A koronavírus-járványhelyzet miatt bevezetett kijárási korlátozások hatására sok gyár volt kénytelen leállítani a termelését, így az autógyártók és beszállítóik is, ami jelentős késedelmet okozott az ügyfelek kiszolgálásában. Előfordult, hogy átmenetileg csak a raktáron lévő készletet tudták értékesíteni az iparág szereplői. Ráadásul a járvány miatt nem állt le az autóvásárlás, sőt, sokan pont ebben az időszakban szerettek volna autót venni, hogy biztonságosabban tudjanak közlekedni. Ahogyan a kerékpároknál, úgy a személyautóknál is jelentős volt a keresletnövekedés – nem is beszélve a tehergépjárművekről, ahol a házhozszállítás ugrásszerű fejlődése miatt szintén megnőtt a kereslet.

A pandémia mellett a globális jelenséggé vált logisztikai nehézségek és a chiphiány is hátráltatja a gyártási folyamatokat. A fennakadások miatt okozott torlódásokat még nem sikerült ledolgozni, viszont az ukrajnai háborús helyzet tovább fokozta a kialakult nehézségeket, hiszen sok autóipari beszállító található Ukrajnában.

Mindezek hatására jelenleg akár két év is lehet a várakozási idő bizonyos modellek esetében, ami alapjaiban forgatta fel az autóipari marketinget. Hiszen úgy kell megfogalmazni a marketingüzeneteket, hogy a reklámozott termék valójában csak korlátozottan elérhető. Emiatt megnőtt a lead nurturing szerepe, azaz jóval több értékesítés utáni kapcsolattartási feladattal kell számolni, rendszeresen tájékoztatni kell az ügyfelet a várható várakozási idő hosszáról, valamint arról, hogy éppen hol tart a gyártási vagy kiszállítási folyamatban a megrendelt gépjármű, várhatóan mikor lehet átvenni. Tehát az értékesítés utáni kapcsolattartás és szolgáltatás már az autó tényleges átadását megelőzően is kiemelt feladattá vált.

Az értékesítési célú üzenetekről a márkaépítésre helyeződött át a hangsúly, a médiamix terén pedig egyértelmű a digitális csatornák dominanciája – ez a járványhelyzet miatt átmenetileg alakult így, viszont már nem érdemes visszarendeződésre számítani. A fiatalabb generációk médiahasználati preferenciái is abba az irányba mutatnak, hogy egyre digitálisabb marketingstratégiában érdemes gondolkodni. Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna egy új modell online bemutatása vagy hogy egy modell csak online rendelhető meg, nem lehet a bemutatóteremben megtekinteni vagy kipróbálni. Még ma sem ez az általános, de egyértelműen az online megoldások jelentik a jövőt. Emiatt az autókereskedések szerepe is módosulni fog, azaz csökken az értékesítés és megnő az ügyfélkapcsolattartás, ügyfélmegtartás szerepe.

A szektorban várható további változásokkal kapcsolatban a szakértők azt is kiemelték, hogy a fiatalabb generációk egészen máshogy állnak majd a mobilitás kérdésköréhez, valószínűleg közülük kevesebben fognak majd saját autót vásárolni és többen fognak valamilyen autómegosztási szolgáltatást igénybe venni. Ez a trend, illetve az önvezető autók jövőbeli terjedése további jelentős kihívás elé fogja állítani az iparág képviselőit. Az elektromos autók iránt jelenleg is meglévő érdeklődést az országos töltőhálózat hiánya korlátozza, ami minden más alternatív hajtású járműre is jellemző (mint például a hidrogén-üzemű autók).

