Az Egyenlítő Alapítvány közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés első számú kérdése az volt: mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? Ezt azonban megelőzi egy másik kérdés: miért van erre szükség, miért jó ez a cégeknek üzletileg? Szalóky Tóth Judit, a beszélgetés moderátora már a bevezetőjében utalt arra, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy üzletileg is eredményesebbek azok a vállalatok, amelyek sokszínűek: jobban megértik a külső és belső célcsoportjukat, hatékonyabbak a termékfejlesztésben, eredményesebbek az innovációban.

De ha ezt mind tudjuk, miért tartunk még mindig ott, ahol tartunk? Az Európai Unióban 34% a női vezetők részaránya, és egyetlen tagországban sem éri el az 50%-ot. Lettországban a legjobb a helyzet, ahol ez 44%. A nők hátránya fizetésben 14%, és bizonyos területeken, mint az informatika, a természettudományok, a mérnöki hivatás, még mindig nagyon kevés nő dolgozik. A pandémia a munkaerőpiacon is rombolt, a nők körében 20%-kal több azok aránya, akik elvesztették az állásukat.

Liptay Gabriella az Egyenlítő Alapítvány kapcsán elmondta, van előrelépés a tíz évvel ezelőtti induláshoz képest, „ez a téma sok helyen már nem téma”, azaz megtalálta a helyét a gondolkodásban. Tevékenységünk nem mozgalmi jellegű, hanem olyan tematikák mentén zajlik, amelyek az üzleti területi beágyazódást, a vállalati márkaépítő közegbe való kapcsolódást segítik.

Horváth Krisztina azt a kérdést tette fel, miért ilyen lassú a változás, ugyanis nem öncélú aspirációról van szó. Számára CFO-ként a profitabilitás a kiindulópont, márpedig ahol a vezetésben, felsővezetésben a nők is képviseltetik magukat, ott az pénzben kifejezhető előnyöket jelent. Ma már nem csak a világban, hanem itthon vannak jó példák. Az ilyen példákat meg kell mutatni, mert akkor a többi nő is elhiszi, hogy képes lehet rá. Létezik egy társadalmilag meghatározott kisebbségi komplexus, amiről sokat beszélünk, de nem eleget. Amibe nem teszünk energiát, abból nem lesz semmi.

Óhidi Zsuzsanna szerint az ember minden életkorban máshol találja meg a kihívást: egy fiatal lánynak a karrier építésének kezdetén mások a problémái, feladatai mint egy olyan nőnek, aki jó ideje építi a karrierjét, ugyanakkor csaknem minden fázisban gondot okoz, ha nem látnak elég jó példát, nincs elég önbizalmuk vagy a családjuk nem támogatja az ambícióikat. Ha pedig valaki túl sikeres, azt férfiasnak, törtetőnek nevezik, sokszor éppen a nőtársak ítéleteivel kell küzdelmeket vívni. Éppen ezért egy médiacég különösen felelős azért, hogy elég teret adjon a sikertörténeteknek.

Tóth Ágnes a felsőoktatás kapcsán elmondta, több nő szerez diplomát, mint ahány férfi. A nők és a férfiak sok szempontból különbözőek: a nők azonos jogokat akarnak, de akarnak egyformák lenni. Eltérő a férfi és női agy felépítése, a testalkat, az izomzat, nem véletlen, hogy a sportban külön versenyeznek a nemek. Egyéni különbségek vannak, de a férfiak átlaga gyorsabban fut, mint a nők átlaga. A nőknek és a férfiaknak ugyanazon a pályán nem ugyanazzal az eszközrendszerrel kell dolgozniuk. Vezetőként nem nyerni kell, hanem eredményt elérni. Vannak olyan soft skillek, eszközök, amelyekben a nők jobbak, például alkalmasabbak a win-win helyzetek kialakítására.

Lantos Judit felsővezetői coach-ként hasonló problémákkal találkozik. Az egyenlőség nem egyformaságot jelent. A két nem különbségei megmutatkoznak a problémamegoldásban is. A férfiak szeretnek irányítani, a nők kommunikációban inkább érzelemközpontúak. A sikeres tevékenységhez az IQ és az EQ egyaránt fontos, akkor járunk jól, ha a kettőt összeegyeztetjük, külön-külön egyik sem elég. Egy amerikai tanulmány szerint az az optimális, ha a felsővezetésben legalább 30% a női vezetők aránya.  Egy nő számára nagyon fontos, hogy ki merjen állni magáért, jó célokat tűzzön ki maga elé, de kell a jó társadalmi környezet is, hogy a férfiak támogatóak legyenek a munkahelyen és otthon is.

