Tavaly húsvétkor nyolcmilliárd forintnál is többet költöttünk sonkára, ami 13 százalékkal több az előző év azonos időszakával szemben. A húsvéti édességek forgalma valósággal „kilőtt”, hiszen négy és fél milliárd forint fölötti, 28 százalékos értékbeli növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe a 2016-os húsvéti szezonhoz képest.
Ha húsvét, akkor sonka – nem volt ez máshogy a 2017-es húsvéti ünnepekor sem. A hagyományos ünnepi menü részét képező sonkából közel 4200 tonna fogyott, ami 5 százalékos mennyiségi emelkedés 2016-tal szemben. Nyolcmilliárd forintot hagytak ott a magyarok zömében főtt sonkára a kiskereskedelmi egységekben: a főtt sonka ugyanis – a húsvét abszolút királyaként – az összértékesítések 93 százalékát vitte el. A vásárlások háromnegyede a 400 nm-nél nagyobb üzletekben, azaz diszkontokban, hiper- és szupermarketekben történik, ahol mind népszerűbbek az önkiszolgáló pultok is, értékben mért piaci arányuk közel 60 százalék.
A húsvéti ünnep kedvezett az édesszájúaknak is: tavaly mennyiségben egyötödével több, 900 tonna mennyiségű csokoládéfigura fogyott a 2016-os ünnephez képest. Értékben még magasabb forgalmat bonyolítottak a kereskedők: 28 százalékkal többet költöttek a magyarok érdességre, négy és fél milliárd forint értékben.
„Tartja vezető pozícióját a csokinyúl, sőt erősíteni is tudott piaci részesésén 41-ről 44 százalékra” – mondta Haás Zoltán, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. „A magyarok hagyományosan a tejcsokoládéra voksolnak: tavaly a húsvéti édességekre kiadott pénzük közel kilenctizedét költötték tejcsokoládéra, étcsokoládét a vásárlók 6 százaléka vett.”
A csokitojás piaci részesedése egy százalékkal 38 százalékra csökkent 2016-ról 2017-re. Az egyéb húsvéti figurák, úgymint kacsa, bárány és csibe aránya a tavalyi szezonban hét százalékot ért el.