Az autóipar előtt álló jelentős átalakulás alapjaiban fogja megváltoztatni a szektor üzleti modelljét. Amíg korábban az autóvásárlás döntően egyszeri tranzakció volt, amelyet követően a szervizhálózat támogatta a kapcsolattartást az ügyfelekkel, illetve növelte az ügyfélelégedettséget, várhatóan itt is megjelennek majd a más iparágakban már általánossá vált mikro-tranzakciók. Azaz például az autó megvásárlását követően egy kisebb havidíj fejében például egy Mustang hangját élvezheti az egyébként szinte hangtalan elektromos autójában egy tulajdonos. A digitalizálódás tehát nem csak a kommunikációt befolyásolja jelenetős mértékben, hanem magát a terméket is, törekedve az online és offline integrációra. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, megvalósult, illetve folyamatban lévő innovációk arra utalnak, hogy a jövőben számos új ötletet, fejlesztést várhatunk az autóiparban.

Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencia.

Alkotóvá válás lépései a METU-n, avagy ahol megszereztem az igazi alkotóerőt…

Manapság nagy gondban lehetnek a diákok és szülők egyaránt itthon is és külföldön is, ha a továbbtanulásról van szó, hiszen egyre nehezebb olyan egyetemet találni, amelyik kiválóan felkészít minket a munka világára és gyakorlati, használható tudással lát el. Ezenkívül, ahol olyan szakemberek tanítanak, akik a “tűzvonal” mellől érkeznek és a legaktuálisabb, legfrissebb tudást adják át a hallgatóknak.

Anno 2017-ben, amikor egyetemet kerestem, én is nagy gondban voltam, hiszen hazánkban egyre nehezebb ilyen egyetemet találni, amely minden fent leírt szempontnak megfelel. Már előtte pár évvel játszottam a gondolattal, hogy szeretnék a METU-ra járni és figyelemmel kísértem az akkor még kommunikációs főiskola fejlődését. Első lépésként elmentem egy nyílt napra, amely után második lépésként megszületett bennem a végső döntés, hogy nekem a Budapesti Metropolitan Egyetemen a helyem diákként.

Hihetetlen három Bsc-s évet tudhattam magam mögött 2020-ban, amikor megszereztem az első alapdiplomát Kommunikáció és Médiatudomány szakon, ezen belül marketing és pr specializáción. Ekkor az egyetemnek köszönhetően már lassan két éve a marketing szakmában dolgoztam és rengeteg tapasztalatot szereztem az egyetemi kurzusok során, illetve a munka világában is, valamint nem utolsó sorban megannyi barátot, szakmai kapcsolatot. Hiszen a tanáraink egytől-egyig társak a fejlődésünkben és nem titkolt szándékuk a mai napig, hogy imádjuk a szakmánkat, esetünkben a marketinget. Abban az évben, kezemben a diplomával, éreztem, hogy valami nagyon különleges út veszi kezdetét.

A diploma megszerzése után maximum fél vagy egy évet szerettem volna magamnak adni, hogy más, marketinghez kapcsolódó képzéseken vehessek részt, valamint a gyakornoki időszak után teljes munkaidőben el tudjak helyezkedni marketingesként, mielőtt újra belevágnék az egyetembe és elkezdeném a mesterszakot. Nem titkolt szándékom volt már államvizsga előtt is, hogy mindenképpen szeretnék mesterszakon továbbtanulni, azonban csakis a METU jöhetett szóba egyetemként. Hiszen olyan elképesztő tudással és szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók és nagy nevek tanítanak ott, mint például Papp-Váry Árpád, Lukács Rita, Monostori Katalin és Katona Norbert.

Állami helyek a METU-n? Naná!

Azonban még egy érv szólt az egyetem mellett, a kedvenc tanáraim, a rengeteg tudás és tapasztalat megszerzése mellett: mesterszakon állami helyen is lehet folytatni a tanulmányokat!

Tehát nem volt kérdés, hogy újra Magyarország alkotóegyetemét fogom választani. A pontszámok kihirdetése és a felvételi örömöm után, szuper emlékkel és élménnyel tértem vissza – akkor még elég erősen online térben – az egyetemre. Igen, volt bennem akkor egy kis félsz, hogy milyen lesz online térben egyetemre járni, azonban ezeket a felmerülő nehézségeket szuperül áthidalta a METU és teljes erővel vetettük bele magunkat az alkotás örömébe a marketing mesterszakon, a szuper kurzusoknak hála, a családias szakmai környezetről és METU-s diákokról nem is beszélve. Jó volt hazatérni.

