához kapcsolódó felkészültségét; az eredeti metódust alkalmazva, idén is egy tízfokú skálán számszerűsíti a lakosság aktuális tudását, valamint azt, hogy mennyire használja ki az AI-technológiákban rejlő lehetőségeket. Idén a két előadó, Greifenstein Jakab és Kelemen Ákos, nemcsak az idei eredményeket elemezték, hanem a három év távlatából kirajzolódó tendenciákra is felhívták a figyelmet.

2024-ben az első mérés során 3,9 pontot ért el a hazai index, amely 2025-re 4,44-re emelkedett. Az idei eredmény már 5,13 pont, vagyis a magyar internetezők AI-felkészültsége harmadik éve folyamatosan javul. A növekedés ezúttal az aktuális tudás és a technológia gyakorlati kihasználása terén is megfigyelhető. A kutatás a mintegy 6,5 millió magyar internetező AI-hoz kapcsolódó hozzáállásáról, ismereteiről és felhasználói szokásairól ad átfogó képet.

Idén kiderült, hogy a magyar internetezők már 71 százaléka használ mesterséges intelligenciát a mindennapokban (tavaly ez 42 százalék volt), az idősebb korosztályok (X, Baby Boomer és Veterán generációk) pedig idén először mutattak jelentős felzárkózást. A Publicis Groupe Hungary megbízásából készült legfrissebb AI Readiness Index szerint a hazai AI-felkészültség egy év alatt 4,44-ről 5,13-ra emelkedett. Bár a magyarok továbbra is bizakodóak a technológia jövőbeli hatásaival kapcsolatban, tízből négy internetezőnek vannak fenntartásai az AI használatával szemben.

Az AI már nem csak a fiatalok technológiája

Összességében elmondható, hogy az új technológia továbbra is a Z generáció körében a legelterjedtebb, amelynek tagjai közül 81 százalék él az AI nyújtotta lehetőségekkel. Az idei kutatás egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor az idősebb korosztályok felzárkózása: az X generációtól (1965-1980) egészen a Veterán generációig (1928-1945) minden vizsgált csoportban jelentősen nőtt a használat mértéke.

A Veterán generáció tagjainak már az 50 százaléka használ AI-alapú megoldásokat, ami azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia fokozatosan kilép a fiatal, digitálisan magabiztos felhasználók köréből. A technológia egyre több korosztály számára válik a hétköznapi információszerzés és problémamegoldás eszközévé.

Foglalkozás szerint a tanulók járnak az élen, körükben 91 százalékos az AI használata. Őket az egyéni vállalkozók követik 85 százalékkal, akiknek a technológia gyorsan és rugalmasan elérhető támogatást jelenthet a mindennapi feladatok során. Érdekesség, hogy már a nyugdíjasok 55 százaléka is használ mesterséges intelligenciát.

Magánéleti kérdésektől az egészségügyi leletekig

Bár az AI az élet egyre több területen jelen van, a magyarok továbbra is elsősorban a privát életben felmerülő kérdésekkel kapcsolatban fordulnak a mesterséges intelligenciához. A megkérdezettek válasza alapján második leggyakrabban fordításra használja a lakosság az AI-t, míg harmadik helyen az egészségügyi leletek értelmezése végzett. A top lista másik két helyén a képgenerálás, illetve a munkahelyi, szakmai kérdések megválaszolása szerepel 31 százalékos eredménnyel.

A sorrend alapján a mesterséges intelligencia egyelőre személyes asszisztensként épül be a magyarok életébe. Miközben a privát felhasználás fokozatosan sokszínűbbé válik, a munkahelyi alkalmazás továbbra sem használja ki teljes mértékben a technológiában rejlő lehetőségeket.

A generációk között nemcsak az AI használatának mértékében, hanem annak céljában is jelentős különbségek vannak. A fiatalok leginkább képgenerálásra használják a technológiát, ami jól mutatja, hogy számukra az AI a kreatív önkifejezés és a vizuális tartalomkészítés természetes eszközévé vált; a nyugdíjasok ezzel szemben leggyakrabban a magánéletükben felmerülő kérdésekre keresnek választ, ezt pedig az egészségügyi adatok és leletek értelmezése követi.

A ChatGPT vezet, a Gemini nagyot ugrott

A spontán ismertségben továbbra is a ChatGPT a legismertebb mesterségesintelligencia-platform Magyarországon. Az előző évben a Geminit és a Copilotot is hasonlóan erős ismertség jellemezte (6,2 és 4,0 százalék), idén azonban tovább nőtt a szakadék a szolgáltatások között.