A beszélgetés végén a pandémia témája került a fókuszba: mi változott a járvány és a bezártság idején, a home office körülményei között, és van-e pozitív hozadéka, következménye ennek az alapvetően negatív időszaknak? Az utóbbira a hibrid üzemmód térnyerése volt a mindenki által tartósnak nevezett pozitív eredmény, a munka mellett több idő jut magánéletre, a családra, kevesebb az időrabló meeting, ami van, az célirányosabb, elterjedt az IT-eszközök használata.

Óhidi Zsuzsa végül Madeleine Albright gondolatát idézte, amit mindenki elfogadott zárszónak: „Külön hely van fenntartva a pokolban azoknak a nőknek, akik nem segítik a nőtársaik boldogulását.”

A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.

A műsorból egyebek között kiderül, mit kell tennünk ahhoz, hogy egy zseniális ötletet üzletileg is sikerre vigyünk. Hogyan jelentsünk be egy európai uniós védjegyoltalmat? Mit tegyek, ha lemásolják, elbitorolják? Miben különbözik a szabadalmak bejelentése, védelme? Évente 180 ezer európai uniós szabadalmat jegyeznek be, ebből átlagosan 100 (nem százezer, hanem száz) jut Magyarországra? Mit ér ez a hasonló országok tevékenységével összehasonlítva? Mit lehetne tenni, hogy innovációban előre lépjünk?

Előkerül a műsorban néhány jó sztori is. Hogyan sikerült védjegyként bejegyeztetni a Túró Rudi piros pöttyeit? A férfiak szerint a természetben nyolc vagy kilenc szín fordul elő, a nők szerint legalább háromszáz, de bármelyik nemnek van igaza, a színek száma mindenképpen véges – akkor hogyan lett a Telekomé a magenta árnyalat? Arról pedig lebeszéljük a hallgatókat, hogy egy új logót piros alapon spenceriánus betűkkel próbáljon megalkotni.

Ha érdeklik a fentiek, hangoljon szerdán este hétkor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsorokat januártól podcast formájában megtalálja a Márkamonitor weboldalán is.

Az eddig az ügyvédi szolgáltatást nyújtó Sár és Társai Ügyvédi Iroda szabadalom- és védjegyjoggal foglalkozó korábbi partnerei, alkalmazott ügyvédei, jogászai, kiegészülve további jogászokkal, igazságügyi könyvszakértővel és az őket segítő kollégákkal Danubia Legal név alatt, egységes Danubia-arculattal folytatják szabadalmi, védjegyjogi és ehhez kapcsolódó jogérvényesítési munkájukat. A megújulás részeként a megismert magas színvonalon dolgozik tovább a Sár és Társai Ügyvédi Társulás két korábbi partnerrel. A Danubia cégcsoporttól különválva, de azzal továbbra is eseti jelleggel együttműködve végzi majd szerzői jogi, adatvédelmi és egyéb polgári jogi tevékenységét.

„Az átalakulás természetesen nem érinti a folyamatban lévő ügyeket és azokat az ügyfeleket, akik eddig is minket választottak. Az egységes brand, amit a három üzletágunkon keresztül képviselni fogunk, várakozásaink szerint tovább erősíti piaci pozícióinkat, ezen túlmenően külföldi partnereink számára még könnyebbé teszi az általuk keresett megfelelő hazai szakemberek megtalálását” – mondta el dr. Pethő Árpád, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.

„Közel húsz év szoros együttműködés után az újjáalakult Sár és Társai Ügyvédi Társulás új környezetben, az utóbbi évek során felépített adatvédelmi jogi tanácsadásra kíván fókuszálni, miközben megtartja és tovább erősíti több évtizedes tapasztalatára alapuló szerzői jogi és szomszédos jogi jogérvényesítési praxisát” – mondta el dr. Sár Csaba, a különvált társulás vezető partnere.

„Ezzel az egységes Danubia branddel a jelentős külföldi ügyfélkörünk mellett nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a hazai vállalkozások védjegy- és szabadalmi ügyeivel és tranzakcióival kapcsolatos tanácsadásunkra, beleértve a növekvő számú, innovatív start-up vállalkozás támogatását” – tette hozzá dr. Lantos Judit, a Danubia Legal partnere.