Hallgató helyett alkotó, gyakorlati tudás, kiváló szakemberek a képzés során

Már az első félév során is, amely teljesen online volt, rengeteg szakmai tudást kaphattam és ekkor éreztem, hogy az elkövetkezendő pár év alatt még jobban ki fog nyílni előttem a marketing világa, hiszen rengeteg órán vehetünk részt, belekóstoltunk a termékmenedzsmentbe, a reklámkutatásba és a kampánytervezés izgalmas lépéseibe, a közösségi média újdonságaiba, valamint a számomra kedves sportmarketingbe.

Mit adott nekem a METU marketing mesterképzése?

Már több éve dolgozom a marketing szakmában és nagy előnynek tartottam mindig is, hogy munka mellett is lehet ugyanúgy az egyetemi képzést végezni – Bsc és Msc levelező mellett is – és a legújabb tudást ismerhetem meg és sajátíthatom el minden egyes egyetemi nap során, amiket azonnal beépíthetek a munkámba.

Egy dolgot biztosan állíthatok, hogy azt a pillanatot sosem fogom megbánni, amikor a METU-ra jelentkeztem Bsc-re és Msc-re, mert hihetetlen mennyi élményt, kapcsolatot, önismeretet és jó barátot adott számomra ez a hely, és ahol igazán megtaláltam a céljaimat és az utamat.

Mióta ide járok, hihetetlen akárcsak belegondolni is, és sorra venni, amit átéltem és kaptam a METU-tól, hiszen rengeteget adott a fejlődésemhez, mind emberileg, mind szakmailag. Egyetem előtt 10 éven át élsportolóként egyéni sportot űztem, azonban az első egyetemi időszak alatt meg kellett tanulnom csapatban dolgozni a projektek során. Szuper volt átélni minden egyes gyakorlat során, hogy a kapott projekteken való munkálkodás alatt mennyire áthat minket az alkotóerő és a kreativitás. Az egyetemi tanáraink sose akarnak minket keretek közé szorítani, azt szeretnék, hogy engedjük szabadjára kreativitásunkat minden egyes órán. Ez az a dolog, ami igazán megkülönbözteti a METU-s oktatókat, az a céljuk, hogy az egyetemi évek alatt kézzelfogható tudást kapjunk, élmény legyen a tanulás és szeretettel tekintsünk a szakmánkra, a marketingre.

Lukács Rita emlékeztetőül megmutatta az ENSZ SDG (Sustainable Development Goals, Fenntartható Fejlődési Célok) ábráját, amely 17 kiemelt területet céloz – ez eredetileg országok számára készült, de a szempontokat, a fejezeteket már átvették a vállalatok is.

Papp-Váry Árpád pedig a márkaoldal felől villantott fel azt a kettősséget, ami egy korábbi reklámkonferencia címe is volt: az „emoráció”, azaz az emóció és ráció összefonódását a kommunikációban. Mennyire kell az észre vagy szívre hatni?

Az Edelman Trust Barometer kutatás szerint a meggyőződés-alapú vásárlás már a koronavírus előtt is jellemző volt. A fogyasztók közel kétharmada értékalapon vásárol, azaz ennyien vannak azok, akik a márka által képviselt társadalmi ügyek alapján választanak, váltanak, elkerülnek vagy bojkottálnak egy márkát. „A vásárlási folyamat során fontos számomra, hogy a márkák segítsenek abban, hogy jobban lássam, fontos kérdésekben milyen értékeket és álláspontot képviselnek” – mondta a megkérdezettek több mint 60 százaléka. Ám ugyanennyien fogalmaztak meg kritikus álláspontot is: „Túl sok márka használ fontos társadalmi és politikai ügyeket elsősorban marketingfogásként, hogy több terméket tudjanak eladni.” Ez utóbbi megfogalmazás jelzi, hogy a fogyasztók rendkívül érzékenyek a greenwashing jelenségére.