Miközben a ChatGPT megőrizte vezető pozícióját, a Gemini ismertsége jelentősen nőtt, 24,1 százalékra; a Copilot ezzel szemben lemaradt a két vezető platformtól, 6,3 százalékos a spontán ismertsége. Az eredmények arra utalnak, hogy a magyar felhasználók számára az AI egyre inkább néhány széles körben ismert, általános célú platformmal válik azonossá.

Bizakodó hangulat, óvatosabb felhasználók

A megkérdezettek válasza alapján a többség továbbra is pozitívan áll ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lehet a jövőre és a munka világára. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy az AI jelenleg nincs érdemi hatással a munkahelyi mindennapjaira.

A generációs eredmények ezen a területen is érdekes változást mutatnak. A tanulók körében megjelent egyfajta kiábrándulás, és az előző időszakhoz képest kevésbé érzik úgy, hogy az AI alapjaiban alakítaná át az életüket. Ez arra utalhat, hogy a technológia az intenzív használat miatt fokozatosan elveszíti újdonságértékét, és rendkívüli innováció helyett hétköznapi eszközzé válik számukra.

Ezzel párhuzamosan a Baby Boomer generáció (1945-1964) körében jelentősen erősödött az AI jövőbeli hatásába vetett bizalom. Miközben tehát a fiatalok egyre realistábban ítélik meg a technológia átalakító erejét, az idősebb korosztályok most kezdik szélesebb körben felfedezni annak gyakorlati lehetőségeit.

„A felmérés egyik legfontosabb, első pillantásra rejtett tanulsága, hogy az AI ott aratott áttörést a felhasználási esetek tekintetében (privát kérdések: 60%, fordítás: 41%), ahol bevált, jól működő alternatívák voltak már versenyben. Ez valódi, tudatos felhasználói váltást tükröz egy jobb megoldás felé. Ezzel szemben a munkahelyi felhasználás mindössze 31%-on áll, holott itt nem is volt „bevált ellenfél”, amit le kellett volna győznie. A lemaradás tehát nem technológiai korlát, hanem adaptációs hiányosság: hiányzik a konkrét use case, a célzott képzés és a mintaadás. A technológia készen áll, az emberek nyitottak – a hiányzó láncszem a tudatos bevezetés és támogatás” – fogalmazott Kelemen Ákos, a PwC Magyarország menedzsere.

Meggyőző tévedések és az elbutulástól való félelem

A növekvő használat nem jelenti azt, hogy eltűntek volna a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kételyek. A válaszadók 40 százalékának vannak fenntartásai a technológiával szemben.

A bizalmatlanság legfontosabb oka, hogy az AI meggyőző módon képes hibás vagy valótlan információkat közölni – ezt a fenntartásokkal rendelkezők 60 százaléka emelte ki. Szinte ugyanennyien, 59 százalék tart attól, hogy a technológia rendszeres használata, a teljes ráutaltság hosszabb távon az emberi készségek gyengüléséhez, egyfajta elbutuláshoz vezethet.

Az idei eredmények összességében egy érettebb AI-használói kultúra kialakulását mutatják. A magyar internetezők egyre nagyobb arányban és egyre több élethelyzetben fordulnak a technológiához, miközben pontosabban érzékelik annak korlátait és kockázatait is. Az AI Readiness Index növekedése így nemcsak az eszközök terjedését jelzi, hanem azt is, hogy a mesterséges intelligencia lassan minden generáció számára a hétköznapok részévé válik. A következő kihívást már nem pusztán a további felhasználók bevonása jelenti, hanem a tudatos, kritikus és értékteremtő használat megerősítése.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Data & Technology igazgatója így vélekedik az idei kutatásról: „Idén is nagy izgalommal vártam a kutatás eredményeinek megérkezését. Nagyon gyorsan fejlődik ez az iparág, sokat lehet hallani arról, hogy mennyire beleszövi magát a mindennapjainkba, de nem könnyű átérezni, hogy a híreken túl, az általános köztudatban mégis hogyan él ez a technológia. Mivel már harmadik éve végezzük ezt a kutatást, mostanra jól láthatóak a trendek alakulásai, az egyes új eszközök vagy bizonyos cégek marketing tevékenységei, hogyan hatottak a lakossági felhasználásra. Idén már tisztán látszik, hogy nem egy múló trendről beszélünk, még a legidősebbek életének is szerves részévé vált az AI.”