Az előadók azonban rengeteg valóban jó gyakorlatot tudtak bemutatni. Ilyen például a Ben & Jerry’s, amely a Twitter oldalán a társadalmi üzenetekkel együtt helyezi el a klasszikus kereskedelmi üzeneteket, azaz a kettőt egyenlő fontosságúként kezeli.

Hogyan tud beépülni a fenntarthatóság üzenete a márka kommunikációjába? Erre két példát is hoztak, míg az Unilever reklámfilmje a hagyományos nyomvonalon mozgott (zöld szín, állatok, gyerekek), az új-zélandi Adidas – Allbirds kampány már szofisztikáltabb megfogalmazásban villantotta fel a zöld környezetet és „A lehetetlen nem létezik” szlogent.

Fontos eszköze a kommunikációnak a humor, erre példa az IKEA több megoldása, mint a plasztik bárány vagy a fából készülő paplan.

Nagyon erős az Indiában készült Ariel reklám, amelyben idős hölgyek elevenítik fel az emancipáció kezdeteit. Egyikük megemlíti, hogy a háttérben sürgölődő – feltehetőleg diplomás – menye már többet keres, mint a fia, miközben az ifjú férj méltatlankodik, hogy a felesége miért nem mosta ki a zöld ingét. Vajon a mosás csak a nők dolga? – teszi fel az Ariel a kérdést, amelynek valószínűleg Indián kívül is van relevanciája.

A Patagonia sportmárka egyenesen azt mondja a hirdetésében, „ne vedd meg a termékünket” – csak ha tényleg szükséged van rá.

Egyre több cég javasolja a termékek javítását a csere helyett, mint itthon a Mountex vagy a használt bútorokat visszavásárló IKEA.

Hogyan kommunikáljunk minderről? – tették fel végül a kérdést az előadók. A kommunikációnak több stációja van: az alvó állapot (amikor nem kommunikálnak a fenntarthatóságról), a hagyományos, amikor jelentéseket írnak, pár dolgot mondanak, de nem átütő erővel, van a magyarázó megközelítés, a ráció nevében összerakott ábrákkal, infografikákkal, és létezik a social médiában gyakran megjelenő, sokszor tartalom nélküli csillogás. Az előadók az ötödik, a narrátor megoldást tartják nyerőnek: mutassunk be tényeket, adatokat, de jól tálalva, közérthetően.

De ha netán még egyiket sem csinálja egy cég, tulajdonképpen bármelyik kommunikációs megoldás jó, csak végre kezdje el.

A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.

A nyilvánvaló pozitív hatások – tudásátadás, a vezetők következő generációjának felkészítése – mellett ugyanis egy olyan szervezetről van szó, amelynek jellemzően több száz alkalmazottja és sok ezer ügyfele, azaz hallgatója van, akik sok időt töltenek az intézmény nagy alapterületű telephelyén, campusán. A támogató és kiszolgáló területek munkaerőigénye a környék jelentős munkáltatójává, a széles beszállítói kör a helyi gazdaság meghatározó szereplőjévé teszi ezeket az intézményeket – elég, ha arra utalunk, hogy bizonyos magyar nagyvárosokban nagyobb az egyetem büdzséje, mint az önkormányzaté. Összességében tehát máris jelentős környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat azonosíthatunk.

Emellett az alaptevékenység is szorosan kötődik a fenntarthatósághoz: a felsőoktatási intézményekben zajló kutatási tevékenység hozzájárulhat a környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások megoldásához, akár más szereplők bevonásával, például iparági együttműködések formájában. Ráadásul az egyetem az egyik legjobb hely az érzékenyítésre, a szemléletformálásra – annak érdekében, hogy a jövő generáció az üzleti és a személyes döntései során jobban figyelembe vegye a fenntarthatóság szempontjait.

Természetesen, mint sok más iparágat, a felsőoktatást is alapjaiban változtatta meg a koronavírus-járvány. A tavaszi szemeszter során szinte egyik napról a másikra kellett átállni a digitális oktatásra, ami még úgy is jelentős kihívás volt, hogy a távoktatás és az online elérhető tananyagok részben már korábban is léteztek. A campusok helyett az oktatás helyszíne átkerült az otthonokba, ami nyilvánvalóan torzítani fogja a 2020-as környezeti kibocsátási adatokat a fenntarthatósági jelentésekben, hiszen hirtelen minimálisra csökkent a felsőoktatási intézmények ökológiai lábnyoma.

A fenntarthatósági jelentés egyébként a vállalati jelleget erősíti, és bár hazánkban még nem terjedt el, nemzetközi szinten a nagyobb egyetemek rendszeresen készítenek ilyet. Sőt, a tudatos leendő egyetemisták döntését különböző fenntarthatósági rangsorok is segítik. Ezek közül a Times Higher Education Impact Rankinget emeljük ki, mivel jelenleg ez az egyetlen olyan globális rangsor, amelyet az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) alapján állítanak össze.

A 2020-as listán 85 ország 768 egyeteme szerepel, közülük az Aucklandi, a Sydney-i és a Nyugat-sydney-i Egyetem került a rangsor élére. A hazai egyetemek közül a szegedi, a debreceni és a pécsi került be az első 400 helyezett közé. A legjobban a Szegedi Tudományegyetem szerepelt, amelyet a 101–200. kategóriába soroltak be.

De vajon hogyan lehet egy egyetem fenntarthatóságát számszerűsíteni? Nézzünk meg egy példát: A felelős fogyasztás és termelés (SDG 12) terén például négy fő szempontot vizsgáltak: 1. fenntartható fogyasztásról és gyártásról szóló kutatások és publikációk, 2. fenntartható működés és üzemeltetés, 3. az újrahasznosított hulladék aránya, 4. fenntarthatósági jelentés készítése. Az első három dimenzió súlya 27-27 százalék volt, az utolsóé pedig 19 százalék.

Ebből jól látszik, hogy kiemelt prioritást kapott a hulladék-újrahasznosítás, emellett pedig fontos szempont volt, hogy szellemi műhelyként a kutatási tevékenységükkel is hozzájáruljanak az egyetemek a fenntarthatóság kihívásainak megoldásához. A fenntartható működés esetében elsősorban etikai és környezeti irányelvek és szabályzatok meglétét vizsgálták, amelyek az etikus beszerzésre, a műanyaghasználat minimalizálására, valamint a hulladékkezelésre vonatkoztak. A kutatási-publikációs dimenziót leszámítva ezek mind olyan területek, amelyek bármely vállalat számára relevánsak lehetnek.

Ennél a célnál egy ausztrál egyetem, a UNSW Sydney teljesített a legjobban (nyitó képünkön). A 2019-es fenntarthatósági jelentésükből kiderül, hogy elvégezték az ellátási lánc karbonlábnyom-értékelését, és megalkottak egy fenntartható beszerzési keretrendszert. Átadtak egy olyan többfunkciójú kertet, amely oktatásra, közösségi célokra használható, emellett pedig segít a természeti környezet megismerésében és megértésében. Kiemelt figyelmet fordítanak az őshonos növények bemutatására is. 257 tonna élelmiszer-maradékot komposztáltak, és 24 tonna elektronikus eszközt gyűjtöttek össze újrahasználatra és újrahasznosításra.

Ugyanitt az oktatás terén a távlati, 2030-as célok között szerepel, hogy a meglévő, fenntarthatóságfókuszú tárgyakon túl minden tárgy tematikájába beépüljenek a fenntarthatóság szempontjai, és hogy az egyetemen végzett összes hallgató elsajátítsa a fenntartható fejlődés alapjait. A közel 1300 publikáció mellett az egyetem kutatói megterveztek egy üveg-, textil- és műanyaghulladék felhasználásával készült kávézóasztalt is az intézmény számára.

Hogy ne csak távoli példákat említsünk, ismerjük meg az ebben a dimenzióban szintén kiemelten jó eredményt elérő Nottingham Trent Egyetem jó gyakorlatait: fenntarthatósági stratégiájukat a fenntartható fejlődési célok figyelembevételével alkották meg. 2016-ban az elsők között integrálták a tanterveikbe a fejlődési célokat. Az egyetem fenntarthatóbbá tételét célzó hallgatói projekteknek külön ösztöndíjat hoztak létre, emellett ilyen témájú szakmai gyakorlat teljesítésére is lehetőség van. Az egyetem négy campusán összesen tíz méhkaptár található, a menzán csak organikus tejet és szabadtartásból származó tojást használnak fel. Az öt évvel ezelőtt indult közösségikert-programban közel harmincféle növényt termesztenek adományozási céllal a hallgatók és az egyetem munkatársai. Ezenkívül rendszeresen szervez kistermelői vásárokat az intézmény, hogy összekösse a helyi termelőket és a hallgatókat.

Az összehangolt stratégiák és keretrendszerek erdején túl a változás sokszor kisebb lépésekkel kezdődik. A Cambridge-i Egyetemen például szakítottak a jól fésült angol gyep 300 éves hagyományával, és helyette vadvirágos rétet alakítottak ki, amelyre végre rá lehet lépni, az egyetemi közösség számára tehát használhatóvá, hozzáférhetővé vált a terület. Ráadásul sok méhet és egyéb rovart is odavonzott, vagyis nagyban hozzájárult a biodiverzitás növekedéséhez is. A színes virágtenger látványnak sem utolsó, ősszel pedig takarmányként fogják hasznosítani a zöldhulladékot.

A hazai egyetemek közül évek óta a Szegedi Tudományegyetem számít a legzöldebbnek. Napelemes energiatermeléssel a környezeti terhek csökkentése mellett több tízmillió forintot tudtak megtakarítani. Ezenkívül hőkutakat, hőszivattyúkat is használnak. Az összegyűjtött organikus szemetet az egyetem füvészkertjében komposztálják, ahol az esővizet is gyűjtik. Ezenfelül energiatakarékosságra ösztönző programokkal fejlesztik a hallgatók tudatosságát.

Ahogy az egyetemek példája is bizonyítja, a fenntarthatóságra való törekvés iparágtól és mérettől függetlenül reális cél lehet bármely intézmény számára. Ehhez egységes, mégis rugalmas keretrendszert biztosítanak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, amelyek mentén számszerűsíthetővé válnak a kitűzött célok és a megvalósításuk révén elért eredmények.

Kapcsolódó weboldalak

• The Times Higher Education Impact Rankings: timeshighereducation.com/rankings/impact/2020/overall
• Cambridge-i Egyetem: www.environment.admin.cam.ac.uk
• Nottingham Trent Egyetem: ntu.ac.uk/about-us/sustainability
• Szegedi Tudományegyetem: u-szeged.hu/zoldegyetem
• UNSW Sydney: sustainability.unsw.edu.au

Szerző: Lukács Rita | főiskolai docens, szakvezető | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: rlukacs@metropolitan.hu

Szerző: Papp-Váry Árpád | főiskolai tanár, dékán | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: apappvary@metropolitan.hu

Ez a cikk eredetileg a Márkamonitor magazin 2020/2-3. számában jelent meg. 

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon. 

Fenntarthatósági célok, azaz az SDG-k

Az ENSZ fenntartható fejlődési célok, röviden SDG-k 17 nagy területet foglalnak magukban, az ENSZ 2015-ös határozata alapján. A nagy területeken belül összesen 169 részcélt fogalmaztak meg, amelyek konkrét lépésekre bontják a 2030-ig megvalósítandó célokat. Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) határozza meg a Magyarországra vonatkozó célkitűzéseket, feladatokat, illetve ezek végrehajtását, és elemzi a kitűzött célok megvalósítását az úgynevezett előrehaladási jelentésekben.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik előrehaladási jelentését 2019. december 6-án fogadta el az NFFT. A legfrissebb elemzés a 2017–18-as évek folyamatait értékeli, a fenntarthatósági célok alapján meghatározott 16 kulcsindikátor terén elért eredmények alapján. Ezeket egyrészt az EU-s, másrészt a visegrádi országok átlagához mérve beszélhetünk jó vagy rossz kiindulási állapotról.

Kulcsindikátorok változása

Javulást mutató kulcsindikátorok: A pozitív részeredmények elsősorban a gazdasági dimenzióhoz tartoznak a 2018-as adatok alapján: növekedett a gazdasági tőke és egyes makrogazdasági mutatók is. Csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya (71 százalékra), valamint a munkanélküliség és a társadalomból kirekesztődők aránya. A 2018-as 74 százalékos foglalkoztatási ráta magasabb a visegrádi (69 százalék) és az EU-s átlagnál (73 százalék) is. A társadalomból kirekesztődő, súlyos anyagi deprivációban élők aránya bár csökkent, továbbra is 10 százalék feletti, ami duplája a visegrádi átlagnak (5 százalék), és nagyobb az EU-s átlagnál (7 százalék) is. A gazdasági felzárkózás üteme ugyanakkor elmarad más volt szocialista, jelenleg EU-tag országokhoz viszonyítva.

Stagnáló kulcsindikátorok: A termékenységi arányszám továbbra is 1,5 alatti, a korai iskolaelhagyók aránya (12,5 százalék) csaknem a duplája a visegrádi országok átlagának. A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiaknál alulról, a nőknél felülről közelíti a 60 évet – a két adat nagyjából megegyezik a V3-ak átlagával, elmarad viszont az EU-s átlagtól (63,5, illetve 64 év). A biológiailag inaktív területek aránya változatlanul nagy (67,5 százalék). Ezeken az elsősorban társadalmi, másodsorban környezeti területeken tehát nem sikerült érdemben javítani az átlag alatti kiindulóponthoz képest a vizsgált időszakban.

Leginkább problémás kulcsindikátorok: Öt kulcsindikátor esetében a nem kedvező kiindulási állapot mellett romló tendencia tapasztalható. Ezek elsősorban társadalmi, másodsorban gazdasági tényezők. Ide tartozik a korrupciós index, a civil szervezetek száma, az időskori eltartottsági ráta, illetve a természetierőforrás-termelékenység és a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének. A Transparency International által készített korrupcióérzékelési index 0-tól 100-ig terjedő skáláján évek óta 44–46 közötti értéket ér el hazánk. A legfrissebb, 2019-es felmérés adatai szerint ezzel az eredménnyel utolsó a V3-ak között, az Európai Unión belül pedig holtversenyben a második legkorruptabb ország, Romániával holtversenyben, Bulgáriát megelőzve.

Fenntarthatósági fordulat

A fenntarthatósági átmenet erősítése érdekében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács több javaslatot is megfogalmazott, amelyek a gazdasági növekedés eredményeire alapozva fenntarthatósági fordulatot jelenthetnek. Ezek megvalósítása a tervek szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemének felgyorsulását, valamint a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelését fogja eredményezni. A cselekvési terv két fő dimenzióját különíti el a környezeti és humán területen tervezett változásoknak.

A környezeti tervek a területhasználat reformjára, a körforgásos gazdaság fejlesztésére, illetve a karbonszegény gazdaság megvalósítására vonatkoznak. A területhasználat reformja azt jelenti, hogy megállítják a biológiailag aktív területek csökkenését, zöldmezős helyett barnamezős beruházásokat preferálnak, rehabilitálják a vizes élőhelyeket, fejlesztik a városi zöldterületeket, a mezőgazdaságban pedig az ökológiai módszerek nyernek teret. A körforgásos gazdaság terén elsősorban az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság környezeti teljesítményét tervezik jelentős mértékben fejleszteni, a természetierőforrás-termelékenység radikális javítása mellett. A karbonszegény gazdaság esetében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése jelenti a prioritást és az ország éghajlatváltozás okozta sérülékenységének csökkentése.

A környezeti fenntarthatósági fordulat esetében az állam részéről az alapvető eszközöket a természeti erőforrások védelmét biztosító szabályok és korlátozások jelentik, illetve a környezet használatának beárazása díjak és adók formájában. Egyes támogatásokat környezeti szempontokkal fognak kiegészíteni, a környezetileg káros költségvetési kiadásokat pedig megszüntetik. Így a tervezett célkitűzések eléréséhez nincs szükség költségvetési többletkiadásokra.

Ezzel szemben a humán fenntarthatósági fordulatnak jelentős költségvetési igénye van. Ezt egyrészt forrásátcsoportosítással, másrészt a környezetileg káros támogatások csökkentésével látják finanszírozhatónak. Az átcsoportosítás olyan területekre vonatkozik, ahol már eléri a fejlettségi szint az európai uniós átlagot. A tervek között szerepel például a munkahelyteremtés közvetlen támogatásának csökkentése, illetve az úthálózat nagy arányú bővítésének leállítása.

Az így felszabaduló forrásokat többek között a pedagógusok bérének emelésre lehetne fordítani, annak érdekében, hogy a pedagógushivatás vonzó életpálya legyen a tehetséges fiatalok számára. Emellett további cél az oktatásban eltöltött átlagos idő növelése, azaz a középfokú oktatásban a lemorzsolódás csökkentése, a felsőoktatásban a résztvevők arányának növelése. Az oktatás társadalmi mobilitást szolgáló funkciójának erősítésével csökkenthető a magyar iskolarendszerre jelenleg jellemző szelektivitás. Jelenleg ugyanis nemhogy nem mérsékli a társadalmi-gazdasági státuszból származó hátrányokat az iskolarendszer, hanem tovább növeli. Ezen a területen Magyarország az európai OECD-tagok közül a legrosszabb teljesítményt érte el a 2015-ös PISA-felmérés során.

További cél a PISA-eredmények alapján a diákok kreativitásának kibontakoztatása, problémamegoldó képességük növelése és az együttműködésen alapuló problémamegoldásuk javítása. Ezek mind olyan képességek, amelyek hosszú távon versenyképesebbé tehetik a magyar fiatalokat a munkaerőpiacon, jelenleg azonban kifejezetten gyenge eredmények születnek az iskolai felmérés során. Ennek érdekében javítani kell az oktatás-nevelés jelenlegi módszertanán – például a frontális oktatás helyett a csoportmunkát, a projektalapú együttműködéseket és az élményalapú tanulást előtérbe helyezve. A humán fenntarthatósági fordulatnak nevezett program tehát elsődlegesen a tudástőke bővítésének feltételein kíván változtatni.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az előrehaladási jelentés, valamint az abban megfogalmazott fejlesztési javaslatok még a koronavírus-járvány, illetve annak jelentős gazdasági és társadalmi hatásai előttről származnak. A következő évek terveit vélhetően nagyban befolyásolni fogja a globális pandémia tavaszi, illetve esetleges későbbi hulláma.

Emellett hatással lehet a hazai fenntarthatósági stratégiára a 2020. július 1-jén kezdődött német EU-elnökség által tervezett európai zöldmegállapodás, hiszen a német elnökség alapelvei között az innovativitás mellett kiemelt értékként jelenik meg a fenntarthatóság is.

https://sustainabledevelopment.un.org/index.html

https://ensz.kormany.hu/agenda-2030

https://www.parlament.hu/web/nfft/nemzeti-fenntarthato-fejlodes-tanacs 

Szerző: Lukács Rita | főiskolai docens | Budapesti Metropolitan Egyetem

E-mail: rlukacs@metropolitan.hu

A cikk eredetileg a Márkamonitor 2020/2-3. számában jelent meg.